|
|
|
|
Konzultáció a Mecseki Szénbányák jövőjéről - Lefékezett liász- program - szerkezetváltás, létszámcsökkenés (1. rész)
|
1989. március 2., csütörtök - A Mecseki Szénbányák jövőjéről tanácskoztak csütörtökön Pécsett. A Berecz Frigyes ipari miniszter, Villányi Miklós pénzügyminiszter és Hoós János országos tervhivatali elnök vezette tárcák és a vállalat közötti konzultációról sajtótájékoztatót tartottakl. Ezen bejelentették: megállapodtak abban, hogy a Mecseki Szénbányák három éves szerkezetátalakítási programja fő vonalait illetően elfogadható, de további pontosításra és egyeztetésre szorul, s evégett a várhatóan áprilisban tartandó ipari minisztériumi értekezleten is napirendre tűzik.
Berecz Frigyes elmondta, hogy az eredetileg 28 milliárd forintos liász-programot - amely a kohósítható kokszszén-termelés növelését célozta - az eredetileg tervezett beruházás harmadára kell visszafogni, mivel a Dunai Vasmű igénye az évtized végéig fokozatosan megszűnik. Ez szükségszerűen együttjár a vállalati létszám háromezres leépítésével. A természetes létszámapadáson túl a kormányzat segítséget nyújt a korkedvezményes nyujdíjazásokhoz, más munkaterületre történő átcsoportosításához, új munkaalkalmak teremtéséhez. Ígéretet tettek arra, hogy a bányászati tevékenységhez kapcsolódó karbantartó, gépipari tevékenység fejlesztéséhez, annak új vállalkozási keretek közötti hatékony működtetéséhez segítenek megteremteni a feltételeket. Csethe András vezérigazgató elmondta, hogy a vállalatot a Mitsubishi cég ausztriai vállalata már megkereste az iránt érdeklődve, hogy milyen mértékben tudna bekapcsolódni a gépkocsigyártásba. Bár a komplex összeszerelés a felkészültség hiánya miatt egyelőre csak szép álom lehet, az elképzelhető, hogy elemek gyártásával, részegységek összeszerelésével alapozhatja meg jelenlegi termelési szerkezetének korszerűsítését a vállalat. Villányi Miklós pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy a monokulturális termelésről lemondani kényszerülő vállalat igyekszik bővíteni a nem széntermelő tevékenységek fejlesztését, más vállalkozások, bankok tőkéinek bevonásával, a társasági törvény biztosította rugalmas vállalkozások keretében. A szerkezetátalakítással járó szükségszerű veszteségeket tudomásul véve, a lehetőségek felmérését követően kell kidolgozni a munkaerő foglalkoztásának új kereteit, mégpedig nagyszabású ipartelepítés helyett életképes és esetleg később önállósodó kis- és középvállalkozásokra alapozva. (folyt. köv.)
1989. március 2., csütörtök 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Konzultáció a Mecseki Szénbányák jövőjéről (2. rész)
|
A Mecseki Szénbányák szerkezetátalakítási programja szerint leállításra ítélt új István-III. aknai építésből, valamint a pécsi szénmosó egymilliárd forintos beruházásból megépült flotálóművének feleslegessé válásából, továbbá a szénmedence tizenegy aknájának bezárásából eredő veszteség-tehernek a kormányzat és vállalat közti megosztási arányairól ugyancsak később döntenek majd. x x x Az ország legmagasabb fűtőértékű és egyetlen kokszolható szene iránti igények változásából adódó helyzethez a vállalat úgy igyekszik alkalmazkodni, hogy szorgalmazza termékének brikettgyártásban való fokozott felhasználását, amire a magas hamutartalmú import-antracit helyettesítése révén lehetőség is kínálkozik, továbbá az eddiginél nagyobb mennyiséget ajánl fel a pécsi hőerőműnek. Tárgyalnak arról, hogy a rekonstrukció alatt álló negyedik erőművi blokkot tegyék alkalmassá a jó minőségű mecseki kőszén fogadására. A szerkezetátalakítási terv szerint az idén megszüntetik a termelést a korábbi Pécs bányaüzemi területen, felszámolják Komlón a hármas aknát, az Anna-aknát átadják a tanbányának. Az István-aknákat nem zárják be, csak tartósan szüneteltetik működésüket, aminek költségterhe lényegesen kisebb a felszámolásénál. A vállalat három éves programja szerint az új István-aknai beruházás leállítása egyszeri 20 milliós, majd később évenként további 50 millió forintos állagmegóvási költséggel jár. A kormánytól a vállalat egyebek között a nem hasznosuló létesítmények utáni járadék elengedését, a hasznosítottak utáni járadék átütemezését, a beruházási alapokmány és a finanszírozási szerződések módosítását várja. Szorgalmazza továbbá a hazai szénárképzési rendszer mecseki szenekre hátrányos módjának megváltoztatását, s a szanálási megállapodás módosítását is. Az utóbbira a későbbi kormányzati döntést követően, a vállalat megváltozott gazdasági környezetének értékelése alapján kerül sor, de ez nem csökkenti az abban korábban biztosított állami támogatásokat. (MTI)
1989. március 2., csütörtök 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|