Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

Magyar agrárolló

(Zoltán Károly)
München, 1989. március 5. (SZER, Földközelben) - A magyar
mezőgazdaság zsákutcáját jelzi az agrárolló két, egymástól mind
jobban távolodó szára, és a külföldi nyereséges értékesítés egyre
csökkenő lehetősége. A kormány ár- és beruházástámogató
politikájának összeomlása még kilátástalanabbá teszi a
mezőgazdaság, elsősorban a válságba jutott termelőszövetkezeti
üzemek helyzetét. A kivezető utat ugyan sokan keresik. A
Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa legutóbbi konferenciájának is
ez volt a központi témája. Az elhangzott javaslatok azonban
megvalósulásuk esetén is csak hosszú távon hozhatnak javulást.
    
    Gyors megoldást, a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének gyors
javulását az ország válságba sodort gazdasági helyzetében aligha
lehet várni a legésszerűbb javaslattól sem.
    
    A körvonalaiban kibontakozó új agrárpolitika gyakorlati
megvalósulása - például a föld forgalmi értékének helyreállítása -
nyomában új, jövedelmezően gazdálkodó magán, vagy igazi
szövetkezeti üzemek kialakulása is csak években számítható
folyamat.
    
    Az ipari eredetű termelési eszközök magas és kötetlen ára útját
állja a termelési költségek hatásos csökkentésének. A belső és a
külföldi piac árai pedig ugyancsak kedvezőtlenek, és előnyös
változás ezen a téren sem várható. Egyetlen olyan tényező, amelynek
módosítása némi javulást ígérhetne mind a termelő, mind a fogyasztó
szempontjából, ez a közvetítő kereskedelem minél radikálisabb
visszaszorítása, és a mezőgazdaság minél nagyobb részesedése a
végtermékek árából.
    
    Így próbál segíteni magán a nyugati parasztgazdaságok egy része is.
    
    Nehézségeik ugyanis hasonlóak, legalábbis Nyugat-Németországban. A
termelés magas színvonalú gépesítettsége - tulajdonképpen
túlgépesítettségről beszélhetünk - útját állja a termelési
költségek csökkentésének, vagyis a gazdaságok növekvő
jövedelmezőségének, Ennek következtében ilyen törekvések
figyelhetők meg:
A parasztgazdaságok egy része a magántulajdonban lévő
gépállományának közös használatával gépkeretet létesít. Mind több
kisüzem tulajdonosa igyekszik termékeinek legalább egy részét
közvetlenül eladni a fogyasztónak, vagyis osztoznak a közvetítő
kereskedelmi nyereségén. A termelő többet kap, a fogyasztó
kevesebbet fizet.
    
    A gazdálkodók fele azonban emellett még üzemen kívül is vállal
rendszeres munkát, vagyis kétlaki életet él. A nem mezőgazdasági
eredetű keresetével kiegészíti jövedelmét, sőt az esetek jelentős
részében ebből fedezi gazdasága beruházási költségeit, amelyekhez
kedvező agrárhitelre is számíthat.
    
    Mindemellett a parasztszövetségek arra szorítják tagjaikat, hogy
nyers termékek helyett minél jobban feldolgozott árut vigyenek a
piacra, és igyekezzenek részesedni a feldolgozott végtermékek
árából. Ennek elérésében segíti a gazdákat az összefogás, a
szövetkezés, az integráció. Ezek természetesen agrárpolitikai
irányelvek, amelyek nem érvényesülnek mindenesetben és nem minden
nyugat-európai országban. A végtermékből legáltalánosabban a dán
parasztok részesednek a tej- és húsfeldolgozó, valamint értékesítő
szövetkezeteiken keresztül.
    
    Mi következik ezekből a nagyon általánosan fogalmazott, kiragadott
példákból a mai magyar viszonyok között? Magának az alapvető elvnek
a minél következetesebb alkalmazása, vagyis a közvetítő
kereskedelem radikális átalakítása a termelő kis- és nagyüzemek
közvetlen értékesítő szövetkezeteivel. És ami legalább ilyen
fontos: a feldolgozó élelmiszeripar és a mezőgazdasági üzemek
közötti érdekeltségi rendszer, majd végül a teljes vertikális
integráció megvalósítása.
    
    Ma már a kormány sem ellenzi ezt a folyamatot, a párt Központi
Bizottságának legutóbbi agrárpolitikai tézisei is átvették az
ellenzék erre vonatkozó javaslatait. Ha több éves késéssel is, de
végül is helyeslik a végtermékhez kapcsolódó, közös érdekeltséggel
működő élelmiszerfeldolgozó és kereskedelmi társulásokat. Más
szavakkal: elismerik szükségességét, sőt sürgetik a vertikális
integráció beindítását.
    
    Az ilyen irányú, kezdetben szerződéses viszonyt, majd teljes
integrációt teremtő folyamat önmagában még nem vezet a
mezőgazdaságban szükségessé vált döntő agrárpolitikai fordulathoz.
    
    A végtermékek árából való közvetlen részesedés azonban a termelő
üzemek jövedelmező gazdálkodásának és az élelmiszerárak
megszilárdításának hatásos útja lehet, amely nem a zsák feneke,
hanem a szája felé, kifelé mutat.
    
    A kormány sürgős feladata az ilyen irányú fejlődés útját álló
törvények, rendeletek hatálytalanítása, és a szakigazgatás
bürokratizmusának feloldása. A termelők, a nagy- és kisüzemek
vezetőinek, tulajdonosainak határozott, önálló kezdeményezése
azonban legalább ennyire fontos tényezője a jó irányú fejlődés
felgyorsításának. +++
    
    


1989. március 5., vasárnap


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD