|
|
|
|
Emberi jogi értekezlet - Román (2.rész)
|
Az amerikai nagykövet elismeréssel szólt Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió ,,feltűnő haladásáról,, e téren, de - mondotta - más országok még a 14 éve Helsinkiben vállalt kötelezettségeiket sem tartják meg. - Míg Magyarországon lebontják a határon a szögesdrótot, másutt még nagyon is ott va, - mondta, a berlini falra utalva. Az NDK mellett az amerikai nagykövet sorra bírálta a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária és Románia emberi jogi helyzetét, a kormányok ilyen vagy olyan megnyilvánulásai miatt. Sevardnadze szovjet külügyminiszter előző napi beszédére utalva elismerte, hogy egyetlen ország sem erőltetheti rá saját demokrácia- felfogását egy másikra, de mindenféle demokrácia két nélkülözhetetlen alapelvének nevezte azt, hogy az államok jogai a kormányzottak egyetértéséből származnak, és az egyetértés egyetlen megbízható próbájának a szabadon versengő pártok részvételével tartott választásokat nevezte. Végül közölte, hogy az amerikai küldöttség három fő célt tűzött maga elé a párizsi értekezlettel kapcsolatban. -- Ellenőrizni, hogy a Bécsben elfogadott hat havi határidő alatt rendezik-e mindehol a családegyesítési megoldatlan eseteket. -- Értékelni kívánják az emberi jogok érvényesülésének ellenőrzésére Bécsben létrehozott rendszert, amit bizalomerősítő intézkedésnek nevezett; -- végül: biztosítani, hogy Párizsban és az ezt követő hasonló értekezleteken minden érdeklődő egyén, újságíró és nem hivatalos szervezet részt vehessen. A svéd nagykövet közös felelősségnek minősítette az emberi jogok érvényesülését. Az emberi jogok különböző megsértéseivel vádolta Csehszlovákiát, Romániát, Bulgáriát és az NDK-t, Törökországot és másokat pedig felszólított arra, hogy csatlakozzanak a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményéhez és jegyzőkönyvéhez. Van den Broek holland külügyminiszter így fogalmazott: ,,földrészünk jövője függ attól, hogyan védelmezik az európai államok állampolgáraik jogait.,, A helsinki folyamat végcéljának olyan helyzet elérését nevezte, amiben minden résztvevő ország a magáévá tette és alkalmazza is az emberi jogok európai egyezményét. Felszólította Romániát, hogy tartsa magát az európai értekezleteken vállalt kötelezettségeihez, majd pedig bírálta a csehszlovák kormányt Václav Havel és más ellenzékiek bebörtönzéséért, illetve zaklatásáért. A párizsi emberi jogi értekezlet csütörtöktől két munkabizottságban folytatja munkáját. +++
1989. május 31., szerda 21:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|