Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Új magyar címer

"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők - egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni szabadságharcban született. Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király legidősebb fiának budapesti látogatását övezte. A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth- címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a monarchikus gondolatpárosítás különbsége."

A történelmi albizottság jelentése

(Kasza László)
München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - Ma megjelent a
Társadalmi Szemle különszáma az MSZMP által megbízott történelmi
albizottság jelentésének szövegével, amelynek lényegét: az 56-os
forradalom népfelkelésnek minősítését Pozsgay Imre január végén
közölte a nyilvánossággal, kiváltva ezzel a KB ülésének
előrehozatalát -, azaz azt is! Hogy a KB milyen mértékben veszi
figyelembe a történészek véleményét, arról Kasza László beszél:
- Gondolom, másokat sem lepett meg a tegnap közzétett hír, hogy a
Munkásőrség vezető beosztású parancsnokai azonosulnak a KB-üléséről
közzétett dokumentum tartalmával. Tehetik. A párt vezető testülete
olyan határozatot hozott most, 1989-ben, amely 56-ot úgy értékeli,
mint a Munkásőrség életre hívója és megtartója: Kádár János tette
32 éven át. A Központi Bizottság kimondja, hogy 1956-ban "kezdettől
fogva elkülöníthetetlenül jelen voltak a restaurációra törekvő
erők, deklasszálódott és lumpen elemek, s október végétől
felerősödtek az ellenforradalmi cselekmények."
Ha ehhez a megfogalmazáshoz hozzátesszük Grósz főtitkár már
elemzett beszédét, amelyben éles támadást intézett a
sajtószabadság, a független szervezetek ellen, felmerül a kérdés,
hogy nem kezdődött-e meg máris az a fordulat, amelytől mindig is
féltünk. Az aggodalmat jogossá látszik tenni az a mai hír is, hogy
- állítólag - visszavonták volna a Reform című lap következő, már
kinyomtatott II/6-os számát. Az ok: dokumentumot közöl 14. oldalán
arról, hogyan hamisította meg a kormány lapja, a Magyar Hírlap az
Egyesült Államok magyarországi nagykövetével: Mark Palmerrel
készített interjúját.
    
    Csak zárójelben: Grósz Károly a Magyar Hírlapot állította a pártnak
tetsző hírközlés példájává - a Magyar Nemzettel, a rádióval és a
tévével szemben.
    
    Ezen baljós jelek ellenére is úgy gondolom: pozitív vonásai is
vannak az elmúlt hetek eseményeinek. Pozitív mindenekelőtt az, hogy
nyilvánosságra került a párt történész-albizottságának értékelése
1956-ról. Ez kizárólag Pozsgay Imre érdeme. Ha nem szánja el magát
erre a lépésre és nem mondja meg, hogy még a párt történészei
szerint is népfelkelés, és nem ellenforradalom volt 1956-ban,
valószínűleg nem szerez tudomást erről a tanulmányról a
közvélemény, és arra a sorsra jut, mint megannyi, a párt
megbízásából készített, de nem annak nézeteit tükröző elődje:
kulcsra zárják egy páncélszekrényben.
    
    Így kénytelenek voltak közzétenni a Társadalmi Szemle
különszámában, amelynek ismertetését máris megkezdte a Kossuth
Rádió.
    
    Pozsgay bejelentése országos, nyilvános, hivatalos vitát robbantott
ki 1956 újraértékeléséről. Kit-kit színvallásra késztetett. A
szokatlan esemény a humoros vonatkozásokat sem nélkülözte: egy
párttörténész nyilvánosan támadta Pozsgay-t, majd másnap, amikor
látta, hogy az államminiszter nem bukik bele az ügybe,
kijelentette, hogy támadásával tulajdonképpen védeni akarta.
    
    Ami a társadalom véleményét illeti 1956-ot illetően - arról nem
volt kétség. Az a spontán aláírásgyűjtési akció, amelyet a Fidesz
Munkáscsoportja és a Republikánus Kör fiataljai kezdeményeztek,
önmagáért beszél. De színt vallott - furcsán-ellentmondásosan a
Központi Bizottság is. Egyrészt hozott egy már idézett határozatot,
amely - ellentétben a nép, és a saját történészei véleményével,
továbbra is ellenforradalomról beszél. Másrészt, bizalmat szavazott
annak a Pozsgay Imrének, aki ezzel nem ért egyet, és az egész ügyet
kirobbantotta. Mit mutat ez? Azt, hogy a közvélemény nyomása miatt
nem mernek megválni Pozsgaytól, vagy azt, hogy a Központi
Bizottságban Grósz Károly rovására növekszik a tábora?
    
    Az mindenesetre kétségtelen, hogy az államminiszter sokat
visszanyert abból a népszerűségből, amit a Politikai Bizottságba és
a kormányba kerülésével elvesztett. +++
    


1989. február 15., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD