|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (26. rész)
|
A személyiségi jogokat taxatíve felsorolva az alkotmány I. fejezetébe kell előrehozni. A tervezet az egykamarás rendszer mellett foglal állást, Gajdócsi István mégis úgy vélte: átmenetileg a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig felmerülhet egy - az érdekképviseleti szervek által létrehozott - második kamara működtetése, éppen a bizonytalan politikai struktúra ellensúlyozása érdekében. A köztársasági elnöki funkciót önálló hatalmi intézményként célszerű szabályozni. Ugyanakkor kerülni kell a tisztán prezidenciális rendszert, az úgynevezett erős köztársasági elnöki intézményt. Tételesen ki kell mondani, hogy a jogszabályokban megállapított hatáskört elvonni egyetlenegy állami szervezettől sem lehet. Új alkotmányos intézményként kell szabályozni, s az alaptörvénybe beépíteni az alkotmánybíróságot, az állampolgári jogok szószólóját, szóvivőjét és a legfőbb állami számvevőszéket. A bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok helyett önálló fejezetben kell a helyi önkormányzatok szabályait összefoglalni. A továbbiakban a testület kiegészítő, módosító észrevételeit tolmácsolta Gajdócsi István. Elmondta: a bizottságban kialakult állásfoglalás szerint az államforma meghatározásakor a népköztársaság vagy a köztársaság között kellene választani. Elképzelhető, hogy a két javasolt változat alternatív módon benne maradjon az alkotmány szövegtervezetében, és erről csak a társadalmi viták után szülessen döntés. A testület álláspontja szerint az alkotmányban fel kell sorolni azokat az alapvető politikai és társadalmi értékeket, amelyek az alkotmányozás egész koncepcióját meghatározzák. Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. Ezt az teszi fontossá, hogy az alkotmánybíróság a pártok bejegyzése során azok programját az alkotmányszerűség szempontjából ítéli majd meg. A hatalommegosztás deklarálásán túl kívánatos felsorolni azokat az államhatalmi ágakat, amelyek hatáskörük gyakorlása során nem nőhetnek egymás fölé. Ezek közé sorolta az előadó a parlamentet, a kormányt és a végrehajtó hatalmat, a köztársasági elnököt, az alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltató bíróságokat és a helyi önkormányzatokat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|