|
|
 |
|
 |
NSZK: Horn-sajtóbeszélgetés
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. január 25. csütörtök (MTI-tud.) - A szovjet
csapatok kivonása Magyarországról fontos belpolitikai kérdés. Ha
ugyanis komolyan vesszük a második világháború következményeinek
felszámolását, akkor a szovjet kivonás is ide tartozik. Egyebek
mellett ezt hangsúlyozta Horn Gyula külügyminiszter abban a
beszélgetésben, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap
budapesti különtudósítójával folytatott.
Az újságban csütörtökön közölt rövid beszélgetésben a miniszter
azt is kifejtette: minden ország szuverenitásának része az is, hogy
területén nincsenek külföldi csapatok. A szovjet csapatkivonás
belpolitikailag nem azért jelentős, mintha a katonák beavatkoznának
a magyar belügyekbe - hiszen nem avatkoznak be -, hanem, mert a
jelenlétük zavarja a lakosságot. Ez nem szovjetellenesség -
hangsúlyozta Horn Gyula, megállapítását kiegészítve azzal a
kérdéssel, vajon lelkesednek-e az emberek az NSZK-ban az amerikai
katonaság jelenlétéért. A magyar nép azt kívánja, hogy a szovjet
kivonás mintegy a Magyar Köztársaság függetlenségét jelképezze.
A magyar diplomácia vezetője megállapította azt is, hogy a
budapesti követelések nem hatnak ki hátrányosan a magyar-szovjet
viszonyra. Magyarország és a Szovjetunió között új szemléletre lett
szükség. Egyfelől évtizedekig papoltak arról, hogy a Szovjetunió a
fő szövetségesünk és legjobb barátunk, másfelől belpolitikailag a
Szovjetuniótól való egyoldalú függésre hivatkoztak. Ebből
mindenkinek elege volt, mert ha valakit szeretni kell, akkor ezzel
éppen ennek az ellenkezőjét érik el.
A magyar külpolitika már hosszabb ideje, kiváltképpen azonban az
utóbbi években igyekezett újítani ezen a területen. A Varsói
Szerződés országainak sorában valószínűleg először fogalmazta meg
azt, hogy a bizalom nem lehet egyoldalú.
Gorbacsov alatt aztán a viszony lényegesen megváltozott. Az
álláspontoknak már nem kellett egybeesniük. Így több értelme van
annak, hogy a fontos kérdésekben egyeztetnek. A bizalomnak most
kölcsönösnek kell lennie - utalt rá a miniszter. +++
1990. január 25., csütörtök 17:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|