|
|
|
|
Szovjet csapatkivonás - 1. folyt.
|
Mindenekelőtt érdemes az ideiglenes terminust tisztázni. Ez a kifejezés nem a Varsói Szerződés szövegében bukkant fel, mivel abban semmiféle konkrét utalás sincs a szovjet csapatok külföldi állomásoztatására. Így igaz az, hogy a szovjet csapatok kivonása automatikusan nem vonná maga után Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépését. E tévhit alapján minden bizonnyal az, hogy 1956-ban Magyarország törvényes kormánya, egyszerre kívánta a szovjet csapatok kivonását és Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből.
A Szovjetunió 1955. előtt jogcím nélküli lakáshasználó volt, és az osztrák államszerződés megkötésével 1955. május 15-ikén még a katonapolitikai indokát is elvesztette, hogy csapatokat állomásoztasson Magyarországon. A Varsói Szerződés pedig csak a következőket tartalmazza:
"Az egyesített fegyveres erők elhelyezése a szerződésben résztvevő államok területén - az említett államok közötti megegyezés szerint - a kölcsönös védelem szükségleteinek megfelelően történik majd."
Rövid időre rá kötöttek egy szerződést a két ország között, amely legalizálta a szovjet csapatok ittlétét. 1956-ban pedig a magyar forradalom leverésével rosszhiszeműségét is bizonyította, hiszen a Varsói Szerződés kizárólag külső támadás esetére vonatkozott.
A szovjet csapatok csak ezután - 1957. óta - állomásoznak ideiglenesen Magyarországon. Legalábbis az azóta kimúlt Elnöki Tanács törvényerejű rendelete óta, amely a következő kacifántos címet viseli: "A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában Budapesten, 1957. május 27-ikén aláírt egyezmény kihirdetéséről." (folyt.)
1990. január 31., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|