Rendszerváltás és az MTI

	A Helsinki Bizottság jelentése
München, 1989. február 20. (SZER, Világhíradó) - A román kondukátor embertelen rendszere még annyira sem hajlandó tudomást venni a környező államokban végbemenő demokratikus átalakulási folyamatról, mint a kelet-német pártvezetés. Az emberi jogok romániai lábbal tiprása, az erdélyi magyar és német nemzetiség kettős elnyomása egyre nagyobb ellenállást vált ki a civilizált világban. Idetartozik a helsinki vállalások betartását ellenőrző amerikai csoport nyilatkozata az erdélyi magyarság nehéz helyzetéről. Összefoglaljuk a nyilatkozat fontosabb megállapításait: A bizottság Magyarországra menekült erdélyiek beszámolói alapján jutott arra a megállapításra, hogy a Romániában élő kétmillió magyar hivatalos kulturális pusztító hadjárat áldozata. A cél az, hogy megfosszák őket identitásuktól - hangoztatja a bizottság jelentése. A dokumentum figyelemre méltónak tartja azt, hogy a legújabb kori kelet-európai történelemben most fordul elő első ízben, hogy egy testvéri szocialista ország polgárai egy másikban keresnek menedéket. Az amerikai jelentés rámutat, hogy a romániai magyar kisebbség kettős nyomás alatt szenved. Egy elnyomó totális rendszer gyötri, amely még azt is célul tűzte ki, hogy a magyarságot megfosztja kulturális örökségétől. Hivatalos román adatok szerint az erdélyi magyarság létszáma 1 millió 700 ezer fő, vagyis Románia lakosságának mintegy 8 százaléka. Az amerikai jelentés azonban 2- 2,5 millió között becsüli számukat. A bizottság különösen sérelmesnek tartja, hogy Erdélyben egyre inkább korlátozzák a magyar nyelv használatát. A dokumentum a román hatóságok szemére veti, hogy megfojtják a magyar színházat és a művészeteket általában. A római katolikus és protestáns kisebbségekre, amelyek zöme magyar, fokozott elnyomás nehezedik. A jelentés kiemeli azt is, hogy a román kormány a falupusztítással további veszélynek teszi ki az erdélyi magyarságot. Az amerikai Helsinki Bizottság jelentése azzal egy időben látott napvilágot, hogy az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága, amely genfi székhellyel működik, most behatóbban kezd foglalkozni a romániai állapotokkal. Svédország képviselője azt szorgalmazza, hogy nevezzenek ki különleges vizsgálóbiztost, aki szemmel tartja az emberi jogok romániai alakulását. Az ENSZ-bizottság jelenleg csak a Salvadori Köztársaság, Chile, Irán, Afganisztán és Kuba emberjogi állapotát tartja olyan súlyosnak, hogy vizsgálóbiztost foglalkoztat az ügyben. +++ 1989. február 20., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »