Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

Nemzetközi sajtókonferencia a KB üléséről (1. rész)

1989. március 30., csütörtök - Rendhagyó módon, egy nappal a tanácskozást követően, csütörtökön tájékoztatták a sajtó munkatársait az MSZMP Központi Bizottságának üléséről. A KB székházában megtartott nemzetközi sajtókonferencián Major László, a párt szóvivője röviden ismertette az ülésen szereplő napirendi pontokat, majd az előadók, Berecz János és Lukács János, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai összegezték az előadói beszédüket követő viták tapasztalatait.

Elsőként Berecz János kapott szót, aki utalt arra, hogy beszéde
megjelent már a napilapokban, majd a téma jelentőségéről szólva
hangsúlyozta: az MSZMP szempontjából a politikai nyilvánosság és a
sajtóhoz való viszony döntő és meghatározó jelentőségű.
Emlékeztetett arra, hogy csaknem kétéves előkészítő munka után
került az előterjesztés a testület elé, s ez idő alatt oly mértékű
politikai változások mentek végbe a magyar társadalomban, amelyek
jelentősen befolyásolták a politikai nyilvánosság alakulását,
megváltoztatták a sajtó helyét és szerepét a társadalomban, s új
helyzetet teremtettek az MSZMP számára is. Sajnálattal állapította
meg, hogy az előző harminc év határozatait, dokumentumait áttekintve
elmondható: szavakban sokkal jobbak voltak, mint a gyakorlatban. A
magyar kommunisták - mondta - a glasznoszty kitalálói lehettek
volna, ha érvényesítik azokat az elveket a sajtóhoz, az
újságírókhoz, a politikai nyilvánossághoz való viszonyban, amelyeket
1956 óta az MSZMP kialakított és vallott, de amelyek a gyakorlatban
nem érvényesültek.

    Berecz János kifejtette: a KB arra törekszik, hogy törvényesen
biztosított joggyakorlás alapján egyféle nyilvánosság legyen
Magyarországon, amely megfelel az alkotmányosságnak és az e
területet szabályozó törvényeknek. Ennek alapján az 1986-ban hozott
sajtótörvényt ma nem tartja kielégítőnek, sőt bizonyos területeken a
fejlődés gátjának tekinti. Ezért a KB, mint amely politikailag
érdekelt és érintett a teljes nyilvánosság kifejlődésében,
állásfoglalásában megfogalmaz néhány elvet, amelyet az illetékesek
figyelmébe ajánl az új tájékoztatási törvény megalkotásánál, s
támogatja azt a törekvést, hogy az a törvény még ebben az évben az
Országgyűlés elé kerüljön. Javasolja a KB, hogy a törvénytervezetet
szélesebb körű szakmai vitára bocsássák. (folyt.köv.)


1989. március 30., csütörtök 19:46


Vissza »


Nemzetközi sajtókonferencia a KB üléséről (2. rész)

A testület ülésén meghatározták a párt viszonyát általában a
sajtóhoz, tudomásul véve, hogy van és lesz az MSZMP-vel szemben
ellenzéki, vele szimpatizáló, és közvetlenül pártirányítás alá
tartozó, tulajdonában lévő orgánum is. Minderre felkészülve az
előadói beszéd és több felszólaló is foglalkozott a vitakultúra
fontosságával. Mint a KB titkára leszögezte: a nyilvánosság alapelve
nem az ökölharc, hanem a vélemények ütköztetése, a véleményhordozók
tisztelete.

    A tanácskozáson szóba került az úgynevezett nemzeti
intézményekhez való viszony is. Egyetértés volt abban, hogy a rádió,
a televízió és az MTI irányítása a mindenkori kormányzat feladata,
kinevezett vezetőiknek, alkalmazottaiknak a szabályokhoz kell
tartaniuk magukat. A pártsajtóról szólva Berecz János kijelentette:
a jelentős publicitású kiadványok közül is különösen nagy figyelmet
kíván fordítani az MSZMP a mindinkább versenyhelyzetbe kerülő helyi,
megyei lapokra.

    A KB-ülésen e napirendhez tizen szóltak hozzá, s mint Berecz
János megítélte: nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben mondták el
véleményüket. A vitából is kitűnt, hogy a KB hosszú távra megfelelő
alapelveket alakított ki ahhoz, hogy az MSZMP és a magyar
újságírótársadalom között vitatkozva is létrejöhessen az egyetértés,
a megértés és a kölcsönös megbecsülés.

    Lukács János rövid bevezetőjében - a politikai rendszer
reformjának vitájáról tájékoztatva - hangsúlyozta: a vita nem
pártszavazás volt az egy- vagy többpártrendszer kérdésében. A KB e
kérdésben februárban hozott előzetes állásfoglalása nagy vitát
váltott ki a kommunisták körében; a döntő többség tudomásul veszi és
egyetért azzal, hogy a magyar politikai rendszer, a pluralizmus, a
többpártrendszer irányába fejlődik Magyarországon. Vannak
kommunisták, akik fenntartásuknak, aggodalmuknak adtak kifejezést,
féltik az eddigi eredményeket, vívmányokat. Attól tartanak, hogy az
áttérés szocialista- és kommunistaellenes fordulattal is
együttjárhat. A továbbiakban elmondta: a testület ülésén a
hozzászólók elsősorban azzal foglalkoztak, hogy hogyan dolgozzon az
MSZMP az átmenet időszakában, milyen politikát kövessen, milyen
legyen a szerveződése, működési mechanizmusa. Ez összefügg a párton
belül ma is kitapintható áramlatokkal. Többen szóvá tették: nem azt
kell latolgatni, kinek van helye az MSZMP-ben, hanem arra van
szükség, hogy a párt az áramlatokat is figyelembe véve kialakítsa
politikai irányvonalát. (folyt.köv.)


1989. március 30., csütörtök 19:52


Vissza »


Nemzetközi sajtókonferencia a KB-ülésről (3. rész)

Ezután az újságírók kérdeztek. A napirendhez kapcsolódott a
március 15. megünneplésének értékelésére vonatkozó kérdés. Berecz
János kifejtette: méltósággal emlékeztek meg az immár állami,
nemzeti, népi ünnepről. Az ország több megyéjében, városában
sikerült a különféle politikai és más
szervezeteknek-szerveződéseknek megállapodásra jutni az együttes
ünneplésben. A KB úgy ítélte meg: ez egy lépést jelentett a további
párbeszéd, a megértés felé is. A titkár hozzátette: Budapesten is
konfrontáció nélkül telt el a nap. Ugyanakkor egyes beszédekben s
néhány jelmondatban feltüntek olyan elemek, amelyeket az MSZMP nem
tart összeegyeztethetőnek az alkotmányossággal, a szocializmus
építésének programjával, hazánk nemzetközi kötelezettségeivel. Ezért
a KB kifejezte sajnálatát, s egyben azt a reményét, hogy egy év
múlva az ünneplés mentes lesz a széthúzástól.

    Több, elsősorban külföldi újságíró érdeklődött Nagy Imre
polititkai rehabilitálása felől. Berecz János emlékeztetett arra,
hogy az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán az igazságügyi miniszter
elmondta: a kormány bizottságot küldött ki, amely megvizsgálja az
1945 és 1962 között hozott, koncepciós vagy koncepciós elemeket is
tartalmazó bírósági ítéleteket. E munka elvégzésére hosszabb idő
szükséges. Véleménye szerint Nagy Imre rehabilitálása megindult:
olyan könyvek, dokumentumok látnak napvilágot, amelyek teljesebbé
teszik a politikusról kialakitott képet, alkalmat adva arra, hogy az
olvasó megítélje életútját, egy-egy időszakban tanusított
magatartását, politikai állásfoglalását, nézeteit az akkori
helyzetről, a jövő néhány kérdéséről. Hozzátette: ilyesmit nem
konkrét állásfoglalással kell végrehajtani a meglévő sajtó- és
szólásszabadság alapján kiadott anyagok ismeretében mindenki
ítéletet alkothat.

    Lukács János a párt szervezeti és működési rendjével kapcsolatos
több kérdést is kapott. Mint válaszában elmondta: szóba került a
KB-ülés vitájában is, hogy ki tartozik a fundamentalistákhoz, a
centrumhoz vagy a reformszárnyhoz, azonban - tette hozzá - nehéz ezt
pontosan definiálni. Minden párttag maga döntsön politikai
felfogásáról, magatartásárál, hovatartozásáról. Egység csak a
vitákban alakulhat ki, politikai irányvonal csak a viták során jöhet
létre. Berecz János hozzáfűzte: az új felfogás szerint az MSZMP
olyan politikai programpárt kell legyen, amelyben létezhetnek
áramlatok, amelyeket bizonyos politikai célok megvalósítása köt
össze. Amennyiben bármelyik áramlat a reformfolyamattal
szembefordul, nincs helye a pártban. (folyt.köv.)


1989. március 30., csütörtök 20:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Nemzetközi sajtókonferencia a KB-ülésről (4. rész)

Lukács János tájékoztatott arról is, hogy a lakókörzeti
pártszervezeteket szervezetileg és politikailag is erősíteni
kívánják. Véleménye szerint az MSZMP-nek az új helyzetből levonva a
következtetéseket bizonyos gyakorlati normákat kell kialakitania
arra vonatkozóan: a pártszervezetek miként működjenek a
többpártrendszerű berendezkedésben. A pártharcokról szólva
leszögezte: az MSZMP sem politikai, sem szervezeti poziciókat nem
kíván feladni. Már a párttörvény elfogadása előtt kialakítja
álláspontját e kérdésben, s politikai eszközökkel igyekszik elérni
annak elfogadtatását. Ami a munkahelyi pártszervezeteket illeti, az
a feladatuk, hogy pártjukat politikai eszközökkel képviseljék, s
személyes tevékenységgel próbáljanak befolyásra szert tenni. Az,
hogy milyen pártok szerveződhetnek a munkahelyeken, az üzemekben, az
igazságszolgáltatásban, a fegyveres testületeknél, társadalmi bázis,
erőviszonyok és politikai befolyás kérdése is. Kiemelte: a
vállalatvezetőket elsősorban a piac szempontjai vezéreljék
döntéseikben és ne párthatározatok.

    Ugyancsak kérdésre válaszolva hangzott el, hogy ma 780 ezer
tagja van az MSZMP-nek, az utóbbi másfél esztendőben 120 ezren
váltak meg a párttól, s 20 ezren léptek tagjai sorába. A csökkenés
tovább tart, s ez összefügg a magyar társadalmi valósággal, a párt
helyével, szerepével, a párt politikai irányvonalával. Az MSZMP-nek
ma 5400 függetlenített pártmunkása van, közülük 1800-an dolgoznak a
munkahelyeken. A KB álláspontja, hogy ,,függetlenített erőit,, -
bizonyos türelmi időt figyelembe véve - visszahívja az
intézményekből, üzemekből.

    A többpártrendszerről kialakított állásfoglalásból a párttagok
véleményét hiányoló észrevételre válaszolva Lukács János
hangsúlyozta: ezt nem lehet pártszavazással eldönteni. A társadalmi
realitás felismerése késztette arra a KB-t, hogy ilyen álláspontot
alakítson ki.

    Végül a szóvivő tájékoztatást adott Grósz Károly főtitkár
moszkvai tárgyalásairól. Hangsúlyozta: a két főtitkár megbeszélésén
szóba került, hogy korunkban elképzelhetetlen az egyes szocialista
országok belügyeibe való beavatkozás. Mihail Gorbacsov
megerősítette: a szovjet vezetés nagy szimpátiával követi a
magyarországi fejlődést, támogatásáról biztosította az MSZMP
politikáját, s kifejtette azt is, hogy az egy- és a többpártrendszer
keretei között is lehet építeni a szocializmust. Mihail Gorbacsov
egyetértett azzal, hogy magyar párttörténészek ismerkedjenek meg a
magyarországi 1956-os eseményekkel kapcsolatos szovjetunióbeli
dokumentumokkal. (MTI)


1989. március 30., csütörtök 21:04


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD