Rendszerváltás és az MTI

	Bush ,,hazatérése,, Kínába (2.rész)
Ezt az elhatározását nem annyira a sínen lévő kínai-amerikai kapcsolatok ápolása, hanem inkább a kínai-szovjet normalizálási folyamat felgyorsulása, a nemrég bejelentett kínai-szovjet csúcstalálkozó szempontjából ítélik fontosnak diplomáciai és sajtókörökben. A hétvégén sorra kerülő tárgyalásokon, amelyeket Bush a kínai párt és állam vezetőivel, köztük Teng Hsziao-pinggel, Csao Ce-janggal és Li Penggel folytat, bizonyára fontos, sőt, talán elsőrendű fontosságú téma lesz a kínai-szovjet kapcsolatok várható alakulása, annak hatása a kínai-amerikai viszony jövőjére. A kínai-amerikai kapcsolatok lendületesen fejlődtek a diplomáciai viszony megteremtése óta eltelt évtizedben. Tavaly a kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok volumene meghaladta a 13 milliárd dollárt, és 3 milliárd dolláros befektetéssel az Egyesült Államok áll az első helyen Kínában a külföldi befektetők között. A múlt évben 300 000 amerikai turista fordult meg Kínában, s az Egyesült Államokban tanuló kínai diákok száma immár meghaladja a harmincezret. Árnyékot vet azonban a kapcsolatokra az amerikai kormányzat felemás magatartása Tajvan kérdésében. Nem segíti elő a továbblépést, hogy az amerikai politikusok időnkénti beavatkoznak Kína belügyeibe, például Tibet vagy az emberi jogok kérdésében. S az sem, hogy Washington még mindíg alkalmazza Kínával szemben a kereskedelmi protekcionizmust, különösen a fejlett amerikai technológia átadását illetően. Mindez valószinűleg szóba kerül, de nem kardinális problémaként, hanem emlékeztetésül Bush számára, akitől - mint régi baráttól - a pekingi vezetők több megértést várnak el, mint elődeitől. A kínai-amerikai eszmecseréken foglalkoznak majd olyan regionális kérdésekkel is, mint a kambodzsai, az afganisztáni és a koreai probléma. Ezekben a kérdésekben eddig is együttműködés volt a két ország között, de a pekingi vezetők számára nem mellékes az együttműködés további alakulása. Számítanak az Egyesült Államok közreműködésére a kambodzsai kérdés politikai rendezésében, s abban is, hogy a Koreai-félszigeten tartóssá váljék az épp csak megindult közeledési folyamat. Külföldi megfigyelők úgy vélik, hogy George Bush látogatása inkább szimbolikusnak, mint tartalmasnak igérkezik. Ebben lehet némi igazság. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy az amerikai elnök munkalátogatására alig három hónappal Mihail Gorbacsov szovjet elnök és pártfőtitkár pekingi útja előtt kerül sor, s ez óhatatlanul több, mint jelképes fontosságot kölcsönöz George Bush személyes találkozásának Kína tegnapi és mai vezetőivel. Éliás Béla (Peking), MTI-Panoráma (éb/hn csr) 1989. február 23., csütörtök 15:42
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »