Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - Keddi munkanap (5. rész)
Ezt követően Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának állásfoglalását tolmácsolta. A bizottság egyetértett a beterjesztett törvényjavaslattal, és indokoltnak tartotta Szokolay Zoltán módosító indítványának elfogadását. A testület elutasította ugyanakkor Torgyán József (FKgP) javaslatát, miszerint az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettére sem célszerű kiterjeszteni a kegyelmet. A bizottsági előadó, szemben az általa képviselt testület véleményével, megfontolásra javasolta Torgyán József indítványát. Mészáros István, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság nevében kért szót, és összegezte az amnesztiáról kapcsolatos hírek nyomán keletkezett véleményeket. Mint mondotta: a lakosság körében elterjedt az a nézet, hogy a bűnözők kiengedésével megrendül a közbiztonság. Az elítéltek ugyanakkor sürgetik, hogy a rendszerváltás az ő életükön is éreztesse hatását. A bizottság egyik legfőbb aggálya a törvényrendelettel kapcsolatban, hogy bizonyos körben nem eléggé nagyvonalú, tehát nem kedvezményezi például a fiatalkorúakat, más esetekben pedig, nevezetesen a gazdasági bűncselekmények egy részénél, indokolatlan kegyelmet kínál. Hiányolja a bizottság, hogy a kegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre és az intézkedésekre, pedig azok következményei gyakran súlyosabbak, mint maga a főbüntetés. A törvényjavaslat feletti általános vitában meglehetősen szélsőséges nézetek csaptak össze. Az SZDSZ-es képviselők egyenesen elfogadhatatlannak tartották a közkegyelem gyakorlásának javasolt módját. Kőszeg Ferenc például arra a fonákságra mutatott rá, hogy a törvényjavaslat ugyanúgy bírálja el a kémkedés miatt elítélteket, mint a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények elkövetőit, azaz őket is kizárja a közkegyelemből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az eljárási kegyelem gyakorlásával a társadalom megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy elkövetett bűncselekmények esetén fény derüljön az igazságra. Úgy vélte, ezt a törvényjavaslatot akár a régi pártállam képviselői is készíthették volna, hiszen az túlságosan engedékenynek bizonyul a közelmúltban elkövetett gazdasági bűncselekményekkel, a privatizáció vadhajtásaival szemben. A képviselő több társához hasonlóan a többszörös visszaesők kilátástalan helyzetére mutatott rá. Túlságosan szigorúnak minősítette az ilyen elítéltek elbírálását. Ezzel kapcsolatban Torgyán József arról szólt, hogy a magyar büntető törvénykönyvnek a visszaélésekre vonatkozó része egyáltalán nem mondható európainak, a visszaesőket drákói szigorral sújtják, többféle joghátrány éri őket, bűncselekményükért többszörösen kell bűnhődniük. Mindenképpen indokoltnak tartotta a Btk. korszerűsítését. (folyt.köv.) 1990. június 12., kedd 15:42
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »