|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi konferencia
|
München, 1989. március 7. (SZER, Világhíradó) - Nagy a jövés-menés az osztrák fővárosban, a külügyminisztereké a diplomáciai porond, sor került Baker és Sevardnadze első megbeszélésére, és készülnek a csütörtökön kezdődő leszerelési tárgyalásokra. Hangulatról, kilátásokról - Hanák Tibort hallják Bécsből: - Enyhe, koratavaszi idő, ragyogó napsütés. Ez akár a külügyminiszteri találkozó és a küszöbön álló kettős leszerelési értekezlet kezdeti hangulatának jelképe is lehetne. 35 ország zászlója lobog a bécsi Hofburg kongresszusi központjának bejáratánál, az érkező vendégek bizakodnak nemcsak a légben, de a tárgyaló teremben is enyhülést éreznek. Bécs ismét nemzetközi központnak érzi magát, idefigyel a fél világ, és valóban az a tudat járja át a politikusokat, hogy most valami nagy dolog történik, egyesek váltásról beszélnek: az ijesztés és fenyegetés módszerét felváltja a kölcsönös bizalom. Az emberek azt várják, hogy kevesebbet költsenek fegyverekre, hogy ne kelljen aggódniok fizikai létükért, és ne kelljen félni a meglepetésszerű támadásoktól- mondta Alois Mock osztrák külügyminiszter, alkancellár. Hogy azonban a szívélyes kézrázások, az amerikai és a szovjet külügyminiszter tárgyalásai és a keresztül-kasul folyó megbeszélések, köztük a lengyel-magyar-amerikai kapcsolatok erősítését célzó eszmecserék ellenére, kemény tárgyalásokra lehet számítani: világosan kitűnik, a keleti és a nyugati javaslatok előadásából. A jó hangulat csak a puha máz, mely mögött acéllemezt sejthetünk. A Hofburg előtti tér egyik lovasszobra tövében a békemozgalom hívei a külügyminiszteri találkozó megnyitásakor felállítottak egy nagy fekete rakétát, melyet átváltoztattak fehér békegalambbá. A metamorfózis azonban odabent az épületben, a tárgyalóasztalnál nem ilyen egyszerű. Sőt, még aligha fog abban az irányban haladni, amit a békemozgalom aktivistái követelnek: hogy Amerika előlegezze a bizalmat, és a tárgyalások megkezdése előtt vonja vissza Európában állomásozó csapatainak egy részét. Bush elnök határozott nyilatkozata épp ezt a lehetőséget zárta ki. Jelenleg ugyanis arról van szó, hogy a Szovjetunió nagy katonai fölényre tett szert a hagyományos fegyvernemeket tekintve. A Sevardnadze által előadott elképzelésekből is kilóg a lóláb, hogy tudniillik a Szovjetunió továbbra is ragaszkodik ehhez a fölényhez. Javaslatában százalékokban fejezte ki magát, százalékos arányban kell szerinte történnie a haderőcsökkentésnek, ami azt jelenti, hogyha itt is kivonjuk a csapatok mondjuk 20 százalékát, és a másik oldalon is 20 százalékot, akkor az erőviszony alacsonyabb fokon ugyanolyan marad, mint most. A NATO ezzel szemben abszolút számokat használ, és felső határokat nevez meg. Szerinte annyi haderőt kell kivonni a Nyugatnak és a Varsói Szerződés államainak, hogy a katonai állományok a megadott felső határt ne lépjék túl. Ha a Szovjetuniónak nagyobb hadereje van, akkor több csapatot kell hazavinnie ahhoz, hogy ezt a felső határt elérje. Ez alapvető eltérés, mely ráadásul a haderők megszámolásának nehéz problémájához vezet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Moszkva a taktikai atomfegyverek és a tengeri haderők kérdését is be akarja vonni a tárgyalások témakörébe, arra számítanak itt Bécsben, hogy ebből a konferenciából is tengerikígyó lesz. +++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|