Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel 10.


----------------------------------


München, 1990. augusztus 9. (SZER, Figyelő) - Négyszemközt dr.
Torgyán Józseffel, a Független Kisgazdapárt parlamenti csoportjának
a vezetőjével. A riporter Szekeres László:

    - A kisgazdapárti frakció szobájának tanácstermében állunk
egymással szemben Torgyán Józseffel, akiről nagyon-nagyon sokat
hallani sajtóban, rádióban, televízióban. Sokszor látjuk, tudjuk a
szerepléseit. Ismerjük a Torgyán-jelenséget, de tulajdonképpen
nagyon keveset tudunk arról, ki is Torgyán József. Tehát: hadd
kezdjük ott Jóska, ki vagy, honnan jöttél?

    - Kezdjük akkor a családi hátteremmel: anyai ágon görög
katolikus papcsaládból származom. Az anyai nagyapám egy ismert görög
katolikus pap, aki egy híres szónok volt, valószínűleg innen
örököltem a szónoki készségemet. Az édesapám pedig egy szatmári
parasztcsalád gyermeke. Ők földműveléssel foglalkoztak, és akkor
adta el édesapám a földjét, amikor a négy gyermekét taníttatni
akarta, és ezért édesanyámmal és a családdal felköltöztek
Budapestre. Én mindössze 4 éves voltam, de úgy látszik a vér nem
válik vízzé, mert a szatmári szülőföld, az meghatározó maradt az
életemben. Úgy látszik, az ember a szülőföldet semmilyen körülmények
között nem tudja elfelejteni és annak a jelentősége soha nem
csökken.

    - Mennyiben érzed meghatározónak a szülőföldedet és a földhöz
való kötődésedet, hiszen falusi gyermekként születtél, városi
gyerekként nőttél fel?

    - Én nem is a születésemből fakadó tényeket emelném ki, hanem
inkább az életutamból kiemelném azt a tényt, hogy amikor én még 13
éves gyerek voltam, akkor halt meg az édesapám, a nővérem a II.
világháborús éhezések következtében kapott tüdővészt és 15 éves
volt, amikor meghalt, négy nyelven beszélt már akkor, egy kiugró
tehetség volt. (folyt.)



1990. augusztus 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel - 1. folyt.


Ezt követően az édesanyám nagyon nehéz körülmények között
nevelte özvegyen a három életben maradt gyermekét. És ennek a
következménye volt az is, hogy én minden nyári szünetben dolgoztam,
nehéz fizikai munkát végeztem, hogy tovább tudjak tanulni. Miután az
egyetem elvégzése után is néhány alkalommal sor került arra, hogy
segédmunkásként kellett dolgoznom, így megismerkedtem a munkások
életével, és miután kubikusként is dolgoztam egy ideig - ott csak a
szülőföldemről származó parasztemberekkel találkoztam -, így
megismertem a parasztok nehéz sorsát is. Talán ez volt az a momentum
az életemben, ami fokozottabb mértékben ráirányította a szülőföldre
az én tekintetemet. Talán ezért van az, hogy a szokásosnál nagyobb
most már bennem a szülőföldhöz való kötődés, mert az egyben
társadalmi problémák megértéséből is fakad, tehát ez a kettő
valahogy párosult egymással. Így lett nálam meghatározó a szülőföld
szeretete.

    - Az előbb említetted, hogy egyetemista korod után is dolgoztál
segédmunkásként. Én úgy tudom, hogy te kitüntetéssel végezted az
egyetemet, évfolyamelsőként és nagyon sokat vártak tőled a tanáraid.
Hogy volt ez?

    - Én valóban kitüntetéses diplomával végeztem, és az egyetemi
éveim alatt minden nemzetközi jogi pályadíjat én nyertem, így a
Tudományos Akadémia által meghirdetett ilyen díjakat is én vittem
el. Ennek következtében diplomáciai vonalra kerülhettem volna annál
is inkább, miután a nemzetközi jogi tudományos diáktársaság elnöke
is lettem, és nemzetközi jogból gyakorlati órákat is vezettem.
Azonban ehhez be kellett volna lépnem a kommunista pártba, de miután
nem léptem be, így nem kerülhettem diplomáciai vonalra. (folyt.)



1990. augusztus 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel - 2. folyt.


Ellenben el kellett mennem akkor hónapokig segédmunkásnak, de
ebből konfliktusom támadt az egyetemi elhelyező hatósággal és akkor
az acélöntő és csőgyárban homokcsákányozással töltöttem ezeket a
hónapokat, majdnem 30 fokos hidegben. Itt ismerkedtem meg
közelebbről a szatmári kubikusok életével és ez volt az a momentum
az életemben, ami abszolút elkötelezetté tett a munkásság és a
parasztság sanyarú sorsa iránt.

    - Később mégis ügyvéd lettél. Méghozzá jónevű ügyvéd. Ez hogy
történt?

    - Végül is az egyetemi kiugró tanulmányi eredményem ahhoz volt
elegendő, hogy az ügyvédi pályára engedtek, ami abban az időben egy
jelentős dolognak számított, mert én úgy tudom, hogy mindössze
ketten kerülhettünk az ügyvédi pályára. Tehát azt kell, hogy
mondjam, hogy így kerültem az ügyvédi pályára, ilyen körülmények
között. De az ügyvédi pályáról is távoznom kellett, ugyanis az
1956-os magatartásom miatt kizártak az Ügyvédi Kamarából, mégpedig
olyan határozottal, amely indokolást nem tartalmazott, fellebbezni
ellene nem lehetett, így 1958 augusztusában kitüntetéses diplomával
a zsebemben és úgy, hogy az ügyvédi vizsgát külön jegyzőkönyvi
dícsérettel tettem le, végül is mégint a segédmunkási terület maradt
a számomra. Hónapokon keresztül, amí tovább mélyítette természetesen
az előbb említett elkötelezettségemet.

    De végül is azután hánapokkal később sikerült visszaverekednem
magam az ügyvédi területre: Újpesten lettem ügyvéd. Újpestre úgy
kerültem, hogy eredetileg a budapesti 1. számú ügyvédi
munkaközösségben voltam én jelölt, és ide fel is vett engem a
taggyűlés ügyvédnek, amikoris egy dr. Vadas György nevű
szélsőbaloldali ember, az Ügyvédi Kamara pártbizottságának tagja
megfenyegetett azzal, hogyha önként nem távozom ebből az ügyvédi
munkaközösségből, akkor az 1956-os magatartásom miatt büntető
feljelentést fog ellenem tenni a politikai rendőrségen. (folyt.)



1990. augusztus 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel - 3. folyt.


Végülis akkor, a többi ügyvéd tanácsára és a saját józan eszemre
hallgatva nem vettem igénybe azt a lehetőséget, hogy az akkor
legjobbnak számító 1. számú ügyvédi munkaközösségben maradjak, hanem
kimentem Újpestre, hogy ne legyek annyira szem előtt. Végül is ezt
az időszakot eredményesen túléltem, bár tény az, hogy nem nézhettem
politikai ügyekbe, nem nézhettem katonai ügyekbe, mert
megbízhatatlan voltam az ügyvédi társadalom számára is. Rengeteg
szegényembernek az ügyét vittem, nem tíz- és nem százszámra, hanem
mondhatnám, a közel 35 éves ügyvédi működésem alatt ezerszámra
vittem ingyen ügyeket. Ezt tekintette a bolsevizmus kapitalista
gondolkodásmódnak, mert sokkal inkább megfelelt számára az az
ügyvéd, aki kíméletlenül felszámította az ügyvédi munkadíjat, de
lojális volt a kommunista hatalomhoz.

    - Ez azt hiszem, hogy nem kapitalista életvitel és
gondolkodásmód, hanem inkább keresztényi. Akkor hadd kérdezzem azt,
hogy mit jelent számodra a kereszténység, illetve mit jelent
számodra a hit, az emberség, az Isten?

    - Meg kell, hogy mondjam, édesanyám végtelenül vallásos volt.
Bennem kialakult egy isten-kép, amiben én hiszek a mai napig. Más
kérdés az, hogy a vallás köt - mint ahogy azt egyes vallási
irányzatok minden fölé helyezve hirdetik -, én nem tudom elfogadni,
mert én az emberiességet és a humánumot helyezem mindenek fölé.
Inkább én az erőszakmentes Istenben hiszek.

    - Most humanizmust, toleranciát emlegettél. Hogy tudod
összeegyeztetni ezt azzal a Torgyán-jelenséggel - amiről
végeredményben híres lettél igazán, és amit azonosítanak a
kommunizmus, illetve a kommunisták, szinte szélsőséges gyűlöletével
-, a velük való leszámolás szándékával? (folyt.)



1990. augusztus 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel - 4. folyt.


- Nos, én nem a kommunistákat gyűlölöm. Én ilyet soha nem
mondtam, és soha ilyen érzés bennem nem volt. Hadd legyen szabad
kiemelnem azt, hogy nem azért tartottam ezeket a beszédeimet, mert
én bárkit is bántani akartam ezzel, én védeni akartam a teljesen
kiszolgáltatott vidéki lakosságot. Amikor ezek a beszédek
elhangzottak, akkor páni félelem uralkodott vidéken, az emberek nem
akarták elhinni, hogy létezhet az, hogy valaki megjelenik az ő
körükben és azokat a despotákat, akik az ő életüket az elmúlt
évtizedekben megkeserítették, akik olyan sok megaláztatást és
szenvedést hoztak rájuk, hogy ezt bárki is kifogásolhatja. Pláne
olyan stílusban, mint én, hogy erről lerántottam legkeményebben a
leplet, és követeltem ezeknek a személyeknek a büntetőjogi
felelősségre vonását is. És én itt látom a dolog lényegét.

    Szerintem aki ilyen szemlélettel fellép, az semmiképpen sem
lehet szélsőséges, mert hiszen a cél az , hogy a kiszolgáltatott
falusi lakosságot ebből a nyomorúságos helyzetéből segíteni kell
felemelni.

    - Te azt mondtad, hogy ezeket a beszédeket mondtad - múlt
időben. Tény az, hogy mióta megkezdődött a szabad, demokratikus
parlament üléssorozata, azóta ez a Torgyán-jelenség változik. A
higgadt és körültekintő, élesen és azonnal reagáló politikust is úgy
néz ki, hogy kezdik elfogadni az emberek. Ugyanakkor egy-két nappal
ezelőtt azért még azt mondtad a Parlamentben, hogy számonkérést
tartasz jogosnak.

    - Nos, a következőről van szó: a választási hadjárat befejezése
után nyilvánvalóan más volt a feladat, mint a választási időszakban,
amikor a keményen meglévő bolsevista uralmat kellett felszámolni.
Tehát ezek - amint mondottam az előbb -, félelemoldó és a bolsevista
hatalmat szétzúzni szándékozó beszédek voltak. (folyt.)



1990. augusztus 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel - 5. folyt.


Amikor jogilag sikerült ez az eredmény - tehát a bolsevizmust
jogilag megszüntettük, és az új parlament elkezdte működését -,
akkor nyilván egészen más volt a feladat. Márpedig az én megítélésem
szerint bolond ember az, aki 30 fokos melegben ugyanolyan ruhát vesz
fel, mint 30 fokos hidegben. Tehát én ennek megfelelően ruhát
váltottam: a követelményeknek megfelelő beszédet tartottam.

    Kivételt képez ez alól az a beszédem, amikoris konkrétan arról
volt megint szó, hogy óriási terhet akarnak a nép vállaira rakni,
éppen a régi bűnök felszámolásának következményeként. Az én
megítélésem szerint pedig ezeket az összegeket elsősorban a bűnös
rétegek felelősségre vonása útján kellene előteremteni, mert
szerintem nem az a kivetni való, hogy én kemény szavakat használok
azokkal szemben, akik ilyen helyzetbe hozták az országot, hanem az a
kivetni való, hogy ezek az emberek 40 éven keresztül sarcolhatták,
sanyargathatták a népet, változatlanul az ő bűnük eredményeként a
népnek kell ezt megint megszenvednie.

    Ne csodálkozzon senki azon, hogy én időnként kénytelen leszek
ilyen stílusban kirohanni az ilyen megítélés ellen, mert valakinek
végül is ezt meg kell tennie. A népnek erre nincs lehetősége, a
népből nem fognak ideengedni senkit, a nép nem fog tudni sajtót
kapni, rádiót, televíziót kapni, tehát nekünk, a megválasztott
parlamenti képviselőknek (sic
), vagy közülünk néhányaknak kell ezt
a feladatot magukra vállalnunk.

    De most már nemcsak az oroszlányi bányászoktól, hanem a
legkülönbözőbb munkáskollektíváktól és a legkülönbözőbb vidéki
gyűléseken elhangzó népi követelésként vissza lehet hallani, az én
korábbi beszédeimben felhozott okok, azok a valóságos okok, és azok
széles népi követeléssé váltak. (folyt.)



1990. augusztus 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel - 6. folyt.


- Ugyanakkor nagyon sokan olyanok is vannak, akik nem a
Parlamentben ülnek és mégsem tudnak azonosulni a te stílusoddal.
Nagyon sok olyan embert is ismerek viszont, aki maximálisan azonosul
és rajong érted. Tehát szélsőséges indulatokat gerjesztesz,
szélsőséges vélemények jönnek létre a tevékenységed nyomán. Ezt
jónak tartod, szükségesnek, vagy pedig talán jobb lenne, hogyha egy
kicsit simább lenne körülötted a víz, nem lenne ilyen nagy a
hullámverés?

    - Nos, végül is azzal számolni kell, hogy forradalmi időket
élünk. Igaz, hogy ez a forradalom nem véres forradalom és én
rendkívül örülök ennek, mert így a mi fejlődésünk sokkal
zökkenőmentesebb lehet és sakkal inkább gyorsabb lehet, de azért
mégiscsak egy forradalom zajlik ebben ez országban, egy
rendszerváltozás zajlik. Egy rendszerváltozás olyan óriási
kérdéseket vet fel, amelyeket nem lehet lagymatag módon felvetni.
Ezeket igenis olyan szenvedélyessé kell, az igazságtudatnak olyan
érvényesítési törekvésével kell felvetni, amelyekhez hozzátartozik
az, hogy ezek megfelelő stílusban kerüljenek előadásra. Nyilvánvaló
langyosan beszélni arról, hogy nekünk szakítanunk kell azzal a
keleti kiszolgáltatottsággal, amibe a kommunizmus 45 éve ezt az
országot belevitte, és végre Nyugathoz kell tartoznunk -, erről nem
lehet szenvedély-mentesen beszélni. És azt is világosan látni kell,
hogy nekünk egy utat kell szabnunk a nemzet elé, hogy milyen az a
jövő, amiért mi harcolunk és amit mi szeretnénk ennek az országnak
kivívni.

    Itt meg kell mondanom, hogy nem a keleti demagóg, a népet
lealacsonyító társadalmi rendszer az, amit mi szeretnénk elérni,
hanem a nyugati jóléti társadalom. És ezt nekünk szenvedélyesen, az
igazságtudatunk biztos sikerében kell tennünk
Ezt pedig nem lehet
langyosan, száraz stílusban előadni. (folyt.)



1990. augusztus 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel - 7. folyt.


Egyébként is ugye, a kommunizmus blöffjeit lehetett évtizedeken
keresztül siralmas politikusoknak felolvasniuk 3-4 elemivel,
akadozva felolvasni azt, amit leírtak nekik. A nép szemében teljesen
közömbös volt, hogy azt, hogy adták elő. Tudták, hogy ez hazugság.

    De az igazságot nemcsak gondolatokkal, hanem szenvedélyes
tartalommal is meg kell tölteni, és azt úgy kell előadni, hogy az
megfogja a hallgatóságot. +++



1990. augusztus 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD