Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Für Lajossal
-------------------- München, 1990. július 5. (SZER, Magyar híradó) - Hangsúlyozva a törekvést a jószomszédi viszonyra és az újfajta együttműködés kiépítésére - Antall József miniszterelnök, Ivan Aboimov budapesti szovjet nagykövettel folytatott megbeszélésén tegnap ismét felvetette, hogy az 1956-os szovjet fegyveres beavatkozás hivatalos szovjet átértékelése nagymértékben hozzájárulna a kétoldalú kapcsolatok javulásához. A behatónak mondott eszmecserén a magyar miniszterelnök nehezményezte Burlakov vezérezredesnek az Izvesztyijában megjelent nyilatkozatát az anyagi kérdésekről, amelyeknek a rendezetlenségéről Annus Antal - éppen a mai napon altábornaggyá előléptetett - vezérezredes, a New York Times tudósítójának azt is megemlítette, hogy mi is benyújthatnánk a számlát a több százezer magyar polgári személy Szibériába hurcolásáról a második világháború után, és az ötvenhatos forradalom leverése során okozott emberi és anyagi károkért. Hol tart most ezeknek a számláknak a kérdése? Szilágyi Sándor mikrofonja előtt Für Lajos honvédelmi miniszter válaszol: - Vannak-e már számítások arra, hogy egy esetleges magyar követelés mekkora összegű lenne? - Nincsenek és nem is lehetnek ebben a pillanatban teljes körű számítások arra nézve, hogy a magyar fél mit, és mi mindent követelhet a szovjet követelések ellensúlyozásaként -, ugyanis a magyar fél teljeskörű számításait akkor lehet csak elkészíteni, hogyha megtörténik a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. E pillanatban néhány objektumot adtak csak át - tehát fogalmunk sincs arról, hogy a többi objektumban, amelyik majd ezután kerül átadásra - például milyen mértékű környezetszennyeződés történt a szovjet csapatok itt-léte, illetve kivonulása alkalmával. (folyt.) 1990. július 5., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Interjú Für Lajossal - 1. folyt.
Tehát azt mondhatom, hogy mi máris felmérjük az átadott objektumoknál keletkezett magyar károkat, és ezeket számontartjuk és beépítjuk majd a végső mérlegbe. - Az altábornagy úr azt is említette, hogy a magyar fél követelései közt szerepelnének a második világháború alatt és után a Szovjetunióba elhurcoltak, illetve az ötvenhatos forradalom eltiprása során okozott emberi és anyagi károk. Erre nézve vannak-e valamilyen számítások? - Nincsenek számításaink erre vonatkozóan. Ezeket valójában akkor kívánnánk beépíteni ebbe a bizonyos mérlegbe, hogyha az egyéb károk nem ellensúlyoznák a szovjet követeléseket. Nem azért tartalékoljuk - ezeket most idézőjelben - "mert mi valamilyen rafinált diplomáciai taktikázást folytatunk itt, ebben az ügyben" - hanem azért, mert mi úgy látjuk ebben a pillanatban, hogy a szovjet csapatok által ötvenhét óta okozott károk is szinte ellensúlyozni látszanak mindazt, amit ők követelnek tőlünk - az egyébként valóban itthagyott - objektumok után. Nyilvánvaló azonban, hogy ha ezek nem egyenlítenék ki, akkor - megítélésem szerint - mi jogosan vethetjük fel annak az igényét is, hogy fizessen kártérítést a Szovjetunió az ötvenhatos Budapest szétlövetéséért, és fizessen kártérítést azért a több tíz-, vagy százezer elhurcolt emberért, akiket 1944-45-ben mint polgári személyeket - tehát nem mint hadifoglyokat - hurcoltak el a Szovjetunióba. +++ 1990. július 5., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »