|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly látogatása Baranyában (1. rész)
|
1989. február 23., csütörtök - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára csütörtökön, a kora esti órákban Pécsre érkezett és megkezdte kétnapos Baranya megyei látogatását. A párt pécsi székházában a megye és székhelyének vezetői fogadták, élűkön Dányi Pállal, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkárával, Piti Zoltánnal, a Megyei Tanács elnökével és Koltai Dénessel, a városi pártbizottság első titkárával.
A Jannus Pannonius Tudományegyetem diáksága nevében Szabó Imre harmadéves közgazdászhallgató meghívást nyujtott át Grósz Károlynak egy későbbi alkalommal tartandó személyes találkozásra, amelyet az egyetem jogi-, közgazdasági és tanárképző karának hallgatói kezdeményeztek és amelyen a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekről szeretnének eszmecserét folytatni a főtitkárral. Grósz Károly megköszönte a 437 aláírással ellátott meghivólevelet, igérve, hogy módot keres az abban foglalt kérés teljesítésére. Az MSZMP főtitkára ezután a pécsi Délszláv Klubba látogatott, ahol a Baranyában élő német és délszláv nemzetiségek képviselőivel találkozott. Báling József, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége Baranya megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy a megyében összesen több mint 50 ezer német származásu ember él, s nemzetiségi létükhöz szükség van az anyanyelvi oktatás fejlesztésére. Bár Baranya iskoláiban 6 ezer, óvodáiban 2500 gyermek jár anyanyelvi oktatásra, annak hatákonyságát a németül tanítani tudó pedagógusok hiánya nehezíti. Elmondta továbbá, hogy a megyében a szövetség megkezdte valódi szervezetté való átalakulását: kilenc faluban hozott létre helyi szervezetet, több olvasókör, klub, hagyományőrző együttes sikeres müködését támogatja. Kerner Lőrinc, az MNDSZ alelnöke a Pécsett megalakult Nikolaus Lénau egyesület elnöke elmondta, hogy az idén az NSZK kancellárjának jelenlétében kívánják felavatni a német nemzetiség pécsi szellemi és kulturális központjaként müködő Lénau házat, amelynek felépítéséhez támogatást kaptak az NSZK-ból. (folyt.köv.)
1989. február 23., csütörtök 22:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly látogatása Baranyában (2. rész)
|
Frankovics György, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége déldunántúli területi bizottságának titkára a kétnyelvűség megteremtését elősegítő iskolahálózat kiépítését szorgalmazta és javasolta, hogy a nemzetiségi törvény megalkotása során igényeljék az érintett népcsoportok közremüködését is. Barics Ernő, a JPTE horvát-szerb tanszékének vezetője elmondta, hogy a magyarországi délszlávokat anyanemzetük kevésbé tekinti a maga fontos részének, mint például a németeket a maguké, s ez számukra nehezebb helyzetet is teremt. Ruzsin Milán, a Délszláv Nemzetiségi Szövetség területi bizottságának alelnöke hangoztatta, hogy a nemzetiségek támogatását az össztársadalmi ügy rangjára kell emelni. Grósz Károly köszönetét és elismerését fejezte ki a baranyai németek és délszlávok képviselőinek a kultúrájuk és nyelvük megőrzését szolgáló fáradozásért. Mint mondotta: az utóbbi években megszületett politikai felismerés szerint a szocializmus fejelesztéséhez a nemzetiségi politika elveit és gyakorlatát is meg kell reformálni, ez nemzeti érdek. Hangoztatta: a határainkon túl élő magyarság érdekében felemelt szavunkat az hitelesítheti, ha a határokon belül mindent megteszünk a nemzetiségi értékek, kultúra, tudat megőrzésének támogatására. Rámutatott, hogy a politikai felismerés és szándék már megfogalmazódott, s ennek alapján tettekkel kell előmozdítani a nemzetiségi problémák megértését, az ügy össztársadalmi támogatását. (MTI)
1989. február 23., csütörtök 22:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|