|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly és Stipe Suvar találkozója elé (1.rész)
|
1989. február 23. csütörtök (MTI-Panoráma)
Magyarország és Jugoszlávia között baráti, jószomszédi a viszony, amely évek óta szilárd, kiegyensúlyozott és jelentősebb problémáktól mentes. Ezt dokumentálja a két ország eredményesen fejlődő együttműködése, amely egyaránt kiterjed a párt- és államközi kapcsolatokra, a politikusok, gazdasági szakemberek, tudósok, művészek, közéleti személyiségek rendszeres találkozóira, az áru- és szolgáltatáscserére, a kölcsönös érdekű gazdasági kooperációra, a testvérvárosi, megyei, határmenti érintkezésre, a kulturális és oktatási élet szinte minden területére. Ilyen körülmények között kerül sor hétfőn, a Dráva-szögi Bellyén, a tikvesi kastélyban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Stipe Suvar, a JKSZ KB elnöksége elnökének rövid munkatalálkozójára. Legutóbb éppen két esztendővel ezelőtt, Budapesten került sor a két párt legmagasabb szintű vezetőinek eszmecseréjére, amit 1958 óta rendszeres időszakonként megtartanak. Említést érdemel, hogy Kádár János és Joszip Broz Tito között 14 ilyen találkozó zajlott le. Hasznosak a pártmunkásküldöttségek kölcsönös látogatásai, a kerekasztal beszélgetések, a tudományos értekezleteken való részvétel stb. Az egymás iránti érdeklődést az utóbbi időben érezhetően megnövelte az országainkban kibontakozott reformfolyamat. A kölcsönös érdekeknek megfelelően közel két évtizedes múltra visszatekintő, érdemi együttműködés alakult ki hazánk és az egyes jugoszláv tagköztársaságok között. Gyakoriak a miniszteri megbeszélések, sokrétű a társadalmi szervezetek közötti együttműködés. A turizmus révén a két ország lakói között is aktív a kapcsolat. A magyar-jugoszláv kormányközi gazdasági együttműködési bizottság 1963 óta működik, de a kétoldalú forgalom valójában 1973-tól, a konvertibilis elszámolásra való áttérés nyomán kezdett erőteljesen növekedni. 1960-1968 között a kétoldalú szállítások értéke évente 45-50 millió dollár között mozgott, 1971-1975 között elérte az évi 200, 1976-1980 között pedig az évi 400 milliót. Az 1986-1990-es, ötéves szerződés 4.8 milliárd dolláros áru- és szolgáltatécserét rögzített. Ez az ambiciózus terv - a két ország ismert gazdasági gondjai miatt - nem lesz teljesíthető. A kétoldalú szállítások értéke 1986-ban 527.9 millió dollár volt, s 1987-ben is ekörül mozgott. A stagnálás után tavaly előrelépés történt, a szolgáltatásokkal együtt 710 millió dolláros kereskedelmi forgalmat sikerült lebonyolítani. (folyt.)
1989. február 23., csütörtök 10:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly és Stipe Suvar találkozója elé (2.rész)
|
A kishatárszéli árucsere összesen 70 millió dollárra rúgott. Bíztató viszont, hogy a teljes forgalom 35 százalékát a hosszú távú és kooperációs egyezmények keretében szállított termékek adják. Napjaink együttműködésének jellemző területei: a Rába közútijármű-, a Zastava személygépkocsi-, valamint a számítógép-, műtrágya-, cellúlóz- és papíripari, és a cukorgyártási kooperáció. Belgrád nagyra értékeli, hogy tavaly októberben sikerült megoldani egy közel két évtizede nyitott kérdést: megszűnt a Magyarországra látogató jugoszláv turisták kötelező dínárbeváltása. A szakemberek kölcsönösen azt vallják, hogy a mindkét országban megindult gazdasági reformfolyamatok, a piacgazdálkodás irányában történő elmozdulás kedvez az együttműködésnek, elősegíti a vállalatközi kapcsolatok gyorsabb fejlődését. A magyar-jugoszláv kulturális vegyesbizottság értékelése szerint a kormányközi együttműködési munkaterv alapján az elmúlt három évben a két ország kulturális és oktatási kapcsolatai tovább erősődtek. A legjelentősebb eredményeket a történelmi és kulturális emlékek kölcsönös védelme, valamint az események és személyiségek emlékének megörökítése etéren értek el. Erősődött az oktatásügyi, rendszeressé és szorosabbá vált a könyvkiadói, s különösen eredményesen folyt a levéltári és könyvtári együttműködés. Hatékonyan tevékenykedtek a különböző szakértői csoportok. Egyetértettek abban, hogy a jószomszédi viszony alakulása szempontjából igen fontos szerepet tölt be a magyarországi délszláv, valamint a jugoszláviai magyar nemzetiség. Ezért szorgalmazzák a többi között kultúrcsoportjaik kölcsönös vendégszereplését, kiállítások, bemutatók stb. rendezését. Támogatják a tudományos akadémiák, tudományos és felsőoktatási intézmények, könyvtárak, múzeumok, levéltárak, színházak és művészeti szövetségek, valamint az illetékes oktatási és kulturális irányítószervek közvetlen kapcsolatainak továbbfejlesztését. Biztosítják ösztöndíjasok, a nyári továbbképzéseken résztvevők, a lektorok cseréjét. Ösztönzik a városok, határmenti területek és a falvak, valamint a tömegtájékoztatási eszközök közvetlen kontaktusainak bővítését. Remélhető, hogy a legközelebbi jövőben megkezdi munkáját a már régebben megalakult közös történész munkabizottság. +++ Márkus Gyula, (Belgrád), MTI-Panoráma
1989. február 23., csütörtök 10:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|