Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

Nemzetközi összefogás az ózonkárosodás ellen (1. rész)

1989. március 3., péntek - A napokban döntött a Minisztertanács arról, hogy Magyarország is csatlakozik az úgynevezett Montreali Egyezményhez, amely az ózonréteg roncsolása ellen összefogó nemzeteket tömöríti.

Az egyezmény egyik legfontosabb célja - tájékoztatta az MTI
munkatársát Kiss Győző, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási
Minisztérium főosztályvezetője -, hogy 1993 júliusáig 20
százalékkal, 1998 júliusáig pedig további 30 százalékkal, így tehát
összességében 50 százalékkal csökkentsék a csatlakozó országok a
felhasznált ózonrongáló anyagok - elsősorban a freon- és
halonszármazékok - mennyiségét. (A viszonyítási alap az 1986-os
felhasználási szint.) Az egyezmény 1989. január 1-jén lépett
hatályba, addigra csaknem 30 ország ratifikálta, köztük azok is,
amelyek a legtöbb freont és halont állítják elő. A megállapodás
magában foglalja azt a követelményt is, hogy ezeket az anyagokat
kizárólag olyan országokból lehet vásárolni, amelyek ugyancsak
csatlakoztak az egyezményhez. Ez a megszorító kitétel közvetve
hozzájárul ahhoz, hogy ösztönözze az ózonkárosító anyagok
helyettesítését célzó kísérleteket, erőfeszítéseket.

    A világon évente hozzávetőlegesen 900 ezer-egymillió tonnányi
ózonkárosító anyagot gyártanak. A legnagyobb gyártók közé sorolható
az Egyesült Államok és az NSZK, de jelentős mennyiségeket állítanak
elő Japánban és a Szovjetunióban is. Hazánk nem tartozik az ilyen
anyagokat gyártók közé, ám évente mintegy 5-5.5 ezer tonnányi freon-
és 600-700 tonnányi halonszármazékot importálunk különböző
országokból, elsősorban Angliából, de vásárolunk például a
Szovjetunióból és az NDK-ból is. Nálunk a freont és a halont főként
a kozmetikai készítmények, valamint a poliuretánhab előállításához
használják fel.

    Magyarország, s a többi állam is elsősorban azért vállalja a
montreali egyezményből származó kötelezettségeket, mert tudományos
úton igazolt az ózonréteg roncsolásának, ,,kilyukadásának,,
visszafordíthatatlan káros hatása. A tudósok bizonyították, hogy az
ózonréteg csökkenése hosszú távon együttjár a bőrrák elterjedésével.
Az úgynevezett üvegházhatás is bekövetkezik, azaz megindul a
felmelegedési folyamat, az Északi és a Déli Sarknál olvadni kezdenek
a jéghegyek, ami a tengerek szintjének emelkedésével, a szárazföld
egy részének elárasztásával járhat. (folyt.köv.)


1989. március 2., csütörtök 21:58


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD