 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP KB üléséről
|
München, 1989. február 13. (SZER, A mai nap) - Az MSZMP Központi
Bizottságának szombaton véget ért kétnapos üléséről közleményt
adtak ki, amely szerint a testületnek meggyőződése, hogy a
politikai pluralizmus kialakítása a többpártrendszer keretei között
valósítható meg.
A Központi Bizottság véleménye szerint a társadalom még nincs
kellően felkészülve a többpártrendszerre való azonnali átállásra.
A közlemény hangoztatja átfogó szociálpolitikai reformok
szükségességét, ugyanakkor rámutat arra is, hogy mind a
gazdaságban, mind a politikában fokozatos és folyamatos átmenetre
van szükség.
A gazdasági, politikai és erkölcsi válság felszámolása érdekében
szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú, a főágazatokban pedig a
közösség és az állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó
rendszer kialakítását.
A nyilatkozat leszögezi, hogy a politikai reform sem nem
helyettesítheti, sem nem akadályozhatja a gazdasági feladatok
megoldását. Az 1956-os eseményeket úgy értékelik, hogy valóságos
népfelkelés volt, de kezdettől fogva szerepet játszottak benne az -
úgymond - restaurációra törekvő és lumpen elemek is, október
végétől pedig erősödött az ellenforradalmi irányzat.
A Központi Bizottság elsietettnek minősíti, hogy Pozsgay Imre
államminiszter, a Politikai Bizottság tagja, a testület
állásfoglalása előtt hozta nyilvánosságra a történelmi albiztottság
vizsgálatának eredményét, ugyanakkor bizalmáról biztosította
Pozsgay Imrét. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|