|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Politikai Bizottság (1. rész)
|
1989. február 28., kedd - Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-ére összehívta a Központi Bizottság ülését.
A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés érdekében társadalmunkban megegyezésen alapuló új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő programpártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommunista és az erősödő szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a Határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a Határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kultúrált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a Határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. (folyt. köv.)
1989. február 28., kedd 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Politikai Bizottság (2. rész)
|
A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai munkalátogatásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége elnökével február 27-én tartott határmenti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság - egyebek között - hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást. x x x (folyt. köv.)
1989. február 28., kedd 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Politikai Bizottság - Szóvivői (3. rész)
|
A Politikai Bizottság késő estig elhúzódó ülése közben találkozott az újságírókkal Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, hogy tájékoztatást adjanak a tanácskozás napirendjén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javaslatokról. - A testület meghallgatta Grósz Károly főtitkár beszámolóját az elmúlt hetek külföldi utazásainak tapasztalatairól - mondta Thürmer Gyula, majd informálta a sajtó munkatársait az MSZMP első számú vezetőjének Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkárával, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének elnökével folytatott megbeszélésről, a találkozók hátteréről. Hangsúlyozta: az eszmecserék is bizonyították, stratégiai érdekünk, hogy Csehszlovákiában és Jugoszláviában is kiegyensúlyozottan, eredményesen folyjék a szocializmus építése. Ugyanakkor érdekünk az is, hogy pontosan, hűen, részleteiben is tájékozódjanak a szomszédos országbeli vezetők, a közvélemény arról, hogy mi történik hazánkban. A tapasztalatok szerint a meglátogatott államokban jól ismerik a mgyarországi folyamatokat, s politikai, gazdasági reformunkkal kapcsolatban nem fejeztek ki aggodalmat, fenntartást. Tény azonban - tette hozzá -, hogy mindkét helyütt megfogalmazódtak kérdések. A látogatások célja és értelme az volt, hogy e kérdésekre, kérdőjelekre választ kapjanak, az esetleges félreértések eloszlódjanak. A Politikai Bizottság véleménye szerint a prágai tárgyalás eredményesen segítette a CSKP és az MSZMP, illetve Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság közötti nagyon jó hangulatú, problémáktól mentes politikai együttműködés fejlesztését, hozzájárult a bizalom légkörének és a megértés szellemének erősítéséhez is. Előmozdította azt, hogy ne csak szavakban vetődjenek fel, hanem tettekben is napirendre kerüljenek a gazdasági együttműködés új lehetőségei, új impulzust adva ahhoz, hogy a vállalatok, az érdekelt cégek megtalálják egymást, s újabb eszközökkel fejlesszék az együttműködést. A Jugoszláviában folytatott megbeszélésről szólva kiemelte: hozzájárult egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. A találkozón is kitűnt: a jugoszláv vezetés elszántan folytatja reformpolitikáját. Megállapodás született arról, hogy azok a vezetők, kollégák találkoznak elsősorban egymással, akiknek együttműködése hozzájárul a kapcsolatok eredményességéhez. (folyt. köv.)
1989. február 28., kedd 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Politikai Bizottság - Szóvivői (4. rész)
|
A magyar küldöttség vezetője nagyra értékelte Jugoszlávia nemzetiségi poliltikáját, azt, ahogyan az ott élő magyarsággal törődnek. Kölcsönösen megállapították, hogy a nemzetiségi kisebbségek kulturált kezelését mindkét országban napirenden tartják. A két pártvezető megbízta a pártok szakértő csoportjait, hogy a kapcsolattartásban kialakult tapasztalatokat cseréljék ki, s dokumentumban jelöljék meg azokat az utakat, amelyeken tovább kívánnak haladni. Ez előkészitését jelenti egy későbbi nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó nyilatkozat elfogadásának. Thürmer Gyula végül megemlítette: Csehszlovákiában és Jugoszláviában egyaránt azt tapasztalta a főtitkár és kísérete: az ott élő magyarság irányában készség van arra, hogy a problémáikat korszerüen, humánusan megoldják, elősegítsék, támogassák nemzeti arculatuk megőrzését, kulturális fejlődésük biztosítását, művészeti értékeik ápolását. Kimmel Emil a Politikai Bizottság előtt szereplő napirendekről tájékoztatva elmondta: Szabadság, igazságosság, szolidaritás cimen lát napvilágot a rövid távu akcióterv, amely kifejezi a párt felfogását a nemzet sorsát érintő kérdésekről, szándékát a tennivalókról. Mint a testület ülésén is kifejezésre juttatták: nem ideologikus programra van szükség, hanem egy mának szóló akcióprogramra, amely nyiltan szembenéz a multtal, vállalja a jelent, s kézzel fogható közelségbe hozza egy demokratikus szocializmus megteremtésének lehetőségét, egyúttal hitelesen bizonyítja, hogy ez a párt minden megegyezésre kész és képes, s egy, az egész nemzethez szóló programot fogalmaz meg, tesz javaslatként a Központi Bizottság asztalára, amely a végrehajtás és a végrehajthatóság igényével is számol. Az akcióterv a következő kongresszusig terjedő időszak politikai vezérfonalát alakítja ki, egyes elemei azonban túlmutatnak azon. Tartalmi kérdéseire rátérve kifejtette: a párt vállalja a magyar progressziót, azonosságot vállal a reformeszmékkel, ugyanakkor a munkásmozgalom két meghatározó irányzatát, a szocialista demokráciát és a reformkommunista mozgalom szellemiségét is felvállalja. Javaslatként hangzott el az ülésen, hogy az MSZMP vallja magáénak az életszínvonal-csökkenés megállításának konkrét programját. Szükséges a rend és a reform viszonyának tisztázása is a terv részeként. Ki kell munkálni az oktatás programját, ezen belül a tehetséggondozás kézzel fogható, konkrét megoldásait is. Mindezekről a Központi Bizottság jövő heti ülésén a nyilvánosság előtt tárgyal majd. (folyt. köv.)
1989. február 28., kedd 20:25
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Politikai Bizottság - Szóvivői (5. rész)
|
A néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztéséről szóló jelentés leszögezte: a koncepció a katonai enyhülés eddigi eredményeiből indult ki, s ennek további folytatódásával számol. A vitában is elhangzott: indokolt, hogy a Magyar Néphadsereg védelmi jellege erősödjön. Eddigi fejlődését, jelenlegi helyzetét az jellemzi, hogy fejlesztése az ország anyagi lehetőségeinek megfelelően, a szövetségi követelményekkel összhangban ment végbe, s megfelel hazánk politikai, katonai céljainak. A testület minden helyzetben képes volt a rá háruló feladatok ellátására - hangsúlyozta a helyettes szóvivő, hozzátéve: a Politikai Bizottság javasolta, hogy a Központi Bizottság a jelentés figyelembe vételével fogalmazza meg a párt katonapolitikáját. A határőrizet hosszú távú tennivalóival összefüggésben a PB megállapította: a határőrség kiemelkedő eredménnyel és példásan látta el feladatait. A határőrök - különösen az elmúlt esztendőben - emberfeletti munkát végeztek, különösen a nyugati végeken: több mint 62 millió útlevelet kezeltek, s 18 milliónál több jármű haladt át határainkon. Eközben hazánk biztonságát, az állam határrendjét is szavatolni kellett. Mivel hazánk külkapcsolatában jelentős változások következtek be, nőtt az idegenforgalom, a világútlevél új helyzetet teremtett, tarthatatlanná vált, hogy a határőrizeti korlátozások a korábbi gyakorlatnak megfelelően fennmaradjanak. Ezért a testület javasolta, hogy 1991-ig fokozatosan szűnjék meg a nyugati és déli határainkon a nyomsáv és az elektromos jelzőrendszer. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is: nem mindegy, milyen kép alakul ki hazánkról az ide érkezőkben, illetve milyen körülmények között távozik rövidebb-hosszabb túrára a magyar állampolgár. Ennek komfortját is meg kell teremteni a határállomásokon: szakszerúbb, kulturáltabb határátkelőhely-rendszert kell kialakítani. Foglalkozott a testület egyebek között a párt új folyóiratának koncepciójával. A március 1-jével induló Új Fórum főszerkesztőjévé Szerdahelyi Istvánt nevezte ki, s feladatául jelölte meg, hogy politikai orgánumként képviselje az MSZMP céljait. Az elképzelések szerint - az elméleti műhelyként működő Társadalmi Szemle testvérlapjaként - higgadt, nyílt és elvszerű vitafórum lesz, amely segíti a párton belüli vitakérdések tisztázását, a konszenzus megteremtését, a döntések előkészítését. A Politikai Bizottság március 15-e megünneplésével kapcsolatban javaslatot terjeszt a Központi Bizottság soron következő ülése elé. (folyt. köv.)
1989. február 28., kedd 20:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Politikai Bizottság - Szóvivői (6. rész)
|
Lényege, hogy az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tartozást fejezze ki. A közös ünneplésre tett javaslat őszinte szándékát senki nem vonhatja kétségbe - jelentette ki Kimmel Emil, majd megállapította: a pirosbetűs ünnep- és munkaszüneti nap mindannyiunk számára igen mély érzelmeket felkavaró dátumot jelöl. A párt ennek jegyében kívánja megfogalmazni saját felhívását, s csatlakozni - a KB-ülést követően - a Hazafias Népfront február 18-i kiáltványához. Személyi javaslatok is szerepeltek a Politikai Bizottság előtt. Eszerint a Népszabadság főszerkesztő helyettesi beosztásával bízták meg Karcagi Lászlót - a lap korábbi munkatársát, majd rovatvezetőjét -, s felmentette Sztrapák Ferenc eddigi főszerkesztő helyettest, aki egy újonnan induló lap főszerkesztője lesz. Ezen kívül, a hatáskörébe tartozó, a KB apparátusának átalakításával össszefüggő személyi ügyekben is döntött a testület. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: Bős-Nagymaros kérdése politikai értelemben merült fel a magyar-csehszlovák magas szintű találkozón. A két pártvezető kölcsönös tájékoztatást adott az utóbbi időszak eseményeiről, az építkezés körül kialakult hangulatról, a tiltakozó hullámról, valamint mindennek nemzetközi fogadtatásáról. A megbeszélés a két ország parlamenti testülete döntésének szellemében folytatódott. Az MSZMP és a fegyveres testületek viszonyáról érdeklődő felvetésre Thürmer Gyula elmondta: a párt a jelenlegi helyzetben azt tartja a legfontosabbnak, hogy a fegyveres testületek, a belügyi szervek ne legyenek a pártok közötti viták tárgyai. Kötelességének tekinti, hogy teljes tekintélyével elősegítse az e testületekben dolgozók munkájához szükséges maximális erkölcsi, politikai és anyagi feltételeinek megteremtését. Ezért lépnek fel az ellen, hogy a hadsereget és a belügyi szerveket támadás érje, megkérdőjelezzék szükségességüket a mai magyar társadalomban. A főtitkár tanácsadója szólt arról is, a Központi Bizottságnak nincs olyan szerve, amely beavatkozhatna a fegyveres testületek közvetlen irányításába. Grósz Károly vezetésével állandó bizottság működik, amely javaslatokat terjeszt - egyéb témák mellett - a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben a KB, illetve a Politikai Bizottság elé. (MTI)
1989. február 28., kedd 20:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|