Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

Vita az MSZMP-n belül

(Fodor György)
London, 1989. február 19.(BBC, Panoráma) - A magyar kommunista
párton, azaz az MSZMP-n belül vita folyik a liberálisabbak és a
konzervatívok között azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az 1956-
os forradalmat a sztálinizmus elleni népfelkelésnek ismerjék el,
vagy pedig továbbra is ellenforradalomnak tekintsék. Ismeretes,
hogy a párt történelmi albizottsága felkelésnek nyilvánította az
eseményeket.
    
    A Magyarország sorsáért több mint négy évtizede felelős kommunista
pártnak szembe kell néznie a válósággal. A szembesülés pillanata
pedig éppen egy olyan időszakban érkezett el, amikor az eredmények
mutatószámai gyászosabbak, mint valaha. Az utóbbi tíz évben a
nemzetgazdaság olyan veszteségeket szenvedett, amelyeknek értéke
megegyezik az ország második világháborús anyagi veszteségével. A
lakosság egyötöde a szegénységi szinten vagy az alatt él. Ez a
csődkép is része annak az 1956-ról szóló, két nappal ezelőtt
közzétett jelentésnek, amely leszögezi: a pártvezetőség döntő módon
hozzájárult az ilyen helyzet kialakulásához azáltal, hogy nem volt
hajlandó tudomásul venni azokat a problémákat, amelyekkel
mindenképpen szembesülnie kellett volna.
    
    De mi köze van mindennek 1956-hoz? A jelentés nem .szorítkozik
csupán az akkori események elemzésére, hanem átfogó képet ad az
egypárti uralomra épülő elavult ideológia által vezérelt és minden
bírálathoz ellenségesen viszonyuló kormányzási rendszerről is,
amely a stabilitás nevében ragaszkodott a hatalomhoz. Ha az 1956-os
felkelés az ilyen rendszer elleni lázadás volt, s ha Magyarország
jelenlegi politikai erjedése ennek a rendszernek a békés
megváltoztatását célozza, akkor nyilvánvaló összefüggés van 1956
újraértékelése és a kommunista párton belül folyó jelenlegi
küzdelem között.
    
    Az egész ügynek természetesen mély érzelmi töltete is van.
    
    Igazságtételt követelnek a felkelés után kivégzett, és jeltelen
sírokban nyugvó százak hozzátartozói. Azok a százezrek, amelyek
emigrációba kényszerültek, vagy otthon voltak kitéve üldöztetésnek,
követelik annak nyilvános elismerését, hogy jogtalanul szenvedtek.
    
    Az ilyen követelések Magyarországon jóval nagyobb súllyal bírnak,
mint sok más országban, s a kommunista párt ezek teljesítése nélkül
soha sem szerezheti vissza az elvesztett bizalmat.
    
    Az utóbbi egy év során létrehozott nem kommunista politikai
csoportok rátapintottak ennek az ügynek a döntő fontosságára, s
ettől tették függővé a kommunistákkal való együttműködésüket.
    
    A kommunista párt reformista szárnya is tisztában van azzal, hogy
programja elválaszthatatlan 56 újraértékelésétől. Véleményük
szerint - amint ez a most közzétett jelentésből is nyilvánvaló -
mindez együtt jár a szocializmus uralkodó párthoz kötött
koncepciójának újjáértékelésével is. A reformisták, akik a Központi
Bizottság múlt heti plénumán kieszközölték az egypártrendszer
elhagyására vonatkozó döntés meghozatalát, Nagy Imre akkori
miniszterelnök által 1953-ban elindított reformprogramjában látják
saját gyökereiket.
    
    Mint a jelentés leszögezi: Nagy Imre erőfeszítései a pártvezetőség
ellenállásába ütköztek egy olyan időszakban, amikor a magyar
társadalom többsége már elutasította a szocializmus sztálini
modelljét. Kádár János pártvezetése idején a sztálini modellt
később lényegesen módosították, elsősorban a mezőgazdasági politika
terén, és nagyobb figyelmet szenteltek az életszínvonalnak.
    
    A magyar társadalom közelebb került ugyan a politikai hatalomhoz,
de számos létfontosságú területen nem változott a helyzet, s amikor
1973 után elmélyült a válság, visszatértek a sztálini politika
elemei, és ismét az erő hatalma jutott kifejezésre. A felgyülemlett
problémákkal most szembesülni kell. A jelentés lényege, hogy most a
felszínre került az, amit 1956-ban elfojtottak. +++


1989. február 19., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD