|
|
 |
|
 |
Margaret Thatcher programja (1. rész)
|
1990. szeptember 19., szerda - Nagy-Britannia fenntartás
nélkül, teljes szívvel támogatja Magyarországnak azt a törekvését,
hogy 1992. január 1-jéig kétoldalú társulási szerződést kössön az
Európai Közösségekkel - szögezte le Margaret Thatcher brit
miniszterelnök vendéglátójával, Antall József kormányfővel
folytatott tárgyalásain.
A magyar-brit miniszterelnöki eszmecsere - a keddi rövid
ismerkedő megbeszélés után - szerda délelőtt az Országházban
folytatódott. Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királysága hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó
miniszterelnöke először négyszemközti megbeszélésre ült le
vendéglátójával, majd a magyar, illetve a brit tárgyalócsoport
tagjainak részvételével plenáris tárgyalásokat tartottak. A
tárgyalóasztal mellett elhangzottakról László Balázs kormányszóvivő
tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit.
Magyarország EK társulási szándékát brit részről cselekvő
támogatással segítik - ígérte a brit kormányfő, ami a többi között
azt jelenti, hogy ezügyben megsürgetik a brüsszeli bizottságot,
amely, úgymond, hajlamos a kérelmek lassú, megfontolt
kivizsgálására. Magyarország végcélja a teljes jogú tagság az
Európai Közösségekben - hangoztatta Antall József, s ezzel
kapcsolatban is biztatást kapott a brit kormányfőtől. Nagy-Britannia
ugyanis támogatja azt a kérést, hogy már a társulási szerződésben is
foglaltassék benne: a társult tagság nem végállomás, hanem a teljes
jogú tagság egyik lépcsőfoka.
A kormányfői megbeszéléseken tág teret szenteltek a
privatizációs folyamatnak, ami Magyarország európai állammá
válásának kulcskérdése. Az Európa közösségébe ,,újrafelvételre,,
jelentkező Magyarország számára ezzel kapcsolatban a brit példát
idézte Margaret Thatcher. Emlékeztetett arra, hogy maga is nagy
gondot fordított a szigetország iparának erőteljes privatizálására,
miáltal a rosszul menedzselt, pazarló cégek piaci viszonyok közé
kerültek, s versenyre kényszerültek. Az eredmények nyomán
Nagy-Britanniában most az energia szektor privatizációja került
napirendre.
Antall József a magyar privatizációs terveket ismertetve
hangsúlyozta: a kormány egyáltalán nem ellenzi a külföldi
tőkebefektetéseket; sem a kis-, sem a közép-, sem a nagyvállalati
szektort nem zárják el a külhoni befektetők elől. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 14:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|