Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Új magyar címer

"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők - egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni szabadságharcban született. Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király legidősebb fiának budapesti látogatását övezte. A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth- címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a monarchikus gondolatpárosítás különbsége."

Az angol lapok Magyarországról

(Rentoul Ferenc)
München, 1989. február 17. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A nagy
angol napilap, az Independent Budapestre küldte Péter Jenkinst az
egyik legismertebb angol politikai publicistát, aki most
cikksorozatban számol De a magyarországi állapotokról:
Lenin szerint a forradalmi helyzetnek két feltétele van: az egyik
az alulról jövő nyomás, a másik pedig, hogy az uralkodó osztály már
nem tud uralkodni.
    
    Magyarországon ma az elsőnek nemigen van jele, annak ellenére, hogy
az utóbbi hat év alatt az életszínvonal valami 25 százalékkal
lesüllyedt. A második feltétel azonban fennáll; a pártvezetőség
elvesztette önbizalmát, és már nem érzi, hogy mint kommunista elit
egymaga el tudja látni a kormányzás feladatát. Maga számolta fel
ezt azzal, hogy megtagadta az egypártrendszert, abban a reményben,
hogy így görcsösen ragaszkodhatnak a hatalomhoz.
    
    A pártvezetőség tagjai úgy döntöttek, hogy megpróbálják
meglovagolni a demokrácia tigrisét. Hogy miért választották ezt a
veszélyes megoldást? Azért, mert ha nem próbáltak volna közeledni a
demokrácia felé, az még nagyobb veszélyekkel járt volna. Mint
Berecz János mondta: az emberek körömszakadtáig harcoltak volna a
demokratizálásért, több időt töltöttek volna az utcán, mint a
munkahelyükön, a párt szétbomlott volna - szóval bekövetkezett
volna a teljes .felfordulás.
    
    Peter Jenkins így folytatja beszámolóját: Egy magyar professzor
nagyon is gyengének látja a gazdasági reform kilátásait.
    
    Magánszektor alig van, szabad pénzpiac nincs, hogy lehet tehát
állami vállalatokat a magánszektorba átszervezni? Nyers Rezső azt
mondta Jenkinsnek, hogy a legközelebbi öt vagy tíz éven belül a
magánszektor a mostani 18 százalékról 25-30 százalékra emelkedik.
    
    Aztán meg ki akar tényleg piacgazdálkodást? Az előbb említett
professzor szerint a kommunista párt semmiképpen, a munkások sem
akarják, sem a parasztok, sem az értelmiségiek. Ezeknek a
piacgazdálkodás csak újabb áldozatokat jelentene, több munkát és
magasabb árakat.
    
    A párton belül hatalmi párharc folyik Grósz és Pozsgay között. A
párt nagyon vigyáz, hogy ne kényszerítse Pozsgayt ellenzékbe, mert
akkor a különféle csoportok mögé állnának.
    
    Kifelé azonban a párt nem hajlandó feladni vezető szerepét. Annyi
azonban biztos - folytatja Jenkins -, hogy a párt maga is átérzi:
félő, hogy lehet egy újabb forradalom vagy összeomlás. Grósz azt
mondogatja a nyugati nagyköveteknek, hogy ha túl gyorsan vezetik be
a reformokat, ez robbanást válthatna ki. Es ezen a ponton lépnének
be - mégpedig nemcsak képletesen - az oroszok.
    
    Mindenki azt hangoztatja, hogy a Brezsnyev-doktrina halott, és hogy
az 56-os budapesti vagy a 68-as prágai beavatkozás ma már
elképzelhetetlen. De elhiszi-e ezt valóban bárki is? Ki volna
hajlandó elsőnek próbára tenni? A magyarok semmiképpen, ha rajtuk
múlik. Ha a párt kezéből végleg kicsúszna a vezetés, akkor a
Szovjetunió szerint beállna a dominóelmélet, mert Magyarország után
ki akarna válni Észtország, aztán Litvánia és így tovább.
    
    Az egyik nyugati nagykövet szerint esztelenség azt állítani, hogy a
Brezsnyev-doktrina halott, mert ha Magyarországon történne valami
nagyobb szabású megmozdulás, a Szovjetunió azonnal újra bevonulna,
és ha Gorbacsov nem akarná erre kiadni a parancsot, akkor a Vörös
Hadsereg és a KGB kidobná Gorbacsovot, és bevonulna a maga
felelősségére.
    
    Berecz János szerint azonban a magyar kormányra nem nehezedik külső
nyomás, csak maga a vezetőség igyekszik önuralmat és önfegyelmet
gyakorolni, hogy elkerüljék az esetleges szerencsétlenséget. Lehet,
hogy mindkettőnek igaza van - fejezi be budapesti helyzetjelentését
az Independent hasábjain Peter Jenkins. +++
    


1989. február 17., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD