|
|
 |
|
 |
Magyar-román viszony - Argumenti i Fakti 1.
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 5. vasárnap (MTI-tud.) - A magyar-román viszonyról, a két ország közti feszültség okairól közölt terjedelmes cikket az Argumenti i Fakti című szovjet hetilap legfrissebb száma.
T. Iszlámov, a történettudományok doktora a lap hasábjain
megállapította: a feszültség a két ország között nem újkeletű,
gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza. A szerző a mai magyar
történetírás szemléletével összhangban vázolta Erdély történetét a
magyar honfoglalástól egészen a második világháborút követő párizsi
békeszerződésig. Utalt rá, hogy Erdély a 16-17. században és a 18.
sz. elején a magyar függetlenségi harcok bástyája, a nemzeti kultúra
bölcsője volt. Rámutatott, hogy századokon át éltek együtt e
területen magyarok, románok, németek, szerbek. Megemlítette, hogy a
hivatalos román történetírás szerint a románok ősei már a Római
Birodalom utolsó századaiban megjelentek Erdély területén.
A párizsi békeszerződést és az 1975-ös helsinki záródokumentumot
aláírva Magyarország egyértelműen lemondott minden területi
követelésről szomszédaival szemben - emlékeztetett a szovjet
történész.
T. Iszlámov emlékeztetett arra, hogy az utóbbi két évtizedben
gyakori volt a vita a magyar és a román történészek között a két nép
történelméről. A korábbiakat azonban kiterjedtségében és a
szenvedélyek hőfokában messze felülmúlta az a vita, amely 1986-ban
az Erdély története című háromkötetes történeti mű magyarországi
kiadása nyomán robbant ki. Bukarestben már a kiadás puszta tényét is
a román belügyekbe való beavatkozásként fogadták, holott a kötet
szerzői hangsúlyozták, hogy kizárólag a tudományos tárgyilagosság
szempontjai vezérelték őket, gondosan kerültek mindent, ami mások
nemzeti érzékenységét sérthetné. A cikk szerzője szerint tovább
éleződött a helyzet, amikor a múlt év elején a magyar vezetés
kinyilvánította, hogy az anyaország határain túl élő magyarok is a
magyar nemzet részét képezik, és joggal számíthatnak a Magyar
Népköztársaság segítségére. (folyt.)
1989. március 5., vasárnap 10:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|