|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Tanácskozás az emberi jogokról
|
München, 1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - A hét végén tartotta évi közgyűlését a nyugat-németországi Königsteinben az Emberi Jogok Nemzetközi Szervezete. Blumgrund Jánossal, a bécsi magyar szekciószóvivőjével Szekeres László készített interjút Königsteinben. A romániai kérdéssel foglalkozó szekcióülésen mi történt? Érdemes volt-e egyáltalán ezt a szekcióülést megtartani? Érzésem szerint nagyon is érdemes volt, mert most fordult elő először, hogy egy ugyanazon emberjogi ülésen részt vett a magyar ellenzék képviselője mellett a magyar szocialista munkapárt (sic!) Központi Bizottságának képviselője, aki egy igen aktív vitapartnernek bizonyult. Nagyon fontosnak tartom azt a kijelentését, amikor is az egyik résztvevőnek a szemrehányására válaszolva elmondta, hogy a magyar rendőrség tavaly november 15-iki tüntetést szétverő brutális akciójának nem tudja az okát, de - és ez a nagyon fontos - nézetem szerint - azt a kijelentést tette, hogy a gyülekezési törvény szellemében ilyen Magyarországon soha többé nem fordulhat elő, hogy a rendőrség egy tüntetést szétverjen. Nagyon komoly ígéret és reméljük a betartását. Ezen az ülésen Ön egy javaslatot is tett. Mi volt ez? Igen, kicsit plagizáltam, tudniillik egy francia ötletnek a továbbfejlesztését javasoltam, éspedig azt a francia ötletet, ahol francia városok vállaltak partnerséget; a romániai faluk fölött védnökséget. Most az én javaslatom oda irányult, hogy ne csak francia - vagy ahogy már hallottam: hogy Belgiumban is elindult egy ilyen mozgalom - hogy ezt terjesszük ki Európa-szerte, világszerte. Itt Nyugat-Németországban én mindent el fogok követni, hogy ezt Ausztriában - ha lehet - nagy méretekben csináljuk, hogy ilyen egyedi védnökségeket vállaljunk lerombolásra ítélt romániai települések felett. Ezen természetesen anyagi és erkölcsi segítséget egyaránt értek. Ön elkezdte szervezni, vagy Önök az IGFM keretén belül, elkezdték szervezni a magyarországi szekciót. Hogy áll ez az ügy? Idejét látjuk az IGFM-ben annak, hogy tevékenységüket a helyszínen - értem ezalatt most Magyarországot is - folytassuk. Tekintettel az ottani politikai helyzetre, tekintettel az erdélyi menekültek helyzetére, nagyon pozitívan értékeljük,hogy a központi bizottsági képviselő szerint legális működésünknek semmiféle akadálya nem lehet.+++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|