Rendszerváltás és az MTI

	Ausztria és a KGST
Washington, 1989. augusztus 10. (Amerika Hangja, Esti Híradó) - Simányi Tibor bécsi munkatársunk mai jelentésének témája Ausztria és a KGST-országok kereskedelme. - Az osztrák bankok követelése a KGST-államokkal szemben 1988 végén 135 milliárd schillinget tett ki, a KGST-államok betétje osztrák bankoknál összesen 37,8 milliárd schillingre rúg. A KGST- államok bruttó adóssága Ausztriával szemben 1988 végén 165 milliárd schillingre emelkedett, azonban adósságuk dollár alapon számítva 13,3 milliárd dollárról múlt év szemptemberéig 12,1 milliárd dollárra csökkent, mert a számolási időszakban a dollár árfolyama esett. Az 1988-as év nemrégiben nyilvánosságra hozott mérlegéből ez a néhány adat a legszembeszökőbb. Szakértők úgy vélik, hogy az osztrák KGST-kereskedelem a következő - az 1990-es - évben még növekedni fog. Mindez persze igen csekély a teljes osztrák külkereskedelmet tekintve, ugyanis az osztrák piacrészesedés a KGST-vel folytatott kereskedelemben 1988-ban mindössze 6,5 százalékot tett ki. Azonban más is kiolvasható a bécsi Gazdaságkutató Intézet jelentéséből. Ipari termékek behozatala Dél-Koreából, Tajvanból, Hongkongból és Szingapúrból, túlszárnyalta a KGST-államokból származó ipari importáruk értékét, különösen olyan ipari országokét, mint az NDK és Csehszlovákia - a Szovjetuniót nem számítva. Ez világosan mutatja, milyen hatalmas fejlődést könyvelhetnek el a kelet-ázsiai államok, amelyek pedig alig néhány évvel ezelőtt még nem számítottak komoly konkurrenciának a KGST-országokkal szemben. (folyt.) 1989. augusztus 10., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Ausztria és a KGST - 1. folyt.
Japán közöttük is külön helyet foglal el. S a Japánból származó ipari termékek 1988-ban alig maradtak mögötte annak az ipari-áru importnak, amely a Szovjetunió nélkül számítva, a KGST-államokból érkezett Ausztriába. A kelet-európai osztrák kereskedelem mérlege 1988-ban 6,2 milliárd schilling aktívumot mutat ki. Osztrák gazdasági körökben felmerül az a kérdés is, milyen hatással lesz az osztrák KGST- kereskedelemre, ha Ausztria az 1990-es évek folyamán teljes jogú tagja lesz az EK belpiacának. A szakértők úgy vélik, ez csak javára szolgálna Ausztria keleti kereskedelmi kapcsolatainak, mert a KGST egészében is, de a tagok egyenként is a legnagyobb érdeklődést tanusítják az Európai Közösséggel folytatható kereskedelem iránt. S Ausztria itt is a közvetítő szerepét játszhatja. De nyugat-keleti irányban is Ausztria bizonyos mérföldkövet jelenthet az Európai Közösség megalakítandó belpiaca, és a KGST-államok közötti kereskedelemben, hiszen a legtöbb nyugat-európai, sőt igen sok amerikai vállalat is igénybe veszi olyan osztrák vállalatok közvetítését, amelyek már hosszú évek óta folytatnak kereskedelmet kelet-európai vállalatokkal. A bécsi Gazdaságkutató Intézet mérlegéből az is kitűnik, hogy Ausztria a Szovjetunió után Magyarországgal folytatta a legélénkebb kereskedelmet: 6,8 milliárd schilling értékben exportált és 6,4 milliárd schilling értékben importált magyar árukat. +++ 1989. augusztus 10., csütörtök
Vissza »