Rendszerváltás és az MTI

	Fidesz-nap (1. rész)
1989. április 22., szombat - Budapesten, a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban rendezték meg szombaton a Fidesz-napot. Az egésznapos rendezvényen a változatos kulturális és sportprogramok mellett délután a választásokról rendeztek politikai vitát, amelyen 7 párt, illetve mozgalom képviselői vettek részt. A másfél órás disputát, amelyen szóba került, hogy a résztvevők mikor és hogyan képzelik el a választásokat, illetve milyen programmal kívánnak indulni, Győrffy Miklós vezette. A vitában részt vett: Hardi Péter (Független Kisgazdapárt), S. Hegedűs László (Magyar Néppárt), Szabad György (Magyar Demokrata Fórum), Kovács László (MSZDP), Forgács Imre (MSZMP), Magyar Bálint (Szabad Demokraták Szövetsége) és Orbán Viktor (Fidesz). Az ugyancsak meghívott Münnich Ferenc Társaság képviselőjének széke üresen maradt. Az első kérdés az volt, hogy a vitán képviselt pártok és mozgalmak a választásokon kiket kívánnak képviselni, illetőleg kiknek a szavazataira számítanak. Hardi Péter elmondta, hogy az FKgP az önálló egzisztenciák (kisiparosok, kisvállalkozók, majdani önálló földművesek) pártja kíván lenni, és elsősorban e rétegek szavazataira számít. S. Hegedűs László (Magyar Néppárt) azt hangsúlyozta, hogy pártja nem tartja célszerűnek osztályalapról elindulni a választók megnyeréséért. A Néppárt népi-nemzeti szemüvegen keresztül nézve igyekszik megközelíteni a problémákat. Orbán Viktor kijelentette: a Fidesz elsősorban azoknak - főként fiataloknak - a szavazataira számít, akik az emberi jogok feltétlen tiszteletben tartását tekintik a legfőbb alapelvnek. Magyar Bálint az SZDSZ azon elhatározását hangsúlyozta, miszerint ez a mozgalom nem szándékozik rétegpárttá válni. Programjával kíván magának szimpatizánsokat szerezni a legkülönbözőbb rétegekből. A szociáldemokraták a bérmunkából élők érdekeit kívánják képviselni - emelte ki Kovács László (MSZDP). Szabad György (MDF) pedig azt hangsúlyozta, hogy a választások lényege: a magyar társadalom egésze pártállásától függetlenül a nép legjobbjait válassza meg. Azaz azokra voksoljon, akik ki tudják vezetni a válságból az országot. Rendelkeznek azokkal a politikai és etikai képességekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar nép eljusson a szabadság, a demokratizmus, az önbecsülés és az európaiság állapotába. (folyt.köv.) 1989. április 22., szombat 19:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Fidesz-nap (2. rész)
Forgács Imre (MSZMP) kifejtette, hogy az MSZMP a választásokon azokra számít, akik tárgyilagosan tudják megítélni az elmúlt 30-40 év történelmét. Hozzátette: az MSZMP hátrányos helyzetből indul, hiszen az elmúlt évtizedek hibáiért vállalnia kell a felelősséget. Hangsúlyozta: azoknak a támogatására számítanak, akik konstruktív kibontakozást remélnek a választásoktól és a politikai megújulástól. Utalt arra, hogy az MSZMP komoly tárgyalás-előkészítő fázisban van az Ellenzéki Kerekasztallal, s ezeken a megbeszéléseken kell meghatározni a választások játékszabályait. Ezt követően arról fejtették ki véleményüket a részvevők, hogy végleges vagy közbülső választásokat képzelnek-e el. Forgács Imre szerint a soron következő választásoknak átmenetieknek kell lenniük. Kifejtette: a jelenlegi helyzet nem kellőképp tisztázott ahhoz, hogy a választások szabályai hosszabb távra vonatkozzanak. Az MSZMP úgy tervezi, hogy jelenleg mindenképpen részben megegyezésen, részben versenyen alapuló választásokat tartsanak. Kovács László szerint a választások fő célja: az egypártrendszerből átlépni a többpártrendszerbe. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, működőképes politikai pártokra van szükség. Ám idő kell ahhoz, hogy a pártok erre technikailag felkészüljenek. Magyar Bálint szerint paktumokra épülő köztes választások nem lennének célszerűek. Ugyanilyen fontos, hogy ne jöjjenek létre kettős hatalmi intézmények (például kétkamarás parlament). A kétkamarás parlament felállítását Orbán Viktor is ellenezte. Sikraszállt amellett, hogy jövő tavasszal szabad választásokat tartsanak. S. Hegedűs László elképzelhetőnek tartja, hogy a helyhatósági választásokat már ősszel megrendezzék. Ezt Magyar Bálint vitatta. Rámutatott: a helyi választásokat csak az országgyűlési választások után szabadna megtartani. Hardi Péter is ellenezte a közbülső választásokat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy országgyűlési választásokat csak működőképes pártok esetén lehet tartani, legkésőbb 1990-ben. A választási programtézisekről szólva Hardi Péter kiemelte: az FKgP által képviselt rétegek időtálló törvényeket várnak. A párt programja megkülönböztetett figyelmet szentel majd a szektorsemlegesség deklarálására. S. Hegedűs László kifejtette: a néppárt programja elsősorban az agrárszektor kérdéseivel, illetőleg a helyi szuverenitáson alapuló önkormányzat megvalósításával kíván foglalkozni. (folyt.köv.) 1989. április 22., szombat 22:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Fidesz-nap (3. rész)
Orbán Viktor elmondta, hogy a Fidesz választási programjában nem törekszik teljességre. Igyekeznek egyes résztémákat (alkotmány, az egyházak helyzete, oktatás, a gazdaság ifjúsági vonatkozásai) kidolgozni. Az SZDSZ programja a rendszerváltás programja - hangsúlyozta Magyar Bálint. A rendszerváltást két értelemben képzelik el: egyrészt a paternalista rendszert demokratikussá kívánják alakítani, gazdasági téren pedig arra törekszenek, hogy az állami tulajdonon alapuló gazdaság magántuljadonra épülő piacgazdasággá váljék. Kovács László azt emelte ki, hogy az MSZDP a bérből élők érdekeinek védelméből kíván kiindulni. Fokozott hangsúlyt helyeznek szociálpolitikai elképzeléseik kidolgozására. Szabad György rámutatott: az MDF a demokráciát úgy értelmezi, hogy a nép kormányozhassa önmagát. Programjuk a demokratikus önigazgatás elvein alapul. Forgács Imre az MSZMP tavaly májusi kongresszusa óta történtek mérlegelésére hívta fel a figyelmet. Kiemelte: az MSZMP-n belüli progresszív erők a demokratikus megújulást szorgalmazzák, és a kibontakozást elősegítő párbeszédre törekszenek. Az MSZMP az ország kormányozhatósága érdekében kész konstruktív koalíció kialakítására is. A szabad választások alapvető kérdése, hogy a politikai erők számára egyenlő feltételek álljanak rendelkezésre - válaszolta az utolsó körkérdésre Orbán Viktor. Fontosnak nevezte, hogy minden résztvevő megfelelő infrastrukturával rendelkezzen, s hozzáférjen a tömegkommunikációs eszközökhöz a választási kampány során. Kiemelte még a fegyveres erők - elsősorban a hadsereg - depolitizálásának szükségességét. Forgács Imre ezzel kapcsolatban megjegyezte: ez nem valósítható meg egyik napról a másikra. Utalt arra, hogy a katonatisztek nagy többsége tagja az MSZMP-nek, s irreális lenne kilépésüket követelni. Magyar Bálint alapvetőnek nevezte az esélyegyenlőséget a pártok anyagi eszközei terén. Utalt az SZDSZ múlt heti közgyűlésén elfogadott állásfoglalásra, amely többek között szorgalmazza, hogy a többpártrendszerben funkciótlanná vált Hazafias Népfront helyiségeit a választásokig adják bérbe az újonnan létrejött pártoknak és mozgalmaknak. Bírálta a napokban közzétett párttörvény tervezetének azon részét, amely kizárná, hogy a pártok külföldi segítséget fogadjanak el. Szerinte nem lenne szabad megtiltani például, hogy a Szocialista Internacionálé támogassa az MSZDP-t vagy az SZDSZ-t. (folyt.köv.) 1989. április 22., szombat 22:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Fidesz-nap (4. rész)
S. Hegedűs László is elképzelhetőnek tartotta, hogy a választáson indulni kívánó pártok és szervezetek lehetőséget kapjanak a HNF helyiségeinek bérlésére. Hardi Péter pedig azt hangsúlyozta, hogy a választási törvénynek kellene gondoskodni a pártok esélyegyenlőségéről, beleértve az épületeket és technikai felszereltséget is. Szabad György a szabad választások alapfeltételének nevezte, hogy erőszakot egyetlen fél se alkalmazhasson. Véleménye szerint az anyagi kérdésekben a népszuverenitást kifejező országgyűlés dönthet majd, s kiindulási alapnak az államvagyonról készített hiteles jelentést lehetne tekinteni. (MTI) 1989. április 22., szombat 22:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »