Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

A KSZSZ véleménye: vessék el az autópálya-díj ötletét

1989. április 17., hétfő - A Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége hétfői elnökségi ülésén Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes ismertette a tárca újabb javaslatait az autópályahasználati-díj bevezetésével kapcsolatban.

A miniszterhelyettes utalt arra, hogy a minisztérium kényszerítő
külső hatásokra terjesztette a kormány elé az
autópályadíj-tervezetet. A díj bevezetésének egyik legnyomósabb
indoka, hogy ezáltal sikerül évente mintegy 1.5 milliárd forintos
bevételhez jutni, ami az útfejlesztésekben az állami részvételt
jelentené, ez ugyanis feltétele, illetve biztosítéka lenne a
külföldi tőke beáramlásának. A tárcát és a kormányt ért bírálatok
hatására most ismételten áttekintik a javaslatot - mondotta Nagy
Ervin -, és újabb megoldási módozatokat terjesztenek a
Minisztertanács elé. Az egyik változat szerint évente 600 forintot
kellene fizetni a sztrádahasználat fejében, ez éves bérleti díj
lenne. Egy másik javaslat: napi, havi és éves jegyeket bocsátanának
ki, ez utóbbi 1000 forintba kerülne, ám ha ezt a variációt fogadnák
el, kapukat kellene építeni az autópályák csatlakozási pontjainál, s
ez körülbelül 3 milliárd forintot emésztene fel. Egy újabb, még
meglehetősen nyers elképzelés szerint éves és negyedéves bérletek
lennének, az egy évre szóló bilétát ezer forintért kellene
megvásárolni.

    Az elnökség tagjai kifejezésre juttatták véleményüket: nem
bíznak abban, hogy a kormány az útadót autópálya-építésre használná
fel, ezen a téren már vannak rossz tapasztalataik; nem utolsósorban
az, hogy a legutóbbi két forintos benzinár-emelésből, az ígéretek
ellenére, egy fillért sem kapott a közlekedési tárca.

    Az elnökség leszögezte: egyik variációval sem ért egyet, mi
több, magával az útadóval sem, mivel az nemcsak a magánautósokat
sújtja, hanem rendkívül hátrányosan érinti a közúti közlekedési
vállalatokat is. Hozzávetőlegesen 150-200 millió forintos
többletkiadást jelentene számukra a díj bevezetése. Ezt csak a
nyereség terhére lehetne kigazdálkodni, vagy a szolgáltatási árakat
kellene növelni. A szakma számára létkérdés az autópálya-építés,
illetve -karbantartás, ám célszerűbb lenne, ha a külföldi működőtőke
mobilizálásához szükséges 1.5 milliárd forintot más forrásból
biztosítaná a kormány. Egy ötlettel is szolgáltak az elnökség
tagjai: véleményük szerint, ha a mostani benzinár egy részét,
nevezetesen literenként egy forintot erre a célra elkülönítenének,
akkor évente összejönne a szükséges összeg. (MTI)


1989. április 17., hétfő 17:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD