|
|
|
|
Várossá avatták Balmazújvárost (Szűrös Mátyás)
|
1989. március 15., szerda - Várossá avatták szerdán Balmazújvárost, amely a XV. század közepétől a XVIII. század végéig egyszer már birtokolta ezt a statust. A városháza előtti téren rendezett avató ünnepségen a város csaknem minden lakosa jelen volt.
Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, az ünnepség szónoka többek között arról beszélt, hogy ez a nap, március tizenötödike, 1848 örökségével köti össze a városavatás pillanatát. Kevés hely dicsekedhet ugyanis hazánkban azzal - mondotta -, hogy annyira kivette volna a részét az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból, mint éppen Balmazújváros. Nemcsak katonát adott a szabadságharcnak, hanem 1849 januárjától itt képezték ki azt a tartalékhadsereget, amely később a dicsőséges tavaszi hadjáratot megvívta. Ezt a hadsereget, igen nagy nehézségek között ugyan, de hónapokon át teljesen Balmazújváros élelmezte. Dokumentumokból tudjuk, hogy erre az aránytalan teherviselésre még Kossuth Lajos is felfigyelt, és ha tehette csökkentette azt. - A nagyobb megpróbáltatások a bukás után következtek - folytatta Szűrös Mátyás. - Hatalmas orosz seregek táboroztak a környéken, s büntetésből sok újvárosi honvédet 10 évre besoroztak. A jelenben is értéknek minősül, hogy a településen mind a magyar, mind a német, de az uradalom által áttelepített peremvidéki és a Kassa környéki félmagyar-félszlovák telepesek is szívvel, lélekkel a forradalom mellé álltak. Bárcsak a magyarok és nem magyarok egymásra utaltsága, együvé tartozása mindenütt ennyire nyilvánvaló és ennyire közös cselekvésre sarkalló lett volna, mint ebben a városban. Az Országgyűlés elnöke végezetül rámutatott, hogy Balmazújváros közösségteremtő ereje a haladás, a radikalizmus, a szocializmus vezérlő eszméinek szolgálatában is mindig megnyilvánult, majd átnyujtotta az Elnöki Tanács városalapító oklevelét és a város kulcsát Veres Ferenc tanácselnöknek. Ezután, a Balmazújvárosból elszármazottak nevében, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes köszöntötte a város lakóit. Az ünnepség a művelődési központban rendezett kultúrális műsorral fejeződött be.(MTI)
1989. március 15., szerda 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|