|
|
 |
|
 |
felcím: Választás 1990. főcím: Melyik képviselőjelölt jut a
Parlamentbe?
|
Az állampolgárokat a szavazás szempontjából a legkevésbé érinti
a szavazatszámlálás módja. Közvetetten azonban mégis sokakat
foglalkoztat, hiszen ezen is múlik a képviselőválasztások
demokratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátumok elosztása
során minden párt, induló szervezet, vagy jelölt azonos elbírálás
alá kerüljön.
A bevezetett kombinált szavazati rendszer a választójoggal nem
foglalkozó ember számára nehezen áttekinthető számlálási módot ír
elő. Megértése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták
egyenkénti átekintésével lehetséges.
alc. Szavazás az egyéni választókerületekben
Vegyük először a 176 egyéni választókerületet. Minden
választókerületben több - jelenleg, amikor a pártok bizonyítani
kívánják befolyásukat, viszonylag sok - jelölt fog indulni. Ma a
pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy a törvény
szerint az országos listán - erről még szólunk - az egyéni kerületek
un. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt
tehát nem indít minden egyéni választókerületben jelöltet, az elesik
az ott szerezhető töredékszavazatoktól. A pártok tehát nem akkor
fognak indítani jelöltet az egyéni választókerületben, ha esélyük
van a mandátum megszerzésére, hanem ha a 750 ajánlást össze tudják
gyűjteni. Vagyis mindíg, mert a megszerzett kis létszámú szavazat is
számít az országos lista képviselőhelyeinek elosztásánál. Ez a mai
választójog egyik legvitathatóbb rendelkezése.
Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az
állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szavazás akkor
érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal
rendelkezők több, mint a fele megjelent. Ha nem, úgy meg kell
ismételni a szavazást. Az un. mósodik fordulóban ismét az összes
jelölt elindul és ez a szavazás akkor eredményes, ha a jogosultak
egynegyede megjelent.
alc. Ki kapja a mandátumot
Ha az első forduló eredményes, (mert a szavazatra jogosultak
több mint a fele megjelent,) akkor a jelöltek közül az szerzi meg a
mandátumot, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét
megkapta (abszolút többség). (folyt.)
1990. január 24., szerda 13:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|