Rendszerváltás és az MTI

	Németh Miklós moszkvai útja
London, 1989. március 6. (BBC, Panoráma) - Tegnap az angol sajtó kiemelkedő helyen számolt be a magyar kormányfő moszkvai látogatásáról, pontosabban Mihail Gorbacsovnak arról a Németh Miklós előtt tett kijelentéséről, hogy a Szovjetunió nem fedi meg Magyarországot a többpártrendszer bevezetése miatt. Ennek nyilvánvalóan nem csupán Magyarország szempontjából van nagy jelentősége. Egyetért-e velem Pártos Gábor, a BBC kommentátora? - Valójában a Szovjetunió a múlt évtizedek folyamán többször is beleavatkozott Kelet-Európa ügyeibe - utalhatunk most Kelet-Németországra, az ottani berlini munkásfelkelésre 1953-ban, aztán persze Magyarország 1956, Csehszlovákia 1968 és tulajdonképpen a lengyel események 1980-81 folyamán is szovjet katonai fenyegetés alatt zajlottak le. Ez azt is mutatja, az évtizedek folyamán a kelet-európai kommunista vezetőségeknek mindig is nagyon kellett vigyázniok arra, hogy tulajdonképpen milyen messze mehetnek el a reformok bevezetésében, illetve új politika kialakításában. - Egyik fő szempontjuk az volt, hogy mit szól ehhez Moszkva, különösen, amikor megjelent az úgynevezett korlátozott szuverenitás doktrínája, amely Brezsnyev nevéhez fűződött. - Valóban, ez az elmélet Brezsnyev nevéhez fűződött, habár tulajdonképpen Brezsnyev csak folytatta elődei - Sztálin és Hruscsov - politikáját. Ez nem egy új doktrína semmiképpen sem. Brezsnyev soha nem is utalt rá, illetve hivatalos szovjet vagy kelet-európai források soha nem is nevezték így meg, mint Brezsnyev-doktrína, de ez a korlátozott szuverenitás elmélete tulajdonképpen 1968-ban, a csehszlovákiai reformok megállítása után honosodott meg, legalábbis a nyugati sajtóban. De a szovjet katonai beavatkozás gyakorlatilag 1944-45 óta folyik. - Most mintha vége lenne ennek az elméletnek. Gorbacsov nemcsak Németh Miklós látogatása alkalmával, hanem korábban is utalt arra, hogy a Szovjetunió lehetségesnek tartja más szocialista országok önálló fejlődését, amelyet a belső sajátosságokhoz alkalmazna. Ugyanakkor azonban ez nem jelenti azt, hogy Moszkva követhetőnek tartja a magyar utat. Gorbacsov nemrég badarságnak nevezte a többpártrendszer esetleges Szovjetunióbeli bevezetését. - Valójában óriási változások mentek végbe az utóbbi négy év folyamán, mióta Gorbacsov lett a Szovjetunió vezetője. Egy rövid megjegyzést azért tennék azzal kapcsolatban, hogy tulajdonképpen a szovjet vezetőség mit is ért mondjuk nemzeti függetlenség, szuverenitás alatt. Ha visszagondolunk megint 1956-ra, a szovjet kormány olyan megállapításokat tett abban az időben is, hogy nem kíván beavatkozni Magyarország belügyeibe. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ma a helyzet nem teljesen más, de ugyanakkor még soha nem hallottunk sem Gorbacsovtól, sem más szovjet vezetőtől egy részletes és valóban egyértelmű visszautasítását ennek a brezsnyevi, illetve azelőtti doktrínának a korlátozott szuverenitásról. Végül is, ha most azt néznék, hogy végső esetben mi történne egy olyan szituációban akár Magyarországon, akár mondjuk Romániában egy népfelkelés alkalmából, vagy ezzel kapcsolatban, hogy mi történne, ezt ma nem tudjuk megítélni. +++ 1989. március 6., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »