Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

Magyar-román viszony - Argumenti i Fakti 1.

Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 5. vasárnap (MTI-tud.) - A magyar-román viszonyról, a két ország közti feszültség okairól közölt terjedelmes cikket az Argumenti i Fakti című szovjet hetilap legfrissebb száma.

T. Iszlámov, a történettudományok doktora a lap hasábjain
megállapította: a feszültség a két ország között nem újkeletű,
gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza. A szerző a mai magyar
történetírás szemléletével összhangban vázolta Erdély történetét a
magyar honfoglalástól egészen a második világháborút követő párizsi
békeszerződésig. Utalt rá, hogy Erdély a 16-17. században és a 18.
sz. elején a magyar függetlenségi harcok bástyája, a nemzeti kultúra
bölcsője volt. Rámutatott, hogy századokon át éltek együtt e
területen magyarok, románok, németek, szerbek. Megemlítette, hogy a
hivatalos román történetírás szerint a románok ősei már a Római
Birodalom utolsó századaiban megjelentek Erdély területén.

    A párizsi békeszerződést és az 1975-ös helsinki záródokumentumot
aláírva Magyarország egyértelműen lemondott minden területi
követelésről szomszédaival szemben - emlékeztetett a szovjet
történész.

    T. Iszlámov emlékeztetett arra, hogy az utóbbi két évtizedben
gyakori volt a vita a magyar és a román történészek között a két nép
történelméről. A korábbiakat azonban kiterjedtségében és a
szenvedélyek hőfokában messze felülmúlta az a vita, amely 1986-ban
az Erdély története című háromkötetes történeti mű magyarországi
kiadása nyomán robbant ki. Bukarestben már a kiadás puszta tényét is
a román belügyekbe való beavatkozásként fogadták, holott a kötet
szerzői hangsúlyozták, hogy kizárólag a tudományos tárgyilagosság
szempontjai vezérelték őket, gondosan kerültek mindent, ami mások
nemzeti érzékenységét sérthetné. A cikk szerzője szerint tovább
éleződött a helyzet, amikor a múlt év elején a magyar vezetés
kinyilvánította, hogy az anyaország határain túl élő magyarok is a
magyar nemzet részét képezik, és joggal számíthatnak a Magyar
Népköztársaság segítségére. (folyt.)


1989. március 5., vasárnap 10:02


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD