|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
TDDSZ-sajtókonferencia
|
(Kasza László) München,1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - A Múzeum Kávéház különterme, délelőtt 12 óra. A TDDSZ hirdetett nemzetközi sajtókonferenciát. A jól előkészített találkozóra magyar és angol nyelvű dokumentumok, angolul is jól beszélő előadók, számos újságíró kíváncsi volt. Benjámin Judit, a parlamenti képviselők párton kívüli csoportjának helyettes vezetője, Bruszt László a Független Szakszervezetek Demokratikus Szövetségének tagja, Homonnay Csilla, a Független Jogász Fórum részéről, és Vidos Tibor, valamint Forgách Pál a TDDSZ vezetőségéből fejtették ki: miért ellenzik, hogy a parlament most, és ebben a formájában fogadja el a sztrájktörvényt, és módosítsa a munka törvénykönyvét. Indokaikat - amelyeket összefoglalva elküldtek minden képviselőnek - a következőkben foglalták össze. - A dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek védelme helyett a dolgozók munkaviszonyának kereteire korlátozza a sztrájk jogát, lefegyverezve, és kérelmezői státuszba szorítva a szakszervezeteket, a dolgozók általánosabb érdekeinek védelmében. A legnagyobb szakszervezeteket ruházza fel csupán a szakszervezeti jogosítványokkal, kollektív szerződés megkötésére, és így tovább - durván megsértve ezzel a szakszervezeti pluralizmus elvét. A tervezet korlátozó voltában is célszerűtlen - mondják -, mert azzal, hogy elvileg lehetővé teszi a bérkövetelő sztrájkokat, akár ágazati szinten is, ugyanakkor tiltja a sztrájkot a gazdaságpolitika egészével, vagy a jövedelempolitika egyéb területeivel kapcsolatban. Szerintük rövid távon a következőkre lenne szükség: a Gazdasági Kamara és a SZOT, valamint a független szakszervezetek képviselőiből országos konfliktuskezelési szolgáltatást kellene létrehozni, amely sztrájkok esetén jogi tanácsadással a partnerek összehozásával, egyeztetésével, és békéltetéssel segítené a konfliktusok gyors rendezését. Másodszor: egyeztető tárgyalásokat kellene az Országgyűlés, a kormány, a kamara, a szakszervezetek és az alternatív szervezetek képviselőinek bevonásával készíteni. A sajtókonferencia után megkérdeztem a jelenlévő Benjámin Juditot, a parlament független képviselőcsoportjának helyettes vezetőjét, hogy mi a véleménye a sztrájktörvényről, és arról, amit a független szakszervezetek képviselői erről mondtak, valamint hogy milyen kilátás van arra, hogy az ellentétes véleményt magáévá tegye esetleg a parlament. Válasza a következő: - Én magam is úgy gondolom - én nem vagyok jogász, ehhez hozzá kell tennem - hogy a törvényben még számos változtatásra volna szükség, mielőtt egyáltalán a parlament döntést hozhatna az ügyben. Az ülésszakon nem én, hanem más képviselők javasolni is fogják részben azt, hogy egyáltalán ne tárgyaljuk most ezt a törvényt, részben azt, hogy később tárgyaljuk, tehát most első fordulóban. Viszont ebben a kérdésben én nem fogok olyan értelemben véleményt nyilvánítani. (...) kell mindenképpen támogatni. Másik kérdésben el fogom elmondani a véleményemet, hogy a munka törvénykönyvével kapcsolatos. Ennek teljesen zavaros az a pontja, amely akadályozza a szakszervezeti pluralizmus tényleges törvényesülését. Olyan mértékig akadályozza, hogy a többség eleve ezt veszi figyelembe minden szakszervezeti jog gyakorolhatóságánál. +++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|