|
|
|
|
Magyar-román viszony - Argumenti is Fakti 2.
|
A Hősök terén tartott tavaly júniusi megmozdulást a szovjet történész a budapesti dolgozók impozáns, a szocialista országok gyakorlatában meglehetősen szokatlan tüntetésének nevezte. Utalt rá, hogy ezt a román ,,területrendezési,, terv megvalósításának kezdete idézte elő. A terv lényegét ismertetve a cikkíró kiemelte, hogy annak egyik célja a román hivatalos megfogalmazás szerint is ,,a román társadalom népi, nemzeti, kulturális homogenitásának,, erősítése, ami - fűzte hozzá a szovjet történész - a magyar és más népek asszimilációjának gyorsítását jelenti. A cikk írója emlékeztetett, hogy több európai és amerikai ország - név szerint a szerző Magyarországon kívül Jugoszláviát, az NSZK-t és Ausztriát említette - sajtója, közvéleménye, némely esetben parlamentje aggodalmát fejezi ki Erdély európai jelentőségű történelmi és kulturális értékeinek sorsa miatt. Iszlámov utalt rá, hogy Magyarország tiltakozását a ,,területrendezési terv,, megvalósítása ellen és fellépését a romániai magyarok nemzeti-kulturális érdekeinek védelmében Romániában megintcsak a román belügyekbe való beavatkozásként fogták fel. A cikk szerzője fontos állomásnak nevezte a két ország viszonyában a tavaly augusztusi aradi csúcstalálkozót, mert - mint írta - a két fél lépést tett egymás felé, még akkor is, ha a konfliktus alapját képező kérdések közül sok nyitott maradt. Ezek közé tartozik a magyar lakosú települések sorsa a ,,területrendezés,, során, továbbá - ahogy a cikkíró fogalmaz - a romániai magyarok egy részének Magyarországra való áttelepülésével kapcsolatos problémák. Az aradi találkozót Iszlámov megfogalmazása szerint ,,rövid szélcsend,, követte, majd néhány hét múlva újult erővel lángolt fel a vita. Végül a történész kifejtette: feltételezi, hogy a természetellenes állapot a két szocialista ország kapcsolataiban ideiglenes jellegű. Teljes mértékben egyet lehet érteni a kapcsolatok távlatainak azon értékelésével, - írta - amelyet Grósz Károly adott 1988. november 16-i nyilatkozatában: ,,Ez a két nép, két ország hosszú ideje él egymás mellett, és ez így marad a jövőben is. A második világháború után kialakult határok számunkra véglegesek. Ebből következik, hogy nem az ellenszenvre és a feszültségre helyezzük a hangsúlyt, hanem az együttműködésre és a barátságra,,. +++
1989. március 5., vasárnap 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|