Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

Interjú Bihari Mihállyal

London, 1989. február 12. (BBC, Panoráma) - Telefoninterjúnkat
Bihari Mihállyal az Új Márciusi Front egyik alapító tagjával
készítettük. A kérdés az: hogyan értékeli a Központi Bizottság
nyilatkozatát?
    
    - A Központi Bizottság üléséről kiadott nyilatkozat elég lényeges
kérdésben módosítja a tavalyi májusi pártkonferencia álláspontját,
amikor is egyértelműen és határozottan az akkori konferencia
álláspontja az volt, hogy az MSZMP az egypártrendszer keretei
között gondolja el a magyar társadalom jövőjét.
    
    Ehhez képest körülbelül 8-9 hónappal később ez a módosítás nagy
jelentőségű. Én úgy gondolom, hogy most már nem arról van szó, hogy
az MSZMP elviekben elismeri a többpártrendszer lehetőségét
Magyarországon, hanem hogy belátják, hogy a többpártrendszer
elkerülhetetlen - mégpedig nem néhány év múlva, hanem napirenden
van, és a többpártrendszert felülről és alulról egyaránt építeni
kell. Ez tehát az MSZMP politikáját illetően egy nagyon lényeges
módosulás.
    
    Ennek a központi bizottsági ülésnek azonban természetesen ezen
kívül más témaköréi is voltak - illetve az ország közvéleménye
másra is figyel, nemcsak arra, hogy vajon a többpártrendszerhez
eljutás kérdésében milyen álláspontot foglal el a Központi
Bizottság?
    
    A legnagyobb érdeklődéssel természetesen mindenki azt várta, hogy
lesz-e vajon Pozsgay-ügy? Vajon az a hatalmi-, és bizonyos
értelemben politikai platformharc, ami az MSZMP politikai vezetésén
belül van, vajon konkretizálódik-e Pozsgay Imre személyére, vagy
sem? Vajon eleget tesz-e a Központi Bizottság azoknak a kéréseknek,
amelyek különböző pártszervektől, megyei pártbizottságoktól,
budapesti kerületi pártbizottságoktól és máshonnan érkeztek?
    
    Nevezetesen: amelyben követelték Pozsgay Imre leváltását, illetve a
Központi Bizottságból való visszahívását is.
    
    Ebben az ügyben kompromisszum született: a hatalmi-, vagy platform-
harc nem dőlt el. Szerintem megoldás sem született. Hiszen egy
annyira heterogén gyüjtőpárt, mint az MSZMP, szükségszerűen szét
kell hogy váljon, véleményem szerint inkább három, de legalább két
pártra.
    
    Ennek a pártnak a szétválasztását megítélésem szerint az MSZMP
politikai vezetésének felülről kellene kezdeményezni, felismerve
azt, hogy minden párt életében a szétválás bizonyos értelemben
tragikus döntés, de úgy gondolom, hogy elkerülhetetlen.
    
    Elkerülhetetlen, és a mostani vita - ahol a konzervatív rendpárt
volt az, amelyik támadást indított Pozsgay Imre ellen -
elvezethetett volna megítélésem szerint egy jó értelemben vett
pártszakadáshoz, ahol a szocialista reformpártiak, vagy mondjuk
úgy, hogy reformkommunisták, és a konzervatívok - esetleg egy új
rendpárti leninista, bolsevik típusú pártnak a hívei - szétváltak
volna. Ez nem következett be. '
Azt mondhatnám, hogy jegelték ezt a problémát - meg nem oldották.
    
    A harmadik figyelemre méltó esemény a Központi Bizottság ülésén: az
az Új Márciusi Front felhívására való reagálás. Sajnos meg kell
mondani azt, hogy az összes politikai szervezet közül a legkésőbb
reagált az MSZMP - hiszen a felhívás megjelenését követően
viszonylag rövid idő alatt minden alternatív politikai szervezet
így, vagy úgy reagált erre a felhívásra. Határozottan két
szervezet, vagy politikai mozgalom utasította el: a Münnich Ferenc
Társaság, és a Magyar Demokrata Fórum. Az összes többi pozitívan
fogadta.
    
    Az MSZMP esetében pedig elég sokat kellett várni arra a válaszra,
amit a Központi Bizottsági ülésről kiadott kommüniké tartalmaz:
nevezetesen hogy üdvözli az MSZMP az Új Márciusi Front felhívását,
és valamilyen módon a közeljövőben elkezdi a gyakorlati választ,
illetve a gyakorlati válaszból fakadó szervezését a különböző
alternatív fórumokkal folytatott tárgyalásoknak.
    
    A negyedik eleme és témaköre ennek a központi bizottsági ülésnek
természetesen 1956 volt - az 1956-os októberi események minősítése.
    
    Ebben az ügyben szerintem rossz kompromisszum született. Az - ami
egészen nyilvánvaló a közvélemény számára, és a tudomány, a
társadalomtudomány művelőinek túlnyomó többsége számára -
nevezetesen, hogy 1956 október 23-án egy népfelkelés, mondhatjuk
úgy is, hogy politikai forradalom, nemzeti méretű politikai
forradalom tört ki, amely kezdettől fogva nemzeti szabadságharc is
volt - ez elég nyilvánvaló volt a közvélemény előtt, és a
társadalomtudományban.
    
    Most az MSZMP vezetése közeledhetett volna jelentős mértékben ehhez
a felismeréshez a népfelkelés elismerésével - azonban nem ez
történt. Lényegileg visszatértek Kádár Jánosnak ahhoz az
interpretációjához, amit 1956 november közepén és december elején
mondott - vagyis, hogy az 1956. október 23-án kezdődő események
kezdetben felkelés-jelleget öltöttek, de később ellenforradalmi
jellegűvé váltak.
    
    Ezt a magyar közvélemény túlnyomó többsége természetesen nem
fogadja el. Természetesen Magyarországon elég nyilvánvaló és
köztudott ezeknek az eseményeknek a kettős jellege. Egyrészről egy
elementáris erejű nemzeti összefogás keretében kibontakozott
politikai forradalom, a totalitáriánus és nemzetgyalázó Rákosi-féle
politikai terrorral szemben, másrészről pedig egy nemzeti
szabadságharc. Hiszen Magyarországon október 23-át követően nem
magyarok és magyarok között folyt a harc, hanem a magyar
szabadságharcosok és a szovjet csapatok közt folyt a harc. Október
23-tól lényegileg addig, amíg Budapestet elhagyták a szovjet
csapatok - és másodszor ez a szabadságharc november 4-ikén lángolt
fel, amikor a szovjet csapatok betörtek Budapestre.
    
    Ebben a kérdésben tehát egy olyan felemás kompromisszum született,
amely megítélésem szerint senkit nem fog kielégíteni. Szerintem
mind a baloldal, az ortodox baloldaliak részéről, mind pedig
társadalmi közvélemény részéről ezt a minősítést továbbra is
vitatni fogják. Bizonyos értelemben én ezt természetesnek is
tartom, hiszen egy ilyen politikai esemény interpretálását nem
lehet egymondatos definícióval, vagy egy jelzős szerkezettel
lezárni.
    
    Azonban az, hogy az MSZMP politikai vezetése politikailag hogy
interpretálja ezt az eseményt, ez nem mindegy. Nem mindegy, mert
nem annyira az eseménynek a minősítése a lényeges, hanem az, hogy
vajon vállalja-e az MSZMP az elhatárolódást. Az elhatárolódást
attól a politikai rezsimtől, amely a magyarság történetében szinte
eddig még soha nem tapasztalt erejű - némileg a bosszú elemeit is
tartalmazó - leszámolással kezdődött, november 4-vel, és
folytatódott tulajdonképpen a Nagy Imre és társainak a kivégzéséig,
és az akkor megindult utolsó perekig.
    
    Ebben az ügyben - mint mondottam - politikai elhatárolódásra nem
került sor, és ez szinte szükségszerűvé teszi azt, hogy erről a
kérdésről tovább follyék a vita a magyar közvéleményben.
    
    - Bihari Mihály politológus, az ELTE állam- és jogtudományi karának
tanára, az Új Márciusi Front egyik alapító tagja nyilatkozott. +++


1989. február 12., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD