Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

A fegyverkezés és a környezet

(Birta József)
Bukarest, 1989. február 28. (Román Rádió) - Jól ismert tény: a
kortárs világ a globális válságok világa. Gazdasági válság,
energiaválság, élelmiszer-válság, ökológiai válság. Az utóbbi -
mint ahogyan azt pártunk főtitkára, Ceausescu elvtárs több
alkalommal is hangsúlyozta - fenyegető jelenséggé terebélyesedett,
s a környezetvédelem valamennyi nép és valamennyi övezet számára
igen időszerűvé, égetővé vált.
    
    A tudományos forradalom, az ipari és mezőgazdasági tevékenység, de
a szállítás példátlan korszerűsödése és az űrkutatás is óriási
befolyással van nem csak a gazdasági, társadalmi élet valamennyi
területére hanem a környezetre is.
    
    A jelenleg globális méreteket öltő környezetszennyeződés hosszas
folyamat hatásaként jelentkezik. Az ibolyántúli sugárzásból
védelmező ózonpajzs elvékonyodása, a bolygónk tüdejének szerepét
betöltő erdők, főként trópusi erdők meggondolatlan irtása, a talaj,
a levegő, a vizek szennyeződése, az élővilág pusztulásához vezető
megannyi káros hatás jelei már évtizedek óta észlelhetők. A
szakértők, politikusok, felelős tényezők közül nagyon kevesen
ismerték fel ezeket, még kevesebben számoltak majdani méreteivel és
befolyásával.
    
    Az ember, elsősorban tevékenysége mellékhatásaiként megváltoztatja
bolygónk éghajlatát - lásd a melegház-hatást -, ami beláthatatlan
következményekkel járhat, vagy pedig a hatalmas méretű fegyverkezés
révén képes nem csupán önmaga, hanem az egész földi élet
megsemmisítésére. A természeti egyensúly aggasztóan megingott,' s
amennyiben e folyamatot nem sikerül lefékezni, megállítani,
óhatatlanul az életkörülmények leromlásához, ökológiai
katasztrófához vezethet.
    
    A környezetet érő egyik legkárosabb hatás nyilvánvalóan a
fegyverkezés, a nukleáris, a vegyi és más tömegpusztító fegyverek
léte. Az ökológiai katasztrófát kiváltó nukleáris konfliktus
veszélye pedig mindaddig fennáll, amíg léteznek az ilyen fegyverek
és célba juttató eszközeik. Amíg folytatódik a nukleáris és a vegyi
fegyverek tökéletesítése, a még pusztítóbb eszközök kifejlesztése,
tartanak a nukleáris fegyverkísérletek is.
    
    Az ökológiai haditechnika - ahogyan a stockholmi Békekutató Intézet
nevezi - egész sor más formájának a kidolgozására is gondolnak a
katonai stratégák, mint például a mesterségesen előidézett elemi
csapások, az aszály, a földcsuszamlás, a földrengés és a
katasztrofális esőzés.
    
    Éppen a tömegpusztító fegyverek szüntelen halmozódásának
veszélyéből kiindulva javasolta országunk a genfi leszerelési
értekezlet mostani ülésszakán a nukleáris és vegyi fegyverek lehető
legrövidebb időn belüli, szakaszonkénti felszámolását e fegyverek
gyártásának és kikísérletezésének beszüntetését, akárcsak a
hagyományos fegyverzet lényeges csökkentését.
    
    A fegyverkezési versengés - mint ismeretes - újabban a világűrre is
kiterjed. A katonai rendeltetésű műholdak ezreit helyezték el
földkörüli pályán, feszültséget és bizalmatlanságot keltve az
államok között.
    
    Pártunk és államunk vezetője, Ceausescu elvtárs nemrégiben arra is
rámutatott, hogy a környezeti helyzet szüntelen leromlása dacára
általában kerülik e probléma teljességében való megközelítését.
    
    Keveset vagy mit sem szólnak a jelenleg is zajló nukleáris
Kísérletek ellen, illetve más olyan tevékenységek ellen, amelyek a
közvetlen vagy a távolabbi környezet szennyezését idézik elő.
    
    A fegyverkezési verseny leállítása, egy átfogó leszerelési folyamat
beindítása hatalmas pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat
szabadítana fel, amelyek jelentősen hozzájárulhatnának gazdasági és
társadalmi fejlesztési programok kivitelezéséhez, olyan globális
problémák leküzdéséhez, amilyen az ökológiai válság is.
    
    Mint arra egy FAO-jelentés rámutat, minden percben 40 ezer
hektárnyi trópusi erdő esik áldozatául a gazdaság csillapíthatatlan
éhének, az erdősítések pedig távolról sem képesek a réseket
betömni, s így állandóan kisebbedik a bolygónk oxigénforrását
képező zöldövezet.
    
    A fegyverkezési kiadások jelenleg meghaladják az 1000 milliárd
dollárt, és mindössze egy százalékos csökkentésük és az így
felszabaduló összegeknek a természet költségvetésébe történő
átutalása a 2000. évig 130 millió hektárnyi erdő kialakítására
teremtene lehetőséget.
    
    A hadiipar hatalmas mennyiségű nyersanyagot használ fel. Másrészt
pedig a rendkívül szennyező hadiipari hulladékok erősen károsítják
a környezetet: a levegőt, a vizeket, a talajt. Nemrég nagy
aggodalmat keltettek a lakosság, a közvélemény körében egyes
amerikai üzemekben történt radioaktív kisugárzások. Az USA
energiaügyi minisztériuma - melynek hatáskörébe tartoznak ezek az
üzemek, ahol mellesleg a nukleáris fegyverek részegységeit, illetve
robbanótölteteit is előállítják - beismerte, hogy 1950-től, amióta
a Pherraldi(?) üzem létezik, innen mintegy 250 tonna radioaktív
anyag került a levegőbe és a Greet Miami River vizébe.
    
    Az USA kongresszusának becslése szerint legkevesebb 175 milliárd
dolláros alapra és legalább 20 esztendőre lenne szükség a más
amerikai hadiüzemekben is tapasztalható helyzet javításához.
    
    A radioaktív és más mérgező hatású hulladékok és melléktermékek
éppúgy fenyegetik a vizeket is. A Londonban székelő környezetvédő
szervezet képviselője egy tudományos értekezleten bejelentette,
hogy amennyiben nem hoznak sürgősen hatékony intézkedéseket, két
éven belül az Északi-tenger holttengerré válik a nagyfokú
szennyezettség miatt. Az utóbbi években aggasztóan megsokasodtak a
vízimadarak és halak testi és szervi elváltozásokkal és a legtöbb
esetben pusztulásukkal járó megbetegedései. Az ismert Greenpace
szervezet szerint pedig évente mintegy 200 ezer delfin pusztul el a
szennyeződés következtében. Számos tudós azon a véleményen van,
hogy a néhány hónappal ezelőtt az Északi-tenger fókáit megtizedelő
kór azért vitt végbe akkora pusztítást, mert a nagyfokú
szennyeződés miatt a víziemlősök immunrendszere rendkívül
legyengült.
    
    Az ökológiai biztonság szavatolása egyik legfontosabb kérdéssé
lépett elő az utóbbi években. Ennek érdekében széleskörű nemzetközi
összefogásra van szükség. Minden ország számára kötelező elvek és
normák elfogadására és életbe léptetésére. A hatalmas alkotó
kapacitással és mind nagyobb műszaki és tudományos eszközökkel
rendelkező emberiségnek el kell érnie a környezet leromlásának
megállítását, a természet megóvását.
    
    Mint bizonyítást nyert, a háborúk, a fegyverkezési hajsza, a
tömegpusztító eszközök gyártása és felhalmozása, újabb és még
pusztítóbb típusainak kikísérletezése a természetbe való legdurvább
beavatkozások egyike, és igen káros hatást gyakorol a környezetre.
    
    Ezért parancsolóan szükséges az esztelen fegyverkezési hajsza
leállítása, a fegyvertárak felszámolása.
    
    A természet, az élet és a civilizáció bölcsőjének megóvása a jelen
és a jövő nemzedékek létfontosságú ügye.+++


1989. február 28., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD