|
|
|
|
- Német menekülők - 1. folyt.
|
Ránk kiáltottak. Nem értettük őket. Gesztikulálásukból azt vettük ki, hogy le kell térdelnünk. A kutyáról levették a szájkosarat. Fél órát kellett térdelnünk. A szúnyogok majd agyoncsíptek bennünket. Aztán megérkezett egy dzsip. A legszörnyűbb az volt számunkra, hogy nem bántak velünk emberhez méltóan. Kinevettek, szórakoztak rajtunk, hogy belesétáltunk a csapdába. Így utólag egyértelműnek látszik, hogy az a polgár árult be minket, akinél leállítottuk az autónkat. Az őrségen három és fél órát töltöttünk el. Megnyugtatott a tudat, hogy az első alkalommal még nem pecsételnek be az útlevélbe. Azonban megfenyegettek, hogy a második kísérletnél bepecsételnek, és értesítik az NDK nagykövetségét. Féltünk és nem akartuk terhelni a gyermekeket még egy ilyen szökési kísérlettel. - A család információkat gyűjtött. A hölgy nővére férjével együtt Pestre utazott. - Elterjedt a hír, valami lóg a levegőben, Sopronban valami rendezvényre készülnek. Mondtuk magunkban, mi is részt veszünk ezen. Egy nyugati autóval mentünk Sopronba. Féltünk, hogy az NDK-s autót esetleg megállítják. Amikor megérkeztünk, láttuk, hogy sok NDK-s gyűlt össze. Csak abban reménykedtünk, hogy a megfelelő pillanatban mindnyájan ugyanazt tesszük. Így is történt végeredményben. 14 óra körül az összes NDK-s elindult az osztrák határ felé. Út közben magyar határőröket is láttunk, akik azonban nem avatkoztak közbe. Miután rossz tapasztalataink voltak, azt hittük, hogy vízágyúkat állítanak fel, vagy szétzavarják a tömeget. Az elsők között voltunk. Ott álltunk a bezárt kapunál. Egyesek azt mondták: ennyi volt az egész. Csupán egy séta. Az osztrákok a túloldalon biztattak, nyissátok ki a kaput. Aztán valaki ki is nyitotta. Én a két lányom kezét fogtam, a férjem utánunk jött valahol. (folyt.)
1989. augusztus 25., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|