|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Independent cikke Magyarországról
|
London, 1989. február 14. (BBC, Panoráma) - Pozsgay Imre fényképe a magyar állami címer mellett ma megjelent az Independent című angol napilapban. A fénykép a lap Budapestre küldött tudósítójának cikkét kíséri. A tudósító sorozatot állított össze Magyarországról, s a ma megjelent első írás címe: Magyarország új holnapja. A cikk fő gondolatait munkatársunk foglalja össze: - A történelmi pillanatot megérző izgalomban a Rubicon átlépését emlegetik. Lehet azonban, hogy ez már meg is történt a hétvégén, amikor az MSZMP Központi Bizottsága a politikai rendszer pluralizálását választotta többpártrendszer keretén belül. Hogy ez pontosan milyen formát fog ölteni a gyakorlatban - egyelőre nem tudni. Azonban úgy tűnik, hogy a klasszikus kommunista stílusú egypártrendszer végét jelzi. Alig fél évvel ezelőtt Grósz Károly pártfőtitkár szinte megesküdött, hogy ilyesmire soha nem kerülhet sor. Tegnap viszont a Politikai Bizottság egyik prominens tagja: Berecz János az Independent tudósítójának kérdésére, hogy vajon most már nyugati mintájú liberális parlamenti demokráciáról van-e szó, egyszerűen és meglepően azt válaszolta, hogy igen. A magyar lakosság, mely a maga ügyeivel szeretne csak foglalkozni, már megunta a tökéletes csődbe jutott kormányrendszert: a kommunizmust. Minthogy a lakosság egyre eltökéltebb ennek az igának a lerázására, valamint figyelembe véve a gazdasági válság szükségszerűségeit, maga a párt is arra kényszerült, hogy letegyen az egypártrendszer védelméről. Magyarországon a hétvége óta immár hivatalos a vélemény, hogy a kommunista rendszer csődöt mondott. A Pozsgay Imre által népfelkelésnek nyilvánított, majd később Grósz Károly által felkelésnek minősített 1956-os forradalom témája rendkívül kínos kérdés a párton belül, hiszen az akkor szerepet játszott párttagok közül még ma is mintegy 200 ezer káder van pozícióban, és ezeket az átértelmezés logikája a nép ellenségeivé nyilváníthatja. Pozsgay továbbment, és azt is kijelentette, hogy az 1948 és 49 közötti periódusban elfogadott úgynevezett szocialista modell teljes egészében hibás iránynak bizonyult, és ez vezetett az 1956- os eseményekhez. Más alkalommal Pozsgay azt is kifejtette, hogy a szocializmus elért végnapjaihoz, és most már minden területen a haladás kerékkötője. A Budapestre látogató tudósító is éppen ezt tapasztal ja. Nevezetesen: azt látja, hogy nem egy újabb kelet-európai reformkezdeményezésről van szó, nem is a kommunizmusnak akarnak emberi arcot adni, hanem a haldoklás szakaszába ért az a rendszer, melyet közvetlenül a háború után ráerőszakoltak az országra. A rendszer haldoklik a kommunista szívekben és elmékben is, mivel a párttagok kénytelenek belátni, hogy teljes vállalkozásuk - kezdetétől fogva - haszontalan volt. Az Independent tudósítója beszélgetett egy fiatal kommunistával is, aki azt mondta, hogy ő nagy tisztelettel van Kádár János iránt, akit tavaly váltottak le. Véleménye szerint Kádár a legnehezebb körülmények között, sok eredményt ért el. Ezt azonban az emberek nem értik meg. Néha azon tűnődök - mondta az ifjú párttag - hogy egy napon majd engem is kirángatnak és felhúznak egy fára. De sajnos - ez a demokrácia - tette hozzá. Kérdés azonban, hogy miféle, milyen mértékű és milyen hamar elkövetkező demokráciáról lehet szó. A szocializmus csődbe jutása ugyanis nem jelenti, hogy a hatalmat birtoklók sietnének hatalmuk feladásával. Egyébként nincs is akinek átadják. Az ellenzék megosztott, és amatőr módon politizál. Főként értelmiségiekből és nem politikusokból tevődik ki. Ráadásul Grósz Károly azt mondja, hogy csak azokat a pártokat legalizálják, melyek elfogadják az úgynevezett szocialista rendet. Nyilván elvárja, hogy az MSZMP legyen az uralkodó erő bármilyen koalícióban, mely szabad választások eredményeként jönne létre. Az események logikája azt sugallja, hogy teljesen le akarják rázni a szocializmust, és egy nyugati típusú liberális társadalmat kívánnak létrehozni. Nagy kérdés, hogy ez megvalósítható-e, és nem fog-e megint könny és vér folyni mindennek a végén? +++
1989. február 14., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|