|
|
 |
|
 |
Casaroli bíboros programja - Diplomáciai kapcsolat Magyarország
és a Vatikán között (1. rész)
|
1990. február 9., péntek - Németh Miklós, a Minisztertanács
elnöke és Agostino Casaroli bíboros államtitkár pénteken az
Országházban aláírta a Magyarország és a Szentszék közötti
diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló megállapodást. Az
ünnepélyes aktus után a két államférfi rövid beszédet mondott.
A magyar miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a
megállapodás új korszakot nyit hazánk és a Vatikán
együttműködésében, új lehetőségeket teremt az állam és a magyar
katolikus egyház közötti építő párbeszéd, a nemzetért viselt közös
felelősségen alapuló együttmunkálkodás terén. Őszinte tisztelettel
szólt Casaroli bíboros történelmi távlatokra tekintő munkásságáról,
személyes érdemeiről Magyarország és az Apostoli Szentszék
kapcsolatának fejlesztésében. Válaszában Casaroli bíboros a
Szentszék szolgálatában eltöltött hosszú évei egyik legboldogabb
pillanatának nevezte a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását.
A délelőtt folyamán Németh Miklós hivatalában fogadta Casaroli
bíborost. A megbeszélésen megállapították: a nemzetközi helyzet
megítélésének minden fontos kérdésében azonos, vagy közeli a két
állam álláspontja. A magyar miniszterelnök kiemelte: II. János Pál
pápa legutóbbi újévi üzenetei - 1989-ben a nemzeti kisebbségek és
1990-ben a környezetvédelem ügyében - teljes egyetértésünkkel
találkoznak, majd arról szólt, hogy a magyar külpolitika prioritásai
közé tartozik a határainkon túl élő magyar nemzeti kisebbségek ügye.
Megköszönte a Szentszék eddigi megértését és segítő szándékát, s
kérte, hogy a jövőben is viseljék szívükön a magyar katolikusok
ügyét a környező országokban. Úgy vélte, hogy a romániai
demokratikus átalakulás utat nyit az ottani szabad
vallásgyakorlathoz is. Örömmel vennénk tudomásul - mondotta -, ha
Gyulafehérvárott magyar érseket nevezhetnének ki.
Szó esett arról az elképzelésről is, hogy a magyar egyetemeken
teológiai karok indulnának. Ehhez a Szentszék segítségét kéri a
kormány, s együttműködést javasol a Pápai Tudományos Akadémia és a
Magyar Tudományos Akadémia között.
Egyetértettek abban, hogy meg kell vizsgálni a konkrét pénzügyi,
gazdasági együttműködés lehetőségeit; Magyarország
élelmiszerszállításokkal szívesen bekapcsolódna a Szentszék
segélyprogramjaiba. (folyt. köv.)
1990. február 9., péntek 15:48
|
Vissza »
|
|
Casaroli bíboros programja - Diplomáciai kapcsolat Magyarország
és a Vatikán között (2. rész)
|
Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke ugyancsak
hivatalában fogadta Casaroli bíborost.
A szívélyes légkörű megbeszéléseken jelen volt Kovács László
külügyminisztériumi államtitkár, Sarkadi Nagy Barna
miniszterhelyettes, a Minisztertanács egyházpolitikai titkárságának
vezetője, valamint Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek,
továbbá Francesco Colasuonno érsek, apostoli nuncius és Kada Lajos
érsek, a Szentszéki Kongregáció titkára. (folyt. köv.)
1990. február 9., péntek 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Casaroli bíboros programja (3. rész) - sajtótájékoztató
|
Németh Miklós és Agostino Casaroli a Magyarország és a Vatikán
közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítása alkalmából pénteken
közös sajtótájékoztatót tartott az Országházban.
Bevezető nyilatkozatában a magyar miniszterelnök méltatta az
1945-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatok helyreállításának
jelentőségét. A kontaktusok rövid történetét áttekintve
emlékeztetett arra, hogy Magyarország és a Vatikán között 1945-ig
állt fenn diplomáciai kapcsolat, amely a szövetséges ellenőrző
bizottság döntése miatt szűnt meg. Az elmúlt négy és fél évtizedben
a magyar-vatikáni kapcsolatok nagy átalakuláson mentek át: a kezdeti
szembenállást a hatvanas évek elején a párbeszéd fölújítása, lassú
közeledés követte. Hosszas előkészítő tárgyalások eredményeképpen
1964-ben részleges megállapodást írt alá Magyarország a
Szentszékkel. Bár e dokumentum a nézetkülönbségeket is tükrözte,
megegyezéseket is tartalmazott olyan fontos kérdésekben, amelyek
lehetővé tették a párbeszéd továbbfejlesztését, az együttműködést a
kölcsönös érdekek figyelembe vételével. Németh Miklós e
kapcsolatépítésben nagyra értékelte Casaroli bíboros munkásságát.
A kormányfő kiemelte azt is: a diplomáciai kapcsolatok
felújítása nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy II. János Pál
pápa 1991 őszére tervezett magyarországi látogatása eredményes és
sikeres legyen. A mostani megbeszéléseken is megerősítették a
látogatás tervezett időpontját. Az illetékes állami szervek a Magyar
Katolikus Püspöki Kar képviselőivel szorosan együttműködve már meg
is kezdték a látogatás programjának előkészítését.
A magyar kormány egyházpolitikáját értékelve Németh Miklós azt
emelte ki, hogy következetes munkával Magyarországon lebontották
azokat a politikai és jogi korlátokat, amelyek akadályozták az
egyházak önálló és szabad munkálkodását. A magyarországi egyházak
hathatós segítségével alkotmányerejű törvény készült a lelkiismereti
és vallásszabadságról. E törvény új alapokra helyezte az állam és az
egyház kapcsolatát, megvalósult a ,,szabad államban szabad
egyházak,, oly régóta óhajtott elve. E törvény megalkotásánál az az
alapelv vezette a magyar törvényhozókat, hogy a lelkiismereti és
vallásszabadságot - mint minden más emberi jogot is - az államnak
nem elismernie és biztosítania kell, hanem védenie, egyebek mellett
olyan jogi garanciarendszerrel, amely megvalósítja az állampolgárok
és az egyházak szabadságát, egyben rögzíti az államhatalom
olyannyira szükséges önkorlátozását. (folyt.köv.)
1990. február 9., péntek 16:25
|
Vissza »
|
|
Casaroli bíboros programja (4. rész) - sajtótájékoztató
|
A vatikáni tárgyalópartnerek - emlékeztetett rá Németh Miklós -
elismeréssel és megelégedéssel nyugtázták, hogy a kapcsolatok
története során most először az állam lemondott az úgynevezett
,,főkegyúri jog,, bármely formában történő gyakorlásáról. Ez azt
jelenti, hogy az állam semmilyen formában nem kívánja befolyásolni
azokat a pápai döntéseket, amelyek a magyar katolikus egyházi
vezetők kinevezésével kapcsolatosak. Németh Miklós véleménye szerint
ez a lépés is kifejezi a magyar kormányzatnak az Apostoli Szentszék
iránti bizalmát és készségét az együttműködés fejlesztésére.
A diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló ünnepélyes aktust
természetesen további lépések követik majd. Németh Miklós elmondta
például, hogy megállapodás született: az Apostoli Szentszéket
nuncius fogja képviselni Budapesten, míg hazánkat nagykövet
Vatikánvárosban. A nuncius illetve a nagykövet kinevezésére
hamarosan sor kerül.
Agostino Casaroli teljes mértékben osztotta a miniszterelnöknek
a magyar-vatikáni kapcsolatokról, azok jövőjéről kifejtett
gondolatait. Az államtitkár hangoztatta, hogy a diplomáciai
kapcsolatok helyreállítása a két állam baráti viszonyának
megerősítését szolgálja, ami mindkét fél érdekének megfelel. A
bíboros eloszlatta azokat a kételyeket, amelyek szerint a
diplomáciai kapcsolatépítés esetleg az egyház autonómiájának
csorbítását is magával hozná. Úgy vélekedett, ennek éppen az
ellenkezője az igaz, a kapcsolatfelvétel védi, megerősíti az egyház
önállóságát. A katolikus egyháznak egyébként érdeke és kívánsága,
hogy a rendelkezésre álló eszközökkel segítse a magyar nép
boldogulását, a polgárok közötti együttműködést, megértést. Emellett
az egyház segítséget nyújthat az erkölcsi problémák megoldásához is,
aminek különösen a fiatalok körében van nagy jelentősége. Nem
elhanyagolható az egyház szerepe az oktatásban, a kultúra
terjesztésében, az egészségügyi szolgálat működésében sem.
Mindemellett a nemzetközi élet is terepe lehet a magyar-vatikáni
együttműködés fejlesztésének. Ezzel kapcsolatban a bíboros felhívta
arra a figyelmet, hogy a Szentszék súlya, tekintélye erősen
megnövekedett a nemzetközi életben. A Szentszék ma olyan tekintély a
világban, amelynek szavára mindenütt figyelnek.
Casaroli bíboros a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását a kis
lépések politikájának sikereként értékelte. Utalt arra, hogy
1964-ben ő írta alá a Magyarországgal megkötött részleges
egyezményt. (folyt.köv.)
1990. február 9., péntek 16:28
|
Vissza »
|
|
Casaroli bíboros programja (5. rész) - sajtótájékoztató
|
Az akkori viszonyok csak ilyen kompromisszumos megoldást tettek
lehetővé, most azonban az államtitkár örömmel állapította meg, hogy
meghaladták az akkori megállapodás kereteit, s újabb távlatok
nyíltak az együttműködés előtt.
A sajtótájékoztatón azt tudakolták Németh Miklóstól, miként
alakul az egyházi vagyon visszaadásának ügye. A kormányfő elmondta,
hogy ezt a problémát Casaroli bíborossal is megvitatták a mostani
látogatás alkalmával. A magyar kormány jelenleg vizsgálja, hogy
milyen körülmények, feltételek mellett lehetne a jogtalanul elvett
tulajdon egy részét visszaszolgáltatni az egyházaknak. Erre azért is
szükség van, hogy a törvény által az egyházaknak biztosított
autonómia anyagi alapjai is létrejöjjenek. Ennek szellemében tárgyal
a magyar kormány az egyházakkal, s várhatóan február végéig nyújtják
be az egyházak igényeiket a kormánynak. Konkrét intézkedések csak ez
után várhatóak.
Casaroli bíborost arról kérdezték: mi az oka annak, hogy a pápa
oly gyorsan döntött csehszlovákiai látogatásáról, Magyarországot
pedig csak később ejti útba. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy
II. János Pál pápa magyarországi útja úgynevezett teljes
lelkipásztori látogatás lesz, ami hosszabb előkészítést igényel.
Egyébként is a csehszlovákiai változások nyomán Casaroli bíboros
szerint ,,mélyből fakadó,, kívánságként fogalmazódott meg, hogy a
pápa legalább egy rövid látogatást tegyen az országban. A szentatya
,,soron kívüli,, látogatását indokolja az is, hogy Csehszlovákia
jobban el volt szigetelve a Szentszéktől, mint Magyarország. A gyors
pápai vizit oka az is, hogy Csehszlovákiában most kezdődik az üresen
álló püspöki székek betöltése.
A vatikáni nagyköveti poszt betöltését firtató kérdésekre Németh
Miklós úgy válaszolt, hogy a kormány még nem foglalt állást ez
ügyben, s a döntés előtt Magyarország és a Vatikán még egyezteti
álláspontját. (folyt.köv.)
1990. február 9., péntek 16:31
|
Vissza »
|
|
Casaroli bíboros programja (6. rész) - fogadás
|
A teljes körű diplomáciai kapcsolatok 45 év utáni helyreállítása
alkalmából Németh Miklós fogadást adott az Országház Vadász
termében. Jelen voltak a hazánkban tartózkodó magas rangú vatikáni
delegáció tagjai, a magyarországi egyházak, felekezetek és vallási
közösségek személyiségei, s több politikai párt képviselője.
Megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke, valamint a
kormány több tagja.
A fogadás előtt Németh Miklós és Agostino Casaroli
pohárköszöntőt mondott a parlament kupolacsarnokában.
A magyar miniszterelnök bevezetőjében meggyőződését fejezte ki,
hogy e nagy horderejű esemény kifejezi a két állam közösen vállalt
felelősségét Európa és a világ békéjéért, az igazságosságért, a
népek és emberek szabadságáért.
- A magyar kormány - történelmi küldetésének tekintve a
demokratikus jogállamhoz vezető békés átmenet megteremtését - nagy
jelentőséget tulajdonít az emberi jogok, s köztük a lelkiismereti és
vallásszabadság maradéktalan biztosításának. Ez a törekvés vezette
kormányomat az egyházakhoz fűződő, a teljes függetlenségen és
tiszteleten alapuló új viszonyok kialakításakor - jelentette ki,
majd így folytatta:
- Bízom abban, hogy a katolikus egyház világközpontjához, az
Apostoli Szentszékhez fűződő kapcsolataink legmagasabb szintre
emelése hozzájárul ahhoz, hogy hazánk nemzetünket megillető helyet
foglaljon el a kontinens és a világ népeinek közösségében. E fontos
lépés új lehetőségeket tár fel az állam és a katolikus egyház
közötti, a hazánkért vállalt felelősségre épülő együttműködésben s
elősegítheti Őszentsége II. János Pál pápa magyarországi
látogatásának méltó előkészítését - mondotta, majd a népek közötti
békés együttműködésre, hazánk és a Szentszék fejlődő kapcsolataira,
a demokráciára és a békére emelte poharát.
Casaroli bíboros államtitkár örömmel üdvözölte, hogy a
diplomáciai kapcsolatok felvétele ezúttal oly széles visszhangra
talált a magyar és a külföldi közvéleményben, hiszen - mint mondotta
- ez az aktus általában csak az állami és kormányszerveket
foglalkoztatja. A mai döntés megerősíti azt a valóságot, amely
más-más formában évszázadok óta fennáll, és amelyet csak egy
bizonyos ,,történelmi baleset,, szakított meg átmenetileg. Negyvenöt
év hosszú idő, de mégsem ,,elég,, arra, hogy megszakítsa azokat a
mély gyökereket, amelyek a magyar nemzet érzelmeiben megvannak.
(folyt. köv.)
1990. február 9., péntek 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Casaroli bíboros programja (7. rész)
|
A bíboros államtitkár ezt követően kijelentette: a Szentszék
együttműködő szimpátiával figyeli az új Magyarország erőfeszítéseit.
Örvendezik, hogy a Magyar Köztársaság ott van azon államok között,
amelyek a Vatikánban nemcsak a vallási kisugárzás forrását, hanem
egyúttal azon erkölcsi elvek hangsúlyozóját látják, amelyeknek
vezetniük kell az államok és a nemzetek közötti kapcsolatokat -
mondotta. (MTI)
1990. február 9., péntek 17:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|