|
|
|
|
Csapatkivonások
|
---------------
München, 1990. február 6. (SZER, Magyar híradó) - Fodor István, az Országgyűlés ideiglenes elnöke mondta, hogy miután megszűnt a kelet-európai országok együttműködésének ideológiai létalapja, hamarosan megszűnnek a katonai együvétartozás indokai is.
Ezt a mondást látszik igazolni az a magyar és csehszlovák törekvés, hogy mielőbb vonják ki mindkét országból a szovjet csapatokat.
Az AP hírügynökség jelentése szerint Václav Havel, csehszlovák államelnök február 26-ikán találkozik Moszkvában Mihail Gorbacsovval. Az amerikai hírügynökség valószínűnek tartja, hogy ez a találkozó jelképes megpecsételése lesz a 75 ezer szovjet katona Csehszlovákiából való kivonásának. Prágából származó hírek szerint már esetleg a holnap kezdődő második tárgyalási fordulón megszülethet a megegyezés a szovjet és csehszlovák tárgyalófél között.
Nem lehet megítélni, hogy keleti szomszédaink előttünk járnak-e ezen a téren - ide vonatkozó részleteket nem tettek közzé Jíri Dienstbier, csehszlovák külügyminiszter és Somogyi Ferenc külügyi államtitkár tegnapi megbeszéléseiről.
Azt azonban ki lehet venni a szavakból, hogy a prágaiak biztosak a gyors sikerben, hiszen - mint mondják - elvi akadálya nincs a szovjet csapatok kivonásának.
Elvi akadálya magyar viszonylatban sincs. A múlt heti tárgyalások után azt mondta az államtitkár, hogy olyan problémák jelentenek csak gondot, mint a hazatérő szovjet katonák és családtagjainak elszállásolása, munkahely keresés, a szállítással kapcsolatos vagon- és közlekedési problémák, és így tovább. (folyt.)
1990. február 6., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csapatkivonás - 1. folyt.
|
Ha ez valóban így van - és miért ne lenne így? - akkor a megegyezés aláírása nálunk is gyorsan megtörténhet, még akkor is, ha végrehajtása esetleg időt vesz igénybe.
Az esetleges gyors megegyezés egyik fontos oka feltehetően az, hogy mind Magyarország, mind Csehszlovákia esetében kétoldalú - tehát Budapest-Moszkva, illetve Prága-Moszkva közötti - problémának nyilvánították a kérdést. Így, bár természetesen tekintettel vannak a nemzetközi összefüggésekre, nem kell az időigényes, mert sok szempontot egyeztetni kénytelen bécsi tárgyalások eredményes kimenetelére várni.
Ez azonban az éremnek csak egyik oldala. A másik az, hogy amennyiben Bécsben születne meg a csapatkivonási egyezmény, a nemzetközi szerződés egyben garanciát is jelentene annak betartására. Ez nem elhanyagolható szempont akkor, ha meggondoljuk: a Szovjetunió már ígért csapatkivonást Magyarországról, de aztán mégis inkább többen lettek, mint kevesebben.
Viszont az is igaz, hogy sem a mai szovjet politika, sem a nemzetközi helyzet nem hasonlítható az akkorihoz. Így - remélem, nem tévedek, ha azt mondom - inkább a remény látszik jogosnak a gyanakvással szemben. +++
1990. február 6., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|