Rendszerváltás és az MTI

	Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (1. rész)
1990. február 15., csütörtök - Egy hónap múltán, március 16-án lejár az 1985-ben megválasztott Országgyűlés mandátuma: a hátralévő időszakban 376 képviselő elsősorban választói, s majd az ország nyilvánossága előtt ad számot végzett - és nem kevéssé vitatott - munkájáról. Ez a ,,számadás,, lényegében meghatározza azt az örökséget is, amelyet utódjára hagyományoz a Parlament. Erről kérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét Csoknyay Edit, az MTI munkatársa. E rendkívül összetett, bőséges és nem kis mértékben nyomasztó örökség lényegében két esztendeje halmozódik, s nem feltétlenül vagy nem teljes mértékben a jelenlegi Parlament jóvoltából- szögezte le elöljáróban Fodor István. Mint mondotta: ennek az örökségnek az alapja egyrészt az Országgyűléstől függetlenül kialakult politikai helyzet. Két évvel ezelőtt vetődött fel először a jelenlegi Parlament legitimitásának kérdése azzal, hogy olyan, politikailag plurális, a társadalom érdektagozódása alapján megválasztott Országgyűlésre van szükség, amely tükrözi ezt az érdektagoltságot, s amelyben a képviselők valóban felkészült, a választók bizalmát élvező, hiteles emberek. Abban az időben viszont nem volt még többpártrendszer, s hiányoztak a politikai átalakulás törvényes keretei, jogszabályi feltételei is. Ezek hiányában tehát akkor sem sikerülhetett volna a kívánt Országgyűlést megválasztani, ha a jelenleginek netán tán akkortájt jár le a mandátuma. Kétségbevonhatatlan: ez az Országgyűlés megalkotta azokat a magas szintű jogszabályokat, amelyek megteremtették a politikai átalakulás törvényes kereteit - tudomásul véve, hogy plénumán kívüli egyeztetések után szentesít törvényeket. Igaz, még valamit tehetett volna, meg kellett volna tennie - tért ki a legutóbbi parlamenti ülésszak egyik leghevesebb vitájára, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására Fodor István. (Ismeretes, hogy ez a törvényjavaslat először magában foglalta a képviselők jogállásán kívül a tiszteletdíjat, a költségtérítést és a kedvezményeket is. A törvényhozók azonban többségi vélemény alapján úgy foglaltak állást, hogy csak a jogállásról alkossanak jogszabályt, az anyagi kérdésekben pedig az új Parlament döntsön. Végül - alkotmányerejű törvényről lévén szó - e ,,félbevágott,, törvénytervezet sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.) (folyt. köv.) 1990. február 15., csütörtök 14:08
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »