Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Új magyar címer

"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők - egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni szabadságharcban született. Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király legidősebb fiának budapesti látogatását övezte. A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth- címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a monarchikus gondolatpárosítás különbsége."

TDDSZ-sajtókonferencia

(Kasza László)
München,1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - A Múzeum Kávéház
különterme, délelőtt 12 óra.
    
    A TDDSZ hirdetett nemzetközi sajtókonferenciát. A jól előkészített
találkozóra magyar és angol nyelvű dokumentumok, angolul is jól
beszélő előadók, számos újságíró kíváncsi volt.
    
    Benjámin Judit, a parlamenti képviselők párton kívüli csoportjának
helyettes vezetője, Bruszt László a Független Szakszervezetek
Demokratikus Szövetségének tagja, Homonnay Csilla, a Független
Jogász Fórum részéről, és Vidos Tibor, valamint Forgách Pál a TDDSZ
vezetőségéből fejtették ki: miért ellenzik, hogy a parlament most,
és ebben a formájában fogadja el a sztrájktörvényt, és módosítsa a
munka törvénykönyvét.
    
    Indokaikat - amelyeket összefoglalva elküldtek minden képviselőnek
- a következőkben foglalták össze. -
A dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek védelme helyett a
dolgozók munkaviszonyának kereteire korlátozza a sztrájk jogát,
lefegyverezve, és kérelmezői státuszba szorítva a
szakszervezeteket, a dolgozók általánosabb érdekeinek védelmében.
    
    A legnagyobb szakszervezeteket ruházza fel csupán a szakszervezeti
jogosítványokkal, kollektív szerződés megkötésére, és így tovább -
durván megsértve ezzel a szakszervezeti pluralizmus elvét. A
tervezet korlátozó voltában is célszerűtlen - mondják -, mert
azzal, hogy elvileg lehetővé teszi a bérkövetelő sztrájkokat, akár
ágazati szinten is, ugyanakkor tiltja a sztrájkot a
gazdaságpolitika egészével, vagy a jövedelempolitika egyéb
területeivel kapcsolatban.
    
    Szerintük rövid távon a következőkre lenne szükség: a Gazdasági
Kamara és a SZOT, valamint a független szakszervezetek
képviselőiből országos konfliktuskezelési szolgáltatást kellene
létrehozni, amely sztrájkok esetén jogi tanácsadással a partnerek
összehozásával, egyeztetésével, és békéltetéssel segítené a
konfliktusok gyors rendezését.
    
    Másodszor: egyeztető tárgyalásokat kellene az Országgyűlés, a
kormány, a kamara, a szakszervezetek és az alternatív szervezetek
képviselőinek bevonásával készíteni.
    
    A sajtókonferencia után megkérdeztem a jelenlévő Benjámin Juditot,
a parlament független képviselőcsoportjának helyettes vezetőjét,
hogy mi a véleménye a sztrájktörvényről, és arról, amit a független
szakszervezetek képviselői erről mondtak, valamint hogy milyen
kilátás van arra, hogy az ellentétes véleményt magáévá tegye
esetleg a parlament.
    
    Válasza a következő:
- Én magam is úgy gondolom - én nem vagyok jogász, ehhez hozzá kell
tennem - hogy a törvényben még számos változtatásra volna szükség,
mielőtt egyáltalán a parlament döntést hozhatna az ügyben. Az
ülésszakon nem én, hanem más képviselők javasolni is fogják részben
azt, hogy egyáltalán ne tárgyaljuk most ezt a törvényt, részben
azt, hogy később tárgyaljuk, tehát most első fordulóban.
    
    Viszont ebben a kérdésben én nem fogok olyan értelemben véleményt
nyilvánítani. (...) kell mindenképpen támogatni. Másik kérdésben el
fogom elmondani a véleményemet, hogy a munka törvénykönyvével
kapcsolatos. Ennek teljesen zavaros az a pontja, amely akadályozza
a szakszervezeti pluralizmus tényleges törvényesülését. Olyan
mértékig akadályozza, hogy a többség eleve ezt veszi figyelembe
minden szakszervezeti jog gyakorolhatóságánál. +++
    


1989. március 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD