Rendszerváltás és az MTI

	"Feladatunk a tevékeny kisebbségvédelem Beszélgetés Tabajdi Csabával, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma titkárságának vezetőjével
Nyolc hónapja alakult meg a kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma azzal a céllal, hogy javaslatokat tegyen a Minisztertanácsnak a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével kapcsolatosan. Tabajdi Csaba, a Kollégium titkárságának vezetője az MTI-Press-nek adott interjújában a szervezet eddigi munkájáról és terveiről beszélt. - A Kollégium a múlt pénteken rendkívüli ülést tartott, a testület állásfoglalást fogadott el "Köszöntjük Románia szabadságáért, demokráciájáért küzdő népeit " címmel. Mit tud tenni ez a Kollégium a Romániában élő magyarság helyzetének javításáért, emberi jogainak szélesebb körű gyakorlásáért, politikai, kultúrális autonómiájáért? - Zárt ülést tartottunk, de nem azért, mintha bármit el akartunk volna titkolni a közvélemény előtt. Minden testület életében vannak olyan helyzetek, amelyekben egy-egy tanácskozás végeredményét, nem pedig magának a vitának a menetét akarják nyilvánosságra hozni. Ez történt legutóbb is. Hat oldalas állásfoglalásunk részleteit megismerhette a közvélemény. - Mit emelne ki ebből? - Először is azt, hogy a Kollégium felhívta a magyarországi illetékesek, a kormányzat, vállalatok, pártok figyelmét arra, hogy senki se tápláljon illúziókat a romániai magyarsággal kapcsolatban. Bár soha nem tapasztalt lehetőség nyílt a magyar kisebbség helyzetének javítására, egy új szakasz megnyitására, ám e téren nemcsak a Ceausescu-korszak negyedszázados mételyét kell kioperálni a romániai lakosság tudatából, hanem az évszázadok óta tartó magyar-román viszály magvát kellene alapos önvizsgálattal mindkét félnek kiírtania. - Az Ön által mondottakat mintegy megerősíti Király Károlynak, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa magyar alelnökének legutóbbi nyilatkozata is. (folyt.) 1990. január 9., kedd 11:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Beszélgetés Tabajdi 2.
- Így van. A Kollégium tagjai, mint például Hanák Péter, Mészöly Miklós, Bíró Zoltán, Pungor Ernő és más tekintélyes közéleti emberek hasonló álláspontot foglaltak el. Szeretnénk óvni a magyar közvéleményt attól az illúziótól is, hogy az a nagylelkű segítség, amelyet a romániai népeknek nyújtottunk, rögtön automatikus viszonzásra talál majd a szomszéd ország részéről. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a két ország viszonyában alapkérdésnek számít a gazdasági együttműködés. Javasoljuk a kormányzatnak, a vállalkozóknak és a pénzintézeteknek, hogy hozzanak létre közös bankokat, vegyesvállalatokat akár úgy is, hogy magyar és román, valamint nyugati tőkét vonnak be. Ha ne adj, Isten, egy nehezebb korszak következne a két ország viszonyában, mindezek az intézmények csillapító szerepet tölthetnének be. Jó esetben pedig stabilizáló és előrevivő hatásuk is lenne a magyar-román kapcsolatokban. A kormány január 4-i ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne több kulturális terméket, újságot, könyvet, tankönyvet eljuttatni Romániába. A Kollégium ezzel kapcsolatban jelezte, hogy viszonzásképpen Magyarország tegyen meg mindent az itt élő románság oktatási, kulturális helyzetének javításáért. A Ceausescu-korszakban a bukaresti vezetés teljesen lemondott a magyarországi románságról. Emiatt megoldatlan például az óvodai, és általános iskolai képzés, amelyet Magyarország önmaga most sem tud megoldani. Ehhez elengedhetetlen az anyaország, Románia segítsége. A Kollégium vállalta, hogy neves magyar és román közéleti személyiségek részvételével tartandó tanácskozást szervez. Ez kollektív értelmiségi önvizsgálat lenne. - Térjünk át egy törvénykezési kérdésre. Mikor lesz Magyarországnak nemzetiségi törvénye? - Az elmúlt hónapokban gyorsítottuk fel a néhány évvel ezelőtt megkezdett, de időközben lelassult munkálatokat e téren. A Titkárság már készített egy törvénytervezetet, amelyet a Kollégium megvitatott. Most véleményezik mások is. Ennek módosított változatát megtárgyaltuk néhány párt, így a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz képviselőivel. További pártok véleményét is várjuk. A nemzetiségi szövetségek is kifejtették álláspontjukat a törvénytervezettel kapcsolatban. Azt tervezzük, hogy a szabad választások után az első törvények között szerepeljen majd a nemzetiségi törvény. - Mennyire lesz európai színvonalú? - A törvénynek több újdonsága is van. Egyrészt nagy hangsúlyt helyez az önkormányzatokra, hiszen nem lehet mindent egy központból eldönteni. (folyt.) 1990. január 9., kedd 11:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Beszélgetés Tabajdi 3.
Nehézséget jelent e téren, hogy maga az önkormányzati törvény is meglehetősen kidolgozatlan. - Mikor lehet mondjuk németül elintézni egy bonyolultabb ügyet valamelyik tanácsnál? - Néhány év múlva bizonyára. Baranyában például már többhelyütt most is lehet, főként a nemzetiségi falvakban. Baranya megyében van a tanácsnak külön nemzetiségi rendelete. Ennek értelmében a tisztségviselők pótlékot kapnak, ha az ügyfelek ügyes-bajos dolgait például a németekkel saját anyanyelvükön intézik. Vannak már jó tapasztalataink, de ezek inkább csak a pozitív kivételek. A nemzetiségi törvénynél nagyon fontos lesz a garanciarendszer. Eddig a kisebbségvédelem terén csak akkor lehetett valakit elmarasztalni, ha olyasmit tett, amely ellene volt egy adott nemzetiségnek. A jövőben azonban azért is el kell marasztalni mondjuk egy tanácsi vezetőt, ha valamit elmulaszt. Röviden: TEVÉKENY KISEBBSÉGVÉDELEMRE VAN SZÜKSÉG. Ha eddig valakit nemzetiségi sérelem ért, - mondjuk leoláhozták, vagy lezsidózták - akkor a bírósági eljárást csak az ügyész kezdeményezhette. Az új törvény értelmében magánvádas eljárás is indítható majd. - A tervek szerint januárban terjesztik az Országgyűlés elé azt a javaslatot, amelynek értelmében az alkotmány biztosítaná a kisebbségek parlamenti képviseletét. Kérem, fejtse ki ezt bővebben. - Sajnos a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon ezt a kérdést elmulasztották megvitatni. A Belügyminisztériumban nemrég konzultációt tartottunk a kormányzat, a pártok és a hazai nemzetiségek képviselőinek részvételével. A nemzetiségek képviselői elzárkóztak az elől, hogy pártok listáján induljanak majd a választásokon, pedig ezt több párt is felajánlotta. A Kollégium és a Titkárság hónapok óta foglalkozik ezzel a problémával. Javaslatunk lényege az, hogy a választójogi törvényt nem kell módosítani, az alkotmányt azonban néhány helyen igen. Az európai országok történelmében van példa az úgynevezett pozitív diszkriminációra. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett behívásos módszerrel összesen nyolc helyet kapnának a Parlamentben a magyarországi kisebbségek képviselői. A német, a szlovák, a román, a szerb, a szlovén, a horvát, a zsidó és a cigány képviseletről van szó. A képviselőket nem a nemzetiségi szövetségek, hanem maguk a kisebbségek delegálnák. (MTI-Press) 1990. január 9., kedd 12:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »