Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Új magyar címer

"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők - egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni szabadságharcban született. Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király legidősebb fiának budapesti látogatását övezte. A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth- címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a monarchikus gondolatpárosítás különbsége."

Interjú Tőkés Rudolffal

London, 1989. február 12. (BBC) - Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- Úgy tűnik, hogy a Központi Bizottság illetve a párt túlélte ezt a
jelenlegi politikai és ideológiai krízist. Én túlélés alatt
természetesen egy kompromisszumos megoldásra gondolok, mely
kompromisszum gyakorlatilag mind Pozsgay Imre, mind Grósz Károly
véleményét együtt tudja kihordani. A Központi Bizottság a jelek
szerint Pozsgay Imrének bizalmat szavazott, és ugyanakkor nagyon
fontos előrelépést tett - úgy tűnik - a további demokratizáció,
illetőleg a többpártrendszer felé - elkötelezte magát.
    
    Nos, a kompromisszumos formulát - azt hiszem - Berend Iván február
4-i, Népszabadságban megjelent interjúja adta meg, amely
elhatárolta magát az úgynevezett egyszavas átértékelésektől - tehát
mind a népfelkelési formulától, mind az ellenforradalmi formulától.
    
    Ugyanakkor az igazi probléma - azt hiszem - hogy az alapvető
problémák: a krízis, a bizalmi válság, a párton belüli vezetés -
egyértelmű vezetés - hiánya. Ezek mind nem oldódtak meg a Központi
Bizottság jelenlegi - mondjuk - krízis-ülésével.
    
    - A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
    
    - Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
    
    így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
    
    A párttörvény - amennyiben ez meg fog születni - feltehetően jogi
kereteket fog adni pártok további működésének, ugyanakkor létezik
talán egy fél tucat eddig teljesen nyílt kérdés: jövőbeni
hatalommegosztás, a helyi szinten való pártversengés, és azok a
hatalmi pozíciók., amelyeket az uralkodó párt hajlandó átadni a
többpártrendszer egyéb párt résztvevőinek.
    
    - Úgy látszik, hogy Grósz tulajdonképpen sodródik az eseményekkel,
hiszen két ilyen lélegzetelállítóan fontos kérdésben egy sebtében
összehívott pártértekezleten határoztak.
    
    - Én úgy látom, hogy ez az egész pillanatnyi krízis, ez nagyon-
nagyon megkérdőjelezi Grósz Károly vezetési képességét. Tehát az,
hogy az utóbbi 8 hónap alatt sodródás volt, és nem volt egy
kontrollált, egy vezetett politikai folyamat, és - megmondom egész
őszintén - ez egy nagyon-nagyon veszélyes helyzet. Hiszen nem arról
van szó, hogy itt valamifajta fehérterror vagy ellenforradalom,
vagy ilyesmi lenne, hanem arról van szó, hogy a párt legfelső
vezetőségének kollektív önbizalomhiánya egy döntési paralízis.
    
    Még valóban nem mernek egyet vagy kettőt vagy hármat előre lépni
ahhoz, hogy ezek a reálfolyamatok a politikai és a közéletben
valósággá váljanak.
    
    - Egyetértenél azzal, hogy egyfajta csendes forradalom folyik
Magyarországon?
    
    - Hát ez egyrészt - azt hiszem - nem csendes -, noha mondjuk a
változásoknak az összességét valóban majdnem forradalminak lehet
nevezni. A probléma az, hogy a jelenlegi intézményi rendszer, a
jelenlegi kontroli-struktúrák el tudják-e kezelni, vagy ki tudják
hordani ezeknek a nagy változásoknak az egészét?
    
    Én attól félek, hogy a párt, mint egy intézmény, a kormány mint egy
másik intézmény - erre eddig sután, lassan, tétovázva válaszolt, és
addig, amíg egy határozott, egy józan válasz és világos válasz nem
születik, addig a feszültségek tovább fognak fokozódni.
    
    - Hogy látod a három főszereplő, tehát Grósz, Pozsgay és Berecz
álláspontját?
    
    - Amennyire ilyen távolságból ezt lehet látni - úgy tűnik, hogy a
szereplők közül csak Pozsgay Imre volt következetes az ő reform-
elkötelezettségéhez, noha taktikai alapon a népfelkelés minősítést
személyi véleménnyé redukálta és nem - mondjuk - egy bizottsági
konszenzussá. Ugyanakkor az ő szerepe továbbra is nagyon fontos -
és talán döntő lesz.
    
    Grósz Károly - úgy tűnik - hogy egy ilyen, talán személyes, vagy
politikai krízissel küszködik, és neki el kéne határozni, hogy ezt
a pártot vezetni fogja, vagy valakinek átadni, aki erre képes.
    
    Berecz János nyilvános nyilatkozatai eléggé ellentmondóak, és úgy
hiszem, hogy ezek az ő politikai befolyását eléggé negatívan
befolyásolták. Hitelét vesztette az óhitűek felé, a konzervatívok
felé, ugyanakkor a reformerek nem hiszik el, hogy Berecz komolyan
gondolja,,és komolyan kiáll a reformok mellett. A kétkedők azok
opportunizmust szagolnak Berecz János részéről. Ugyanakkor létezik
az a dilemma, hogy a konzervatívoknak nincs megfelelő szintű
képviselőjük a legfelső politikai szinten, noha nem vitás, hogy sok
konzervatív beállítottságú ember van a Központi Bizottságban.
    
    Személyi változások muszáj hogy történjenek. Hogy mikor fognak
megtörténni, megint szokás szerint túl későn-e -, az egy nyitott
kérdés. Ezzel kapcsolatban talán még azt mondanám, hogy emlékszem:
a magyar sajtóban volt egy olyan felhívás egyik megyei
pártbizottság részéről, hogy össze kell hívni egy külön
pártkonferenciát a következő hónapokban. Azt hiszem, hogyha a
helyzet nem csillapul, és a krízis nem oldódik meg, talán erre
kerül majd sor a tavasz folyamán.
    
    - A politológust szeretném megkérdezni most, hogy meglátásod
szerint van komoly esély arra, hogy Magyarországon többpártrendszer
bontakozzék ki a következő két-három év során ?
    
    - Ennek minden - országon belüli - objektív és szubjektív adottsága
megvan, és teljesen az MSZMP legfelső vezetésének józanságától és -
ha úgy tetszik: hazafiasságától függ. Amennyiben az a vezetés
belátja, hogy az ország népe egyértelműen ebbe az irányba óhajt
haladni - ennek vagy ellenállnak, vagy hajlandók ezzel
együttműködni. Ha hajlandók együttműködni, úgy érzem, hogy egy 3-4-
5 éves átmeneti időszak alatt valóban egy működőképes
többpártrendszer tudna összejönni Magyarországon.
    
    - Mi a véleményed, a benyomásod a most kialakulóban levő
magyarországi politikai pártokról?
    
    - Nyilvánvalóan az utóbbi 3-4 hónap eseményeit kellene
összefoglalni. Én talán azt mondanám elég röviden, hogy nem vitás,
hogy mindegyik demokratikus párt, ami született - egyfajta
szocializmus irányába halad. Egy emberarcú, egy humánus
szocializmus irányába halad, és ezt így kell elfogadni, ahogy van.
    
    A súlyos probléma az, hogy ezek a pártok információ és egyéb
anyagok hiányában nem képesek konkrét ellenprogramokat adni sem a
gazdaság, sem az intézményi rendszer, sem a társadalmi élet
átalakítására.
    
    A további probléma az, hogy ezek a politikai pártok, szervezetek
mindenféle anyagi és infrastrukturális támogatás nélkül működnek,
ezek el vannak tűrve a létező, a nagypolitika által. Azt hiszem:
ezen lényegesen túl kéne lépni, mert az uralkodó pártnak legalább
olyan érdeke, hogy az úgynevezett ellenzéke, az egy lojális
ellenzék legyen a szocializmus határain belül, és konkrét is - és
építő programokkal jöjjenek ki. A jelenlegi körülmények között erre
sem anyagi, sem lélektani, sem politikai lehetőségek nincsenek.
    
    - Érzésed szerint hogyan fogadják majd ezeket a fejleményeket
Washingtonban?
    
    - Akármilyen egyértelmű további demokratizálódás, pluralizmus
satöbbi, és valós gazdasági reformok egyértelműen kedvező
fogadtatást fognak kapni. Ugyanakkor egyre mélyül az aggodalom
Washingtonban - úgy hiszem - hogy a magyar politikai vezetés a
jelenlegi felállításban nem lesz képes - talán nem is hajlandó -
egy következetes reformprogramot véghezvinni.
    
    - Mi lehet a nézet Moszkvában minderről?
    
    - Hát ilyen messziről látva úgy tűnik, hogy Moszkvában egyre inkább
aggódnak a magyar helyzet stabilitásával kapcsolatban. Ők a
problémákat - hiszem - a legfelsőbb vezetésben látják, mert az a
folyamat, ami itt állítólag kontrollált volt, és az időszakot
megoldotta volna vagy így vagy úgy - úgy tűnik, hogy vezetés
hiányában, és koordinációk hiányában egyre inkább ilyen robbanási
helyzet felé vezet.
    
    Ez nyilvánvalóan nem szovjet érdek, és nyilvánvalóan nem nyugati
érdek. Úgyhogy itt a pártnak, a politikai vezetésnek saját magát
kéne reformálnia, hogy rugalmasabb és fürgébb legyen, hogy
megfelelő időben és tempóban válaszoljon az ország dilemmáira és
kérdéseire. A jelenlegi helyzet semmiféle bizonyítékot,
biztosítékot nem ad sem Kelet, sem Nyugat felé, hogy Magyarországon
a helyzet kézben van tartva. +++


1989. február 12., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD