|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP és a nézeteltérések
|
(Csipán Tibor) München, 1989. február 5. (SZER, Világhíradó) - A New York Times mai számában jelent meg egy cikk Henry Kamm tollából, amelyet munkatársunk ismertet: - Hallgatóink nyilván részletről-részletre követik és ismerik az ötvenhatos események értékeléséről és a párt szerepéről újra fellángolt vitát Grósz, Berecz, Pozsgay között. A Központi Bizottság összehívott ülése előtt azonban érdekes lehet, hogy miként látja és láttatja egy, az itteni politikai életre is befolyásos amerikai lap újságírója a magyarországi eseményeket. Henry Kamm azt írja, hogy megbízható információkkal rendelkező magyar politikusok és nyugati diplomaták szerint a Politikai Bizottság tagjai között lévő nézetkülönbségek intenzív ütköztetése arra utal, hogy támadás indult Grósz Károly ellen. Kamm közli: néhányan egyenesen azt hiszik, hogy Pozsgayt és Bereczet a Grósz ellen intézett kihívásban a Szovjetunió támogatja. A jövőt illetően az 1956 értékelése körüli vitánál ma itt több figyelmet kelt az, amit Kamm a Berecz-Grósz közötti közvetett szóbeli összecsapásról mond. Berecz a párt főideológusa - írja Kamm -, akinek ambíciói szilárdabbak mint ideológiai elkötelezettsége, azt sugallta az újságírók egy csoportjának, hogy a párt nem teljesen alkalmas a vezető szerepre a forradalmi reformok korszakában. Hogy milyen gondolatok rejlenek Berecz kijelentésének a hátterében, arról Kamm nem beszél, de azt elmondja, hogy Grósz miként reagált a kijelentésre. Kamm szerint Grósz közölte, hogy ha a párt nem akarja befolyásolni a politikai folyamatokat, akkor lemond létezésének értelméről. A New York Times újságírója az amerikai olvasó számára maga is végigzongorázza az "ellenforradalom volt, népfelkelés volt, sem az nem volt, sem ez nem volt" - vitát. Ennek részleteibe innen belemenni azonban szükségtelen. Hadd emeljük ki inkább azt, ami Henry Kamm újságírói hozzájárulása a felpörögni, látszó eseményekhez. Kamm elmondja, hogy egyes magyar vezetők és nyugati diplomaták szerint a Grósz elleni kihívás Moszkva bizonyos fokú támogatását élvezi. Ezek a források - Kamm szerint - véleményüket arra alapozzák, hogy a novemberben Budapesten járt Alekszandr Jakovlev magyar politikusokkal folytatott beszélgetéseiben rendre kritizálta Grósz Károlyt. Jakovlev akkor állítólag úgy jellemezte a magyar párt vezetőjét, mint aki a változások időszakában a vezetői képességeit illetően kudarcot vallott. +++
1989. február 5., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|