|
|
|
|
A Független Jogász Fórum a büntetőjog reformjáról
|
1989. április 22., szombat - Az állam elleni bűncselekmények tényállásainak sürgős felülvizsgálatát, a büntetőjogi szabályozás reformját szorgalmazták a Független Jogász Fórum szombati eszmecseréjén.
Kutrucz Katalin, egyetemi oktató - a téma előadójaként - rámutatott arra, hogy egy új büntetőjogi kódex megalkotásánál tekintetbe kell venni: az egyes pargrafusok mennyiben felelnek meg az ország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek. Figyelmeztetett arra is, hogy a szokásjogra nem alapozhat a törvény. Büntetőjogi szabályozásunk legtöbb ellentmondással terhelt területének az állam elleni bűncselekményeket tartotta az előadó. Ezzel összefüggésben kifejtette: lehetelen az éppen aktuális politikai helyzethez igazodva bírói belátásra bízni az állam elleni cselekmény minősítését. Márpedig - tette hozzá - jelenleg az erre vonatkozó jogszabályok megfogalmazása parttalan, kereteik pedig a végtelenségig tágíthatók. Egyszóval: jogbizonytalanság mutatkozik e területen. A Független Jogász Fórum tagjainak egyetértésével találkozott az a vélemény, miszerint a legsürgetőbb feladat a homályos jogi tételek kiszűrése, s ezzel egyidejűleg az adott bűncselekmények tényállásainak pontos törvényi meghatározása. Hiszen - mint a tanácskozáson elhangzott - nem lehet mit érteni az olyan megfogalmazásokkal, mint például: ,,a szocialista rend gyengítése,, vagy ,,a szocializmus ellenében kifejtett tevékenység,,. Ezek ugyanis büntetőjogilag megfoghatalan, értelmezhetetlen kategóriák - szólt az érvelés. A jogászok egyetértettek abban: senkit ne lehessen hazánkban állam elleni bűncselekmény címén halálra ítélni. A Büntető Törvénykönyvnek a lázadásra, illetve az izgatásra vonatkozó kitételeit is idejétmúltnak találták a tanácskozáson. A jelenlegi BTK alapján ugyanis napjaink valamennyi tüntetése lázadásnak minősíthető, az izgatás tényállásaiban pedig ma már a szólásszabadság, a politikai véleménynyilvánítás korlátozása érhető tetten. Ezért az izgatás meghatározási kategória helyett - hangzott el az eszmecserén - az államot szimbolizáló jelképek megsértéséről szóló törvényi rendelkezésre lenne szükség. Egyetértés fogadta azt a javaslatot, hogy az új Büntető Törvénykönyvben szerepeljen: bűncselekményt követ el az az állampolgár, aki idegen ország kormányzatát próbálja arra rábírni, hogy fegyveresen avatkozzon be Magyarország belügyeibe, belpolitikai életébe. (MTI)
1989. április 22., szombat 14:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|