Rendszerváltás és az MTI

	TASZSZ-kommentár az MSZMP KB ülésének eredményeiről - 1.
Moszkva, 1989. február 17. péntek (MTI-TASZSZ) - Az MSZMP Központi Bizottságának a többpártrendszerről szóló döntése - a nyugati sajtó véleményével ellentétben - korántsem a magyar párt gyengeségének a jele. Sőt, ez a határozat a szocialista társadalom bonyolultabb, korszerűbb modellje felé tett lépésnek, az országban kialakult helyzet realista elemzése eredményének tekinthető. Ezt hangsúlyozta pénteken közölt elemzésében Alekszandr Kondrasov, a TASZSZ hírügynökség politikai szemleírója. A többpártrendszer melletti állásfoglalással a párt kétségtelenül fontos taktikai jellegű engedményt tett azoknak az erőknek, amelyek nem osztják az MSZMP álláspontját. De ellentmond-e ez a lépés a párt stratégiai céljainak, annak a törekvésének, hogy megújítsa a szocialista társadalmat, hogy megszilárdítsa a gazdaságot, hogy kiépítse a demokratikus intézmények rendszerét? - teszi fel a kérdést a kommentátor, megállapítva: a mai magyar körülmények között e célok eléréséhez nyilvánvalóan a társadalom összefogásán, a kompromisszumokon, az álláspontok és vélemények versengésén, s nem a tilalmakon vagy a korlátozásokon keresztül vezet az út. A többpártrendszer ugyanakkor önmagában aligha képes elősegíteni a gazdasági feladatok megoldását, a társadalmi feszültségek felszámolását. Ezt jelezték az ülés anyagai is, amelyekben rámutattak a többpártrendszerhez fűződő illúziókra, valamint arra is, hogy a politikai és gazdasági célok valóra váltásához elsősorban minden politikai erő egyetértésére, a fokozatosságra, stabilitásra, a rend és nyugalom fenntartására van szükség. Az ülés után ha nem is egyszerűbbekké, de sokkal világosabbakká váltak a Magyarország előtt álló problémák, s ez kétségtelenül megkönnyíti a megoldásukhoz vezető utat is - olvasható a kommentárban, amely utal arra, hogy a tavalyi országos pártkonferencia óta történt események számos új kérdést vetettek fel. Nyilvánvalóan időre volt szükség ahhoz, hogy a párt végiggondolja a történteket, s hogy kidolgozza saját elvi álláspontját minden újonnan felmerült kérdést illetően. Ezek közül többre választ is adott Grósz Károly az ülésen elhangzott beszédében. Bebizonyosodott, hogy az események menetét a párt nem veszíti szem elől, az MSZMP elvi alapon itéli meg a vele szembenálló erők tevékenységét, és a társadalom irányításának új politikai módszereit dolgozza ki. (folyt.)+++ 1989. február 17., péntek 16:22
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	TASZSZ-kommentár az MSZMP KB ülésének eredményeiről - 2.
A szovjet hírügynökség szemleírója kiemelte, hogy az MSZMP főtitkárának értékeléseiből és prognózisaiból derűlátás csendült ki. Ami a hozzászólókat illeti, igen őszintén tárták fel a nehézségeket, az elkövetett hibákat, a negatív jelenségeket. Szavaikban ugyanakkor érződött az a szilárd meggyőződés is, hogy az MSZMP képes felülkerekedni e nehézségeken, van ereje tovább haladni a megújulás megkezdett útján, az új körülmények között is össze tudja kovácsolni a magyar társadalmat. A kommentátor szerint ez a meggyőződés teljes mértékben megalapozott, hiszen a magyar társadalom megujításának bonyolult folyamata éppen a párt kezdeményezésére indult meg, az MSZMP irányítása és hatása alatt halad tovább. A magyar párt tudatosan vállalta magára azt a nem csekély terhet, hogy kivezesse a társadalmat az elhúzódó válságból - állapítja meg Kondrasov. Az igazat megvallva, igen nehéz értékelést adni az 1956-os eseményekkel kapcsolatban az utóbbi időben napvilágot látott álláspontokról - írja a szovjet hirügynökség hirmagyarázója. A dolog lényege még csak nem is a párt vezetői által hangoztatott vélemények közötti ellentmondásokban rejlik. Az a lényeg, hogy - függetlenül a KB illetékes bizottságának a jelentésétől - még nem fejeződött be az a munka, amely révén ki kell dolgozni a párt átfogó álláspontját e nemzeti tragédiával kapcsolatban. Mint ahogy azt az ülésen hangsúlyozták, folytatni kell a kutatómunkát újabb tények és nemzetközi dokumentumok alapján. Kondrasov szerint ez utóbbi források különösen fontosak, mivel az 1956-os események értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a nyugati ihletésű kormányellenes fellépéseket, amelyekben reakciós emigráns körök is részt vettek. Ugyanígy helyénvaló azoknak az értékeléseknek a tanulmányozása, amelyeket a többi szocialista országban - köztük Jugoszláviában és Kínában - adtak az akkori magyar eseményekről. Meríteni kell a nyugati forrásokból is, amelyekből egyértelműen kirajzolódik, hogy a Nyugat miként vállalt szerepet a felkelők ellenforradalmi terveinek megvalósításában. Célszerű ez ügyben a szovjet féllel is együttműködni. Objektív, szigorúan dokumentált módszerrel kell minden oldalról megvilágítani: az SZKP huszadik kongresszusa után kibontakozott demokratizálási folyamat időszakában milyen okok késztethették a szovjet vezetést olyan végső lépésre, mint amilyen a katonai erő alkalmazása volt Magyarországon az ellenforradalom megelőzésére. +++ 1989. február 17., péntek 16:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »