|
|
 |
|
 |
KSH-felmérés az állattenyésztésről (1. rész)
|
1989. március 6., hétfő - A mezőgazdasági terület adta lehetőséggel nem él kellőképpen a hazai állattartás, a teljesítmény elmarad az európai átlagtól; az állatállomány 15 éve folyamatosan csökken - ezek a főbb megállapításai a Központi Statisztikai Hivatal felmérésének, amelyet az ,,Állattenyésztésünk nemzetközi összehasonlításban,, című kiadványban tett közzé.
Az egységnyi mezőgazdasági területre jutó állatállomány
Európában Hollandiában a legmagasabb. Itt száz hektár mezőgazdasági
területre 322 állat jut; Magyarország ebben az összehasonlításban -
54 haszonállattal - a 14. helyen áll. A fejlett állattartó
országokon kívül megelőz bennünket Norvégia, Finnország és
Csehszlovákia is. Az állattenyésztés intenzitását tekintve hazánk a
középmezőnyben helyezkedik el: egy hektárnyi mezőgazdasági területen
500 dollár körüli értékű állati terméket állítunk elő, hasonlóan
Franciaországhoz, Angliához, Írországhoz, Finnországhoz,
Svédországhoz és Olaszországhoz.
Az állattenyésztés szerkezetére Európában két ország -
Görögország és Magyarország - kivételével a szarvasmarha túlsúlya
jellemző, ezután általában a sertés következik. Görögországban a
baromfi, Magyarországon pedig a sertéstartás a legnagyobb részarányt
kitevő állattenyésztési ágazat. Összességében állatállományunk több
mint fele sertés és baromfi, az állati termékeknek pedig kétharmadát
adja ez a két állatfaj, ami Európában a legnagyobb ilyen arány.
Európában a tejtermelés színvonala az egy tehénre jutó hozam
alapján Dániában a legmagasabb. Hazai állami gazdaságaink átlaga
megfelel a dániainak, megközelíti az évi az 5000 kilogrammot. Az
országos átlag azonban 20 százalékkal elmarad az élenjáró
országokétól. A tojástermelés ugyancsak Dániában a legjobb, s e
téren Magyarország csupán a 17. helyen áll, mindössze
Lengyelországot és Görögországot előzve meg az európai államok
közül. A baromfihústermelés viszont számottevő, amit az is mutat,
hogy Magyarország Európa harmadik legnagyobb baromfihús-exportőre.
(folyt. köv.)
1989. március 5., vasárnap 22:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|