|
|
|
|
Fidesz tüntetés
|
München, 1989. április 28. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap, mint arról a hírközlő szervek beszámoltak, tüntetés volt Budapesten a Belügyminisztérium előtt. A Fidesz kezdeményezésére először 13-an, majd később mintegy 30-an ülősztrájkoltak, és ezzel tiltakoztak a lapokban egyre inkább olvasható rendőri túlkapások ellen. Ma, amikor úgy gondoljuk, a kedélyek már kissé megnyugodtak, megkérdeztem az egyik résztvevőt, Deutsch Tamást és a Rendőr- főkapitányság közrendészeti osztályának vezetőjét, Pongor Sándor alezredest, hogyan ítélik meg a tüntetést, milyen következtetéseket vonnak le. Először Deutsch Tamás véleménye: - Legelőször azt kell elmondanom, hogy mindenképpen sikeresnek tartjuk ezt az akciót, sikeresnek tartjuk azért, mert a hivatalos magyar tömegkommunikációs eszközök, tehát a Magyar Rádió, a Magyar Televízió úgy érezzük, hogy megfelelő terjedelemben és megfelelő módon foglalkozott ezzel az akciónkkal, sikeresnek érezzük azért is, mert az ülősztrájkunk alatt, illetve másnap is nagyon elismerőleg szóltak róla. Úgy érezték, hogy végre nemcsak beszélnek az emberek bizonyos problémás ügyekről, hanem próbálnak csinálni is valamit, valami olyat, ami módjukban áll. Másrészről fontosnak érezzük, hogy azok a politikai szervezetek, itt értem a független politikai szervezeteket, amelyek közismerten nincsenek döntéshozatali pozícióban, hogy a saját eszközeikkel, a saját maguk módján próbáljanak nyomást gyakorolni ilyen és ehhez hasonló ügyekben, tehát mindenképpen úgy gondoljuk, hogy a magunk módján folytatni szeretnénk ezeket az akciókat. Tegnapi ülősztrájkunk egyik legfontosabb követelése az volt, hogy mondjon le Horváth István belügyminiszter. Természetesen nem azt gondoljuk, hogy a Belügyminisztérium élén egy egyszeri személyi változás megoldana minden problémát. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a személyi változásnak mindenképpen intézményes politikai szervezeti változásokkal kell összekapcsolódnia, tehát ez a miniszterváltás csak úgy értelmezhető, hogy megszűnik a Belügyminisztérium közvetlen pártirányítása, végre külön válik a Belügyminisztériumtól vagy a Belügyminisztériumban elkülönül a politikai rendőrség. - Volt olyan érzésetek a beszélgetések során, amikor vezető rendőrtisztekkel tárgyaltatok, hogy megértik ők, hogy igazában mit akartok ti? - Akkor ott a beszélgetések során úgy tűnt, hogy nem értik meg. Én azt hiszem akkor, tehát tegnap ezeken a beszélgetéseken ezt értelmezhetjük úgy is, hogy a mundér becsületét kellett védeni, és ezt a mundért a szó legszorosabb értelmében értem. Magánbeszélgetésekben, és itt a magánbeszélgetéseket idézőjelben kell érteni, mert amikor a rendezvényre az engedélykérést bevittem a rendőrségre, akkor ott Pongor Sándor alezredessel beszéltem és úgy tűnt, hogy bizonyos szempontból megértik, bizonyos szempontból azonban elég furcsán, talán a beosztásuknak megfelelően fogják föl ezt az egész ügyet, úgy érzik, hogy egyrészt ez egy sajtókampány, ami most a rendőrség ellen indul, olyan sajtókampány, amikor a rendőrséget próbálják bűnbaknak állítani, mintegy koncként odadobni az elmúlt évtizedek politikai hibáiért és bűneiért. - Köszönöm szépen, Deutsch Tamás. Ugyanezzel a kérdéssel fordultam Pongor Sándor alezredes úrhoz is, hogy hogyan ítéli meg a rendőrség ezt a tegnapi tüntetést, ezt a tegnapi akciót? - A tegnapi tüntetésen sok minden más mellett én azt hadd emeljem ki, hadd húzzam alá, hogy konkrét rendőri intézkedéseket olvastak fel a tüntetők, elmondták, hogy rosszul intézkedtek az ön munkatársai, kollégái. - Sajnos tudjuk, de úgy gondolom, hogy mi is emberek vagyunk, és nem vagyunk hiba nélkül. Én mindig azt szoktam mondani, hogyha az ember hibát követ el, akkor abból okulni kell, mi is okulunk minden hibából, okulunk azokból is, amelyeket ott tegnap fölolvastak és elmondták, hogy milyen problémák és milyen atrocitások fordultak elő. Ezek közül hadd mondjam azt, hogy volt olyan, amelyik ténylegesen úgy történt meg, ahogy azt előadták, de sajnos volt olyan is, "ami nem úgy volt, ahogy azt fölolvasták. De gondolom nem ez a dolog lényege, és a dolog lényegén nem változtat. Hibák vannak, voltak, elkövettek rendőrök olyan dolgokat, amelyeket nem lett volna szabad, és hát ebből mindenféleképpen levontuk a megfelelő konzekvenciát és következtéseket. - Jól értem ezek szerint, alezredes úr, hogy a rendőrség megértést tanúsít ezekkel az állampolgári akciókkal szemben? - En azt gondolom, hogy nem megértést kell nekünk itt tanúsítanunk, hanem ha kritikát kapunk, és a kritika jogos, akkor azt tudomásul kell vennünk, és a munkánkat ahhoz kell igazítanunk. - Alezredes úr, nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. +++
1989. április 28., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|