Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Új magyar címer

"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők - egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni szabadságharcban született. Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király legidősebb fiának budapesti látogatását övezte. A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth- címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a monarchikus gondolatpárosítás különbsége."

Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek

1989. február 26. vasárnap (MTI) - Az alábbiakban a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk annak a TANJUG által készített interjúnak teljes szövegét, amelyet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára február 22-én adott a juugoszláv hírügynökségnek.

- A többpártrendszer bevezetése Magyarországon újszerű
vállalkozás, de nem történelmi jelentőségű esemény, - emelte ki
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, rövid jugoszláviai munkalátogatása
előtt adott interjúban.

    A magyar vezető a TANJUG hírügynökség vezérigazgatóját, Mihailo
Saranovicot, valamint Srdjan Basicot, a hírügynökség budapesti
tudósítóját, a Központi Bizottságban lévő irodájában fogadta. A
nyílt és szívélyes beszélgetésen Grósz Károly minden kérdésre
válaszolt, jegyzeteket nem használt.

    - A többpártrendszer nem tartalmaz önmagában biztosítékot arra,
hogy ne forduljanak elő a társadalom számára súlyos
következményekkel járó hibák, - folytatta Grósz Károly. De a tény,
hogy a hibák megismétlődésének esélye kisebb akkor, ha a pártok
versenyheyzetben ellenőrzik egymást, s a vita a társadalom
nyilvánossága előtt folyik. Igazi biztosítékot sehol a világon nem
tudtak teremteni, tehát Magyarországon sem - tette hozzá Grósz
Károly. Ezt a kérdést sem Kelet-Európában, sem Nyugat-Európában nem
oldották meg. Ám néhány biztosíték beépíthető a rendszerbe. A
legfontosabbak egyike a törvényesség tiszteletben tartása. Olyan
mechanizmusra van szükség, amelyben nem lesz joghézag, ám
túlszabályozás sem. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár is tudja,
hogy mi a joga és mi a kötelessége, és ezeknek tudatában van az
állam is. A másik garanciát a társadalmi nyilvánosságban látom,
abban, hogy a dolgok ne történjenek az emberek tudtán kívül. A
harmadik: a vezetők kiválasztódása. Korábban sajnos ez eléggé
jellemzően a szubjektív kapcsolatokra épült. El kell érnünk azt,
hogy a vezetők politikai versenyben a társadalom nyilvánossága előtt
választódjanak ki. Íly módon növekszik az irántuk táplált bizalom, s
társadalmi befolyásuk is nagyobb lesz. Mindezek együtt jelentős
biztosítékok, amelyek persze nem tökéletesek, mert ilyenek nincsenek
- de azt hiszem, jobbak lesznek mint a jelenlegiek. Ezért kell
mindezeket vállalnunk. (folyt.)


1989. február 26., vasárnap 09:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek (2.rész)

Szocializmuskép

- Soha egyetlen párt sem mondhat le a vezető szerepéről -
jelentette ki Grósz arra a kérdésre adott válaszában, hogy az MSZMP
a többpártrendszer kezdeményezésével tudatosan átengedi-e a hatalom
egy részét másoknak. A már más kérdés , hogy sikerül-e törekvését
érvényesítenie. Az MSZMP vezetése és remélem a párttagsága is úgy
ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepét. Ugyanakkor
nem kívánja megtartani a hatalom gyakorlásának monopóliumát, hanem -
vezető szerepének megőrzése mellett - hatalmi rendszerbe másokat is
be kíván vonni. Erre már van példa: az Elnöki Tanács elnöke, a
művelődési miniszter, valamint a Tervhivatal államtitkára
pártonkívüliek, s ez régebben elképzelhetetlen volt. Tehát a hatalom
gyakorlásának megosztásáról már ma is beszélhetünk, de nem az
általunk kívánt mértékben.

    Az ország új alaptörvényének bevezetőjében szólunk majd a
szocializmusról - mondotta Grósz -, ám szocialista törekvéseink
inkább az alkotmány egészének szelleméből fognak következtetni, mint
egyetlen kijelentésből. Szocialista államot akarunk, de
Magyarországon még nincs szocializmus. Számunkra tehát ez cél, nem
pedig meglévő eredmény.

    - A szocializmuskép változik, mégpedig - véleményem szerint -
két okból - hangsúlyozta a főtitkár. Az egyik az, hogy a
felszabadultan gondolkodó emberek nem fogadják el többé a
szocializmus leegyszerűsített felfogását, amely oly sokáig
uralkodott a Szovjetunióban. A másik ok, hogy a szocializmus
eszményeinek szolgálatában nem alakult ki olyan korszerű
intézményrendszer - a szocializmus nagy tragédiája ez - amely a
szocialista törekvéseket gyakorlattá tudta volna változtatni. Bár
másodrangú dolog, mégis megemlítem, hogy a szocializmusra nagy
tehertételt jelentett az a sok középszerű ember, aki a szocializmus
nevében gyakorolta a hatalmat, s ezáltal kompromittálta az eszmét.

    - Jelenleg nem lehet olyan szocializmusképet megrajzolni, amely
minden országra érvényes. Lehet azonban néhány olyan vonást
körvonalazni, amely a szocializmust, mint eszmerendszert,
megkülönbözteti minden más rendszertől. Ezek között említeném - nem
biztos, hogy mindenki egyetért velem -, hogy a szocializmus egy
vegyes tulajdonú társadalom, amelyben az állami, a szövetkezeti és
magántulajdonok egyaránt jelen van - de az állami és szövetkezeti
tulajdon alkotja a többséget. Hasonlóképpen alapvető jelenségnek
tartom, hogy megszünteti az emberek esélyegyenlőtlenségét. (folyt.)


1989. február 26., vasárnap 09:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek (3.rész)

- Nagyon lényeges dolognak tartom, hogy a szocializmus az egyéni
képességek szabad kibontakoztatása mellett a közösségekben rejlő
értékeket is felhasználja. Ezeket nem állítja egymással szembe,
hanem az egyéni és a közösségi boldogulást összekapcsolja. Ebben
Jugoszláviának nagy történelmi tapasztalatai vannak.

    - A szocializmus jellegzetességének tartom még azt, hogy a
teljesítményekben, illetve az elosztásban a teljesítményelvnek kell
érvényesülnie, s ezzel együtt a társadalomnak nagyobb terhet kell
felvállalnia a szociális különbözőségek megszüntetésére. Mert igazi
nagy problémánk, hogy a munka díjazása és a szociális követelmények
összekeverednek, összemosódnak a határvonalak, pedig szét kellene
választani őket.

    Nagy Imre és 1956.

    A Központi Bizottság nemrégi ülésével kapcsolatos kérdésre
rátérve - amely 1956 jellegét is megvitatta, valamint a kormány azon
döntését is, hogy a kissé későbbi bírósági tárgyalás főszereplői
megjelölt sírban nyugodhatnak - Grósz Károly megemlítette, hogy Nagy
Imrének, valamint legközelebbi munkatársai földi maradványainak
eltemetése humanitárius meggondolásokból indokolt. Harminc év után
egy szocialista rendszernek elemi kötelessége, hogy Nagy földi
maradványait méltó keretek között hantolja el anélkül, hogy
minősítené az elhunytat. Ez nem politikai rehabilitáció, ez minden
egyes embernek kijáró emberiességi gesztus. Ha az események
történelmi kutatása indokolt, akkor természetesen meg kell vizsgálni
azokat a körülményeket is, amely között elítélték Nagy Imrét. Ha
netán találnánk olyan új, eddig nem ismert tényeket, amelyek
rehabilitálását indokolnák, akkor azokkal is szembe kell néznünk -
mondotta a többi között Grósz Károly. - De a temetés nem ezt fejezi
ki. Mi tudományos és jogi szempontból felülvizsgálunk minden olyan
okmányt, amely ennek a korszaknak az eseményeihez kapcsolódik. Ha a
tudományos felismerés politikai következtetéseket igényel, akkor
természetesen azokat is megfogalmazzuk. (folyt.)


1989. február 26., vasárnap 10:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek (4.rész)

Grósz véleménye szerint 1956 mostani értékelése nem más, mint az
elmúlt harminc évben eltorzult értékelés kiigazítása. Elutasítom a
nyugati sajtónak azt az állítását, miszerint a február 10-11-ikei
központi bizottsági ülésen elvi kompromisszum született volna. Ez
tulajdonképpen egy korábbi egyoldalúság kiigazítása, (hogy tudniillik
csak ellenforradalomról van szó - a tudósító megjegyzése). Ez felel
meg a valóságnak. (Tehát, hogy népfelkelés tört ki, amely később
mindinkább ellenforradalommá alakult át - tette hozzá a jugoszláv
tudósító.)

    Politikai és gazdasági reform

    Az MSZMP főtitkára nem ért egyet azokkal az értékelésekkel,
amelyek szerint a gazdasági reform lendületét vesztette. A reform 20
évvel ezelőtt kezdődött. Mai nehézségeink egyik oka, hogy a
politikai reform valójában el sem indult. 1982-1983-ban a gazdaság
mélyponton volt, a vezetők a napi feladatok megoldására
koncentráltak, s háttérbe szorult a koncepció kidolgozása. A
gazdasági reform - tette hozzá Grósz Károly - továbbra is jól halad,
ezt bizonyítja a Központi Bizottság eheti ülése is, amely arra
vállalkozott, hogy korszerűsíti, megújítja az agrárpolitikát. A két
évvel ezelőtt bevezetett bankrendszer is jól vizsgázott, jelentős az
új adórendszer, a társasági törvény, s a parlament hamarosan
elfogadja a külföldi beruházások védelméről szóló törvényt.
Folyamatban van az inflációellenes program kidolgozása, illetve egy
olyan gazdasági mechanizmusé, amely alkalmazkodni fog a
világpiachoz. Lehetőségeinkhez mérten a gazdasági reform nagy
léptekkel halad előre - ismételte meg a TANJUG újságíróinak
beszélgető partnere.

    - Vannak azonban fékek is. Egyrészt, az óriási adósságállomány
(csaknem 18 milliárd bruttó összegben - a tudósító megjegyzése),
másrészt kicsi a gazdaság mozgásszabadsága. Ugyanakkor - folytatta
Grósz - felgyorsultak a politikai változások, mivel e téren inkább
szubjektív, mintsem objektív akadályokat kell leküzeni. Politikai
bölcsesség, elhatározottság és bátorság kérdése, hogy mit vállalunk
fel. Nem lenne jó, ha a két reformfolyamat nagyon elszakadna
egymástól. Szerintem a politikai reformnak egy kicsivel a gazdasági
előtt kell haladnia, attól nem szakadhat el. Semmit sem ér az a
politikai felépítmény, amely mögött nincs anyagi, gazdasági
teljesítmény. Létezik azonban egy harmadik reform is, az ideológiai.
Ez gyakorlatilag még nem indult el igazán. (folyt.)


1989. február 26., vasárnap 10:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja a Tanjug hírügynökségnek (5.rész)

Az Európai Gazdasági Közösséggel és a KGST-vel való viszony:

- Magyarország az Európai Gazdasági Közösséggel és minden más
regionális vagy szakmai jellegű gazdasági tömörüléssel
együttműködésre törekszik. Ez Távol-Keletre ugyanúgy vonatkozik,
mint Európára - mondotta Grósz Károly. - Ami az európai Közös Piacot
illeti: mi a jelenlegi szerződéses kereskedelmi kapcsolatnál
messzebb nem mehetünk. Nem azért, mert nem akarunk, hanem mert a
Közös Piac rendszere nem tud mindket befogadni. Ennek praktikus oka
van. Az Európai Gazdasági Közösség Nyugat-Európa politikai
közösségének alapjait vetette meg. Ebben a politikai közösségben egy
szocialista állam rendszeridegen. Mi tehát nagyon szoros gazdasági
együttműködésre törekszünk, nyitottak vagyunk, minden síkon keressük
a hatékonyabb együttműködés feltételeit, lehetőségeit. Példaként
említhetem, hogy szabványainkat az Európai Gazdasági Közösség
szabványaihoz igazítjuk, de a szervesebb kapcsolat távlatai nem
láthatók. Még egyszer mondom, ennek nem gazdasági, hanem politikai
okai vannak - folytatta a főtitkár és rámutatott: Magyarországot nem
vennék fel az Európai Gazdasági Közösségbe. Ezt Davosban
egyértelműen tisztáztuk. Az Európai Gazdasági Közösség politikai
közösséggé fog válni. Ez tíz vagy húsz év alatt végbemegy. Ebbe egy
szocialista társadalmi rendszerű ország nem illeszthető be.

    Másrészt. Magyarországnak szüksége van a KGST-re. Nekünk egy jól
működő KGST kell - mutatott rá Grósz. - Ezért javaslataim nem a KGST
ellen, hanem egy jobban működő KGST-ért fogalmazódtak meg. Hosszú
lenne, ha részletesen belemennénk a KGST-vel kapcsolatos
programjavaslatunk ismertetésébe. De a fő iránya egyszerűen
megjelölhető. Egy sokkal korszerűbb elszámolási, pénzügyi rendszerre
van szükség a KGST-ben, és egy korszerűbb árrendszerre. Magasabb
fokra kell emelni a termelési együttműködést, fokozatosan szabaddá
kell tenni a tőke, a munkaerő áramlását. A KGST jelenlegi, központi
tervirányításra épülő mechanizmusából sok mindent le kell vinni a
vállalatok közötti együttműködés szintjére. Ennek a
feltételrendszerét is létre kell hozni. Első elem egy olyan
konvertibilis valuta, amely az együttműködést pénzügyileg is
lehetővé teszi. Ki kell alakítani egy megfelelő elszámolási és
intézményrendszert. Az irány csak az lehet, hogy a közös valuta
válik konvertibilissé. Azt nem lehet tudni, hogy ennek mikor
teremthetők meg a feltételei - egyszerre semmiféleképpen sem. Ezért
mi az elszámolások részleges konvertibilitásának állápontját
képviseljük. (folyt.)


1989. február 26., vasárnap 10:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja a Tanjug hírügynökségnek (6.rész)

A KGST mellett a Varsói Szerződésről is szó esett. A főtitkár
hangsúlyozta: még nagyon sokáig nem mondhatjuk, hogy nincsenek
szovjet csapatok Magyarországon. De hogy csökkenni fog a csapatok
létszáma, az biztos. Erre már ebben az évben jelentős mértékben sor
kerül, s a csökkenés a jövő évben is folytatódik. A teljes
csapatkivonás - mondta Grósz - megítélésem szerint akkor fejeződik
be, ha az amerikai csapatok kivonulnak Nyugat-Európából. Ennek nem
kell feltétlenül egyazon ütemben történnie, de a tendenciának
azonosnak kell lennie.

    Ami a nemzeti kisebbségek helyzetét illeti - tért át
Magyarország párvezetője a következő kérdésre -, két felfogás
létezik. Az egyik, hogy a szocializmus természetéből adódóan
megoldja a nemzetiségi problémát. Nekünk nem ez a tapasztalatunk. Mi
tehát a másik felfogást valljuk, miszerint minden ország vezetésének
megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a területén élő
nemzetiségiek jogainak szavatolására. A gyakorlat a szocialista
országokban eltérő, attól függően, hogy kik melyik álláspontot
vallják magukénak. Szerintem a nemzetiségi kérdés csak történelmi
távlatban, tudatos és terveszerü munka eredményeként oldódik meg.
Ennek útja, hogy az adott állam minden feltételt biztosít a
nemzetiségi létből adódó igények érvényesüléséhez, és lehetővé teszi
állampolgárai számára, hogy rendszeres, folyamatos kapcsolatokat
tartsanak az anyanemzettel. Ez a természetes folyamat oldja meg a
nemzetiségi problémát.

    Kétoldalú együttműködés

    - Magyarország és Jugoszlávia között hasonlóságot elsősorban az
eredményekben és a nehézségekben látok - tért ki Grósz a kétoldalú
együttműködésre a két szomszédos ország között. Gazdaságaink nem
elég korszerűek, késve alkalmazkodtak a világban zajló
változásokhoz. A termelési struktúránk elmarad a fejlett országok
mögött, nem fordítunk kellő gondot a szellemi és a tudományos
munkára. Nem sikerült érdekeltté tennünk az egyéneket a nagyobb
teljesítmények elérésében. E tekintetben, amennyire én tudom,
Jugoszlávia előbbre jutott. Ugyanez vonatkozik az önkormányzati
rendszerre, az öntevékeny közösségekre - tette hozzá Grósz Károly.
(folyt.)


1989. február 26., vasárnap 10:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja a Tanjug hírügynökségnek (7.rész)

- A déli szomszédságunkban működő politikai mechanizmus több
olyan értéket is hordoz, amelynek megteremtésén Magyarország még
csak most dolgozik. A különbségek - egyebek között - abból adódnak,
hogy míg Magyarország nem soknemzetiségű ország, addig Jugoszlávia
az, s ez sok kérdésben teljesen más megközelítést igényel.

    - A két ország politikai kapcsolatai valóban igen jók,
példamutatóak. Sokat fejlődött a gazdasági együttműködés, s amit
különösen nagy értéknek tartok, hogy igen erősek az állampolgárok
közötti kapcsolatok. A gazdaság területén kívánatos lenne a
kooperációs együttműködés bővítése. Kereskedelmi forgalmunk jobban
bővülhetne, ha a hangsúlyt a termelési együttműködésre helyeznénk -
emelte ki Grósz Károly.

    - Stipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi
Bizottsága Elnökségének elnökével való találkozótól az MSZMP
főtitkára a két ország belső kérdéseiről kölcsönös, mélyreható
tájékoztatást, valamint a még gyümölcsözőbb együttműködés
elősegítését várja.

    - Magyarországnak érdekében áll a szabadabb, nyitottabb
együttműködés. Továbbra is tartalmas, jószomszédi viszonyban akarunk
élni Jugoszláviával. Azt kívánjuk, hogy a politikai, gazdasági és az
emberek közötti kapcsolatok elmélyüljenek. Érdekünk, hogy a határ
mentén élők között még gazdagabb, még eredményesebb legyen az
együttműködés. Ez azt is eredményezheti, hogy a nemzetközi
küzdőtéren, a nemzetközi politikai és gazdasági folyamatokban is
egyre több lehetőséget találunk az együttműködésre - mondta
végezetül Grósz Károly. +++


1989. február 26., vasárnap 10:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD