Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Major Lászlóval
London, 1989. március 7. (BBC, Panoráma) - A Központi Bizottság ülése elég későn este ért véget, és Békés Erzsébet azon nyomban telefonkapcsolatot teremtett Major Lászlóval, az MSZMP hivatalos szóvivőjével. Először azt kérdezte munkatársunk a szóvivőtől, hogy hogyan látja a mai ülésen történteket. - Több napirendi pont volt. Első pontként Berecz János, a KB titkára a párt rövidtávú programját fogalmazta meg előadói beszédében, előzetesen pedig a testület tagjai megkaptak egy tézisszerű programnyilatkozatot, amely a következő egy-másfél-két esztendőre szólna, és definiálná, hogy mit akar csinálni az MSZMP ebben az időszakban. Berecz az előadói beszédében átölelte a legfontosabb feladatokat - kezdve a nemzeti konszenzus megteremtésétől egészen addig, hogy az új megjelenő alternatív szervezetekhez hogyan kíván viszonyulni az MSZMP, a koalíciók lehetőségéig, és a szociálpolitikától kezdve a vallásszabadságig sok minden tételesen megfogalmazódott. Azt a feladatot kapta Berecz János és a szerkesztőbizottság - amelyik most épp az én szobámban ülésezik -, hogy a szombat reggeli magyar sajtó számára készítse el - tehát péntek estig el kell készülni ennek a rövid programnak. Mondom: ez nem azonos a párt hosszú távú programjával, mert azt Pozsgay Imre vezetésével egy másik bizottság dolgozza ki. Második napirendi pontként Szűrös Mátyás, a KB titkára, nemzetközi beszámolót terjesztett elő. Nemcsak időszerű kérdésekről, hanem áttekintést adott a magyar külpolitika utóbbi 4-5 esztendejéről, 1984-től kezdve, amikor aktivizálódott és megújult a magyar diplomácia, éppen a legnehezebb pillanatokban, az úgynevezett eurorakéta-válság időszakában. Pozitívan értékelte a magyar diplomáciát, mint olyat, amelyik segített az európai megértés újrateremtésében, és a két nagyhatalom kelet-nyugati párbeszédének az előmozdításában is. - Foglalkozott-e az ülés Románia és Magyarország viszonyával, és ha igen, mi volt az álláspont? - Nem ilyen volt a beszámoló jellege, hogy külön kitért volna a kétoldalú kapcsolatokra. Általában az összeurópai folyamatokkal foglalkozott. Itt áttételesen Románia is szóba került az emberi jogok kapcsán, nevezetesen úgy, hogy Magyarország annak híve, hogy az emberi jogokat összességükben értelmezzék az európai folyamatban lévő résztvevő országok, a 35 állam - és elutasítjuk azt, hogy egyes országok kiragadjanak egyes dolgokat a kosárból, amelyek nekik tetszenek, és másokat pedig szabadon értelmezzenek, vagy pedig teljesítésüket visszautasítsák. De külön a magyar-román kapcsolatokkal nem foglalkozott a beszámoló. - Volt-e valamilyen új eleme a mai ülésnek a többpártrendszert illetően? - Nem tudom, hogy Ön mit tartana új elemnek? Az MSZMP ebben a tézissorozatban - amelyet Berecz János terjesztett elő - elkötelezte magát amellett, hogy a többpártrendszer és a politikai konkurenciaharc közepette fog dolgozni az elkövetkezendő időszakban. Inkább azt mondanám, hogy megerősítette a február 10- 11ei KB-ülésnek az állásfoglalását. - Annakidején a Központi Bizottság február 10-i ülésétől sokan azt várták, hogy ott végre felszámolják a régóta érzékelhető viszályt a reformpártiak és az - úgymond - rendpártiak között, s ennék a személyi konzekvenciáit is levonják. Akkor ez nem történt meg. Major Úr szerint megoldotta a mai ülés ezt a feladatot? - Nem volt semmiféle ilyen feladata. Inkább az volt a kitűzött cél, hogy megpróbáljon konszenzust és egységet teremteni a KB sorain belül. Az egyik felszólaló úgy értékelte, hogy a február 10-11-i ülésnek nagy érdeme volt az, hogy egy párton belüli törést megakadályozott. Az volt a benyomásom a mai ülés kapcsán, hogy egyre inkább kikristályosodik egyfajta konszenzus a Központi Bizottsággal a párton belül, és nem úgy nézett ki, mintha a szakadás felé haladnánk. Éppen ellenkezőleg. - Berecz János ma délelőtt az erősödő szociáldemokrata és reformkommunista szellemiség ötvöződéséről beszélt. Azt jelenti ez, hogy a szociáldemokrácia az MSZMP-n belül erősödik, vagy pedig az MSZMP és a Szociáldemokrata Párt közeledéséről, esetleges koalíciójáról van szó? - Körülbelül 5 perce jöttünk ki Berecz Jánossal együtt a nemzetközi sajtóértekezletről, amelyet a Központi Bizottság ülése után tartottunk. Ugyanezt a kérdést több nyugati újságíró is feltette Berecz Jánosnak. Ő úgy válaszolt erre, hogy az MSZMP végig ideológiai görcsöktől mentesen visszanyúl a saját múltjához. Ahhoz, hogy voltaképpen egyesült és egyesített párt. Két áramlat találkozik benne. A szociáldemokrácia és a kommunista pártnak a hagyományai. És mindkét áramlatnak a szellemi örökségét végre egyszer egyformán kell kezelnünk, és a legnemesebb, legjobb hagyományokat megőrizni abból is, ami a pártban szociáldemokrata volt - szemben az előző korszakokkal, amikor ezt feledtetni igyekeztek. Úgyhogy a párt mindazokat a hullámos értékeket, amelyek a szociáldemokráciában és a Magyar Szociáldemokrata Párt hagyományaiban megvoltak, magáénak vallja, átveszi és büszkén ápolja. A Szociáldemokrata Párttal való kapcsolatról, közeledésről bővebbet nem tudok mondani. Először talán a Szociáldemokrata Pártnak, amely feltámadt hamvaiból, neki kellene definiálnia önmagát és viszonyát az MSZMP-hez. - Ha jól értettem, akkor a Berecz János által előterjesztett tézisprogram, ez lenne az a bizonyos rövidtávú cselekvési programjavaslat, amelyet a párttagság elé kívánnak terjeszteni. - Egyelőre közzétesszük a sajtóban, de nyilván a párttagság is meg fogja vitatni, és azzal az intencióval is jelenik meg, hogy a párttagság gazdagítsa saját észrevételeivel, véleményével, és ebből majd aztán később - 1-2 hónap múlva - egy ennél gazdagabb és véglegesebb program kerekedhet. - A nyolcszázezres magyar párttagság a csüggedtség és az elbizonytalanodás jeleit mutatja. Mire alapozza a Központi Bizottság azt a reményét, hogy a tagságot sikerül felsorakoztatni e mögé az új cselekvési programjavaslat mögé? - Nem tudom, én nem láttam még semmiféle tudományos értékű felmérést, amelyik általában a nyolcszázezres tagságot csüggedtnek minősítette volna. Szubjektív benyomásként bárki érezhet ilyet. Bizonyára vannak csüggedtek is közöttünk, de mind a nyolcszázezer párttagot nem mondanám annak. Ha az MSZMP esetleg veszít is ingadozókat, opportunistákat, vagy olyanokat aki nem hajlandók (...) azzal úgy érezzük nem lesz szegényebb. Többször elhangzott felelős pártvezetők szájából, hogy egy karcsúbb de dinamikusabb és energikusabb (...) párttagság jót tenne az MSZMP-nek a politikai küzdőtéren. Nem kívánunk tömegeket elveszíteni, sem tömegeket ajándékozni voluntarista politikával másoknak, de viszont szeretnénk, hogy akik a sorainkban maradnak, ezt a reformkommunista vonalat képviseljék és következetesen vigyék véghez. - Ebben a formában az Ön kijelentése azt is implikálja, hogy a nyolcszázezres párttagság köreiben vannak olyanok, akik opportunizmusból csatlakoztak a párthoz. - Egypártrendszer esetén ez a veszély mindig fennáll, ha olyanok is csatlakoznak, akik vélt vagy talán valós előnyöket látnak abban, hogy kormánypárthoz csatlakozzanak. Kormánypárthoz csatlakozni azt hiszem - Nyugaton is tudnánk példákat találni rá - talán nem teljesen haszontalan. +++ 1989. március 7., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »