|
|
|
|
Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (1. rész)
|
1990. január 14., vasárnap - Minél inkább közeledik az
országgyűlésiképviselő-választások időpontja, annál gyakrabban
hallhatja-olvashatja az állampolgár ezeket a fogalmakat: egyéni
választókerület - független jelölt; területi választókerület (a
főváros, illetve a megyék) - területi lista; országos lista. Ezek a
fogalmak az országgyűlési képviselők megválasztásának módját
takarják.
Már tavaly októberben, az alkotmány és a választójogi törvény módosításának időszakában kitűnt: a jogállam és a parlamenti demokrácia megteremtésének folyamatában nyilvánvalóan olyan politikai képviseletre van szükség, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje növekszik. Ugyanakkor rendkívül nehéz egy több évtizedes szemléletet és gyakorlatot egyik napról a másikra megváltoztatni. Nevezetesen: az országgyűlési képviselő az átalakuló parlamenti demokráciában már nem a helyi érdekek szószólója, érvényesítője, hanem - ahogyan a módosított alkotmány fogalmaz - tevékenységét a köz érdekében végzi.
Mindezeket figyelembe véve a választójogi törvény vegyes választási rendszert tartalmaz. Eszerint választ majd márciusban az ország 172 képviselőt egyéni választókerületben, 152 parlamenti képviselői helyet a területi listákon szerezhetnek meg a pártok, további 58 mandátum sorsa pedig az országos listákon dől el.
A háromféle jelölési módról Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: az egyéni választókerületben a választópolgárok jelölhetnek, továbbá azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Itt két vagy több párt közösen is állíthat jelöltet. Az egyéni választókerületek száma 176, a legtöbb Budapesten (32), Pest megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb pedig Nógrád megyében (4).
Az egyéni választókerületben induló jelöltek közül - akár függetlenek, akár egy, esetleg több párt vagy szervezet színeiben indulnak - a szavazópolgároknak egy személyre kell félreérthetetlenül voksolniuk. Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület polgárainak több mint a fele szavazott. (folyt.köv.)
1990. január 14., vasárnap 16:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|