Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

A Minisztertanács ülése - közlemény (1. rész)

1989. február 22., szerda - A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vranitzkyvel, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott határ menti munkatalálkozójáról.

A kormány kezdeményezte a honvédelmi törvény és a Büntető
törvénykönyv módosítását.

    A Minisztertanács a Romániából áttelepültek helyzetéről, az
ezzel kapcsolatos feladatokról előterjesztést hallgatott meg, és úgy
határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány
kezdeményezte, hogy Magyarország csatlakozzék a menekültek
befogadására vonatkozó Genfi Egyezményhez.

    A Minisztertanács határozatot hozott a koncepciós büntető ügyek
felülvizsgálatáról.

    A kormány elfogadta az igazságügyi szervek által benyújtott
jelentést, és egyetértett azzal, hogy javítani szükséges a
bíróságok, ügyészségek működésének tárgyi és személyi feltételeit.

    A Minisztertanács megvitatta a gazdaságilag elmaradott térségek
helyzetéről és fejlesztéséről szóló előterjesztést.

    A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter javaslatát
elfogadva a kormány úgy határozott, hogy Magyarország csatlakozzék
az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvhöz.
(folyt. köv.)


1989. február 22., szerda 18:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Minisztertanács ülése - Szóvivői tájékoztató (2. rész)

Garajszki István és Nagy Attila, az MTI tudósítói jelentik:
Még tartott a Minisztertanács szerdai ülése, amikor Marosán
György kormányszóvívő és Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit a
tanácskozáson elhangzottakról.

    Bevezető nyilatkozatában Marosán György kiemelte: a
Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Németh
Miklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vranitzkyval, az Osztrák
Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott határmenti
munkatalálkozójáról.

    A kormány ezt követően tárgyalt a gazdaságilag elmaradott
térségek helyzetéről és a fejlesztésükkel összefüggő feladatokról.
Az eddigi munkákról az Országos Tervhivatal és a Központi Népi
Ellenőrzési Bizottság képviselői számoltak be.

    A Minisztertanács úgy döntött, hogy a terület- és a
településfejlesztés eddigi eredményeiről szóló jelentést az új
középtávú terv kidolgozási munkálataiba illesztve, - új
területfejlesztési stratégiát és programot felvázolva - 1990-ben
indokolt az Országgyűlés elé terjeszteni. A kormány szükségesnek
tartja, hogy az agrárpolitika megújításával összehangolva egy új
falufejlesztési programot is fogalmazzanak meg.

    A kormány a katonai szolgálat jelenlegi rendszerének
megváltoztatásával összefüggésben javasolja a honvédelmi törvény és
a Büntető Törvénykönyv módosítását. Ennek értelmében a fegyveres
szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók részére lehetővé tett
fegyver nélküli katonai szolgálat mellett meg kell teremteni a
polgári szolgálat intézményét is. (folyt. köv.)


1989. február 22., szerda 18:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (3. rész)

A belügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot készülő
parlamenti beszámolójáról. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a
menekültek ügye belpolitikai életünk problematikus jelenségévé vált.
Nemzetközi visszhangja is számottevő. Bár a kormány politikáját
illetően a közvéleményben megosztottság is tapasztalható, a lakosság
többsége támogatja a menekültek befogadásával, beilleszkedésének
segítésével kapcsolatos intézkedéseket. A külügyminiszter javaslata
alapján a kormány indokoltnak tartotta, hogy a Magyar Népköztársaság
csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó genfi egyezményhez,
és az ehhez csatolt New-York-i jegyzőkönyvhöz.

    A Minisztertanács elfogadta az igazságügyi szervekről benyújtott
jelentéseket. Egyetért azzal, hogy javítani szükséges a bíróságok, a
Legfelsőbb Bíróság és az ügyészségek, valamint a Legfőbb Ügyészség
munkájának személyi és anyagi feltételeit.

    A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter javasolta a
kormánynak - s az indítványt a testület elfogadta -, hogy
Magyarország csatlakozzék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló
montreali jegyzőkönyvhöz.

    A szóvivő bejelentette: a kormány a március elsejére tervezett
víz- és csatornadíj emelést nem lépteti hatályba. Az ülésen
ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a víz természeti kincsünk, takarékos
felhasználásának feltételeit mielőbb meg kell teremteni.

    A honvédelmi törvény tervezett módosításáról szólva Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter kifejtette: a kormány elfogadta a polgári
szolgálat bevezetésével foglalkozó honvédelmi minisztériumi és
igazságügyi minisztériumi előterjesztést, s a törvénytervezet
áprilisban a parlament elé kerül. A koncepció értelmében a
katonakötelesek a sorozáson, de legkésőbb a katonai eskü letételéig
kérhetik személyesen vagy írásban a polgári szolgálat
engedélyezését. A kérelmet egy, a hadkiegészítő parancsnokság és a
megyei, illetve fővárosi tanács által kialakított bizottság bírálja
felül, s a döntéssel szemben fellebbezési lehetőség van. Először a
honvédelmi miniszterhez, majd a bírósághoz lehet jogorvoslattal
fordulni. A kormány a polgári szolgálat időtartamát illetően két
változatot terjeszt a parlament elé. Az egyik szerint 36, a másik
szerint pedig 30 hónapi szolgálatot kellene egyfolytában
teljesíteni. A parlament dönt arról, hogy elfogadja-e a két variáns
valamelyikét, vagy pedig egy harmadik változat mellett teszi le a
voksát. (folyt.köv.)


1989. február 22., szerda 18:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (4. rész)

A szolgálat tartalmának kidolgozására az Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal elnöke és a Szociális- és Egészségügyi
Minisztérium kapott megbízást, hiszen a polgári szolgálatot
teljesítők jelentős része az egészségügyi és a szociális
intézményekben végzett munkával teljesíti majd kötelezettségét. Az e
kérdéskör szabályozására vonatkozó minisztertanácsi rendeletet
várhatóan májusban tárgyalja majd a kormány, a módosított honvédelmi
törvény pedig július elsejével lép életbe. A rövid határidőre való
tekintettel a kormány kérni fogja a parlamentet, hogy hatalmazza fel
a szabályozásra és a tapasztalatok birtokában születne majd meg a
végleges törvényi szabályozás, amelyet a legközelebbi behívások
során már alkalmazni fognak.

    Kulcsár Kálmán kitért arra a kérdésre is, hogy mi történik
azokkal a szolgálatot megtagadó és ezért a katonai bíróságok által
elítélt személyekkel, akik jelenleg börtönbüntetésüket, vagy
fogházbüntetésüket töltik. Jelenleg 73 ilyen személy van a
büntetésvégrehajtási intézetekben, s a hónap végéig számuk
körülbelül tízzel fog csökkeni a feltételes szabadlábra helyezések
folytán. Az igazságügyminiszternek joga van arra, hogy határozatlan
ideig félbeszakítsa ezeket a büntetéseket és július elsejével - ha a
parlament elfogadja a polgári szolgálatról szóló törvényt - , az
elítéltek kegyelemben részesülnek, vagyis semmilyen formában nem
kell már vállalniuk további szolgálatot. A szabadságvesztés
büntetések félbeszakítása március elsejével történik meg. A katonai
bíróság előtt folyó eljárás vádlottjaként szereplő egyének eljárási
kegyelemben részesülnek akkor, ha szeptember 30-ig vállalják a
katonai, illetve a polgári szolgálat valamelyikét. A honvédelmi
törvényben rögzített kedvezményeket - például azt, hogy 3 gyermek
eltartójának nem kell bevonulnia - a polgári szolgálatra is
alkalmazni fogja a Honvédelmi Minisztérium.

    Az igazságügyminiszter hozzátette, hogy a törvénymódosításban az
egyetemi és főiskolai hallgatók katonai szolgálatának teljesítéséről
is rendelkeznek majd. A jövőben rendszerint az egyetemi, főiskolai
tanulmányok befejezése után kezdik meg ezek a fiatalok katonai
szolgálatukat, amely a tartalékos tiszti képzéssel zárul.
(folyt.köv.)


1989. február 22., szerda 18:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Minisztertanács ülése (5. rész)

Az igazságügyminiszter röviden szólt a címer használatát
szabályozó minisztertanácsi rendelet módosításáról. Hangsúlyozta:
célszerűnek látszik a nemzeti jelképek - például a Kossuth címer -
használatát lehetővé tenni.

    A koncepciós perek felülvizsgálata kapcsán Kulcsár Kálmán
előrebocsátotta, hogy ezekkel a kérdésekkel a kormány felhatalmazása
alapján a parlament a legközelebbi ülésén foglalkozik részletesen.
Annyit azonban már most is elmondott: a kormány által megbízott
bizottságok átvizsgálják azoknak a pereknek a peranyagait,
períratait, amelyekben nagy valószínűséggel koncepciós elemek
találhatók. A vizsgálatok az 1945-től 1962-ig lefolytatott eljárások
írataira terjednek ki. A bizottsági munka befejezését követően az
előterjesztett anyag alapján az igazságügyminiszter és a legfőbb
ügyész együttesen tesz majd javaslatot arra, hogy milyen módon
zárják le ezeket az ügyeket. Elképzelhető, hogy törvényi rendezés
születik, tehát egy törvénnyel határozzák meg, hogy milyen perekben,
kiket ítéltek el ártatlanul, és ennek milyen következményei vannak.
Bizonyos esetekben sor kerülhet arra is, hogy bírósági perorvoslat,
vagy perújítás alapján záródjanak le ezek az ügyek. A bizottságok
egyéves határidőt kaptak a munka elvégzésére. Az igazságügyminiszter
hangsúlyozta: nem lenne célszerű, ha egyéni kérelmekkel árasztanák
el a bíróságokat, mert amúgy is minden problematikus ügyet
felülvizsgálnak. Az internálásokról és a kitelepítésekről szólva
rámutatott: ezek nem büntetőperek voltak, s ezért nem igazságügyi
elbírálást igényelnek. A belügyminiszter és az igazságügyminiszter
felhatalmazást kapott, hogy ezekben a kérdésekben a kormány számára
intézkedést javasoljon. (folyt.köv.)


1989. február 22., szerda 18:57


Vissza »


A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (6. rész)

A tájékoztató után a jelenlévő újságírók számos kérdést tettek
fel a szóvivőnek, illetve az igazságügyminiszternek. A Magyar Rádió
tudósítója annak a kifogásának adott hangot, hogy az utóbbi időben
romlott a kormányhivatalok tájékoztatási munkája. Véleménye szerint
több olyan esemény volt, amelyről a magyar közvélemény csak
,,másodkézből,, szerezhetett tudomást. A szóvivő nem osztotta ezt a
nézetet, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az államigazgatási
szervek egy része nem készült fel a lakosság információéhségének
kielégítésére. A tudósító egy készülő sporttörvényre hivatkozva
arról érdeklődött, szükség van-e továbbra is önálló állami hivatalra
a sport irányításában. Marosán György válasza: a kormány ebben az
évben nem tervez szervezeti átalakulást. A rövid választ Kulcsár
Kálmán azzal egészítette ki, hogy tudomása szerint nem készül
sporttörvény, viszont az ÁISH törvényerejűrendelet-tervezetet
készített elő, amely kizárólag a sportszövetségekkel kapcsolatos.
Erre azért van szükség, mert az egyesületek a közelmúltban
elfogadott egyesülési törvény alapján önálló gazdálkodó
szervezetekké váltak; az ÁISH viszont úgy véli, hogy az
egyesületeket összefogó szövetségeknek továbbra is működőképesnek
kell maradniuk, s az állami irányítás - ha arra szükség lesz -
rajtuk keresztül valósítható meg. A Minisztertanács - tette hozzá
Kulcsár Kálmán - valóban tervezi, hogy felülvizsgálja a kormányzati
munkát, ugyanakkor még nincs kialakult véleménye arról, szükség
van-e állami sportirányításra.

    A legnagyobb érdeklődést a koncepciós perek felülvizsgálata,
illetve az alternatív katonai szolgálat bevezetése váltotta ki. Egy
görög újságíró az iránt érdeklődött, nem tartanak-e attól, hogy a
fiatalok az új lehetőségekkel élve megpróbálnak kibújni a katonai
szolgálat alól. Megkérdezte azt is, hogy lesznek-e tiltó
rendelkezések a nemzeti jelképek használatában.

    Kulcsár Kálmán leszögezte: a Honvédelmi Minisztérium
szakembereinek számításai szerint e szolgálati forma bevezetése nem
veszélyezteti a hadsereg behívási rendjét. Igaz ugyan, hogy a
megterhelést tekintve könnyebb a polgári szolgálat, viszont ezt
ellensúlyozza, hogy huzamosabb ideig kell azt letölteni. A terheket
tehát igyekeztek kiegyensúlyozni. Ami a második kérdést illeti, az
igazságügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy nem szabad
összekeverni a történelmi, nemzeti jelképeket a mozgalmi
jelvényekkel, amelyek egyébként nem ennek a törvénynek a hatálya alá
tartoznak. A korábban kompromitálódott mozgalmak jelvényeinek
használatát amúgyis jogszabályok tiltják. (folyt.köv.)


1989. február 22., szerda 20:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (7. rész)

A Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva Kulcsár Kálmán
elmondta: ,,az Igazságügyi Minisztérium azt javasolja, hogy a
hozzátartozók által kívánt dátum legyen Nagy Imre és társai
temetésének időpontja. A végső döntés nem az Igazságügyi
Minisztérium kezében van,, - hangzott a válasz. A miniszter a
koncepciós perek felülvizsgálatával kapcsolatban emlékeztetett arra,
hogy még nem fejeződött be az a történeti jellegű kutatómunka, amely
az 1956-os események feltárását szolgálja. A kormány meg kívánja
várni ennek a feltáró munkának a lezárását, mielőtt kialakítaná
állásfoglalását az 1956-os eseményekkel összefüggő perekkel
kapcsolatban. A történelmi elemzést követően ezeket a periratokat is
áttekintik majd.

    A Népszava kérdése nyomán Kulcsár Kálmán elmondta, hogy azok a
szolgálatmegtagadók, akik most várhatóan kegyelemben részesülnek,
egyúttal büntetlen előéletűnek lesznek. Akiket korábban elítéltek,
és letöltötték a büntetésük bizonyos hányadát, azok már mentesültek
a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Amennyiben ez nem
történt meg, az Igazságügyi Minisztérium ezzel kapcsolatban
intézkedik.

    A falufejlesztési programmal kapcsolatban Marosán György utalt
arra: a kormányzati szervek most dolgozzák ki elképzeléseiket,
miként segíthetnék a program megvalósulását. Fő célként jelölik meg
az önszerveződés elősegítését, a helyi kezdeményezések felkarolását.

    A szovjet rádió tudósítója emlékeztetett arra a nyilatkozatra,
miszerint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elfogadhatónak tartja
az alternatív szervezetek javaslatát: november 7-e ne legyen
munkaszüneti ünnep. Ezzel kapcsolatban megkérdezte: ,,kikérték-e a
magyar munkásosztály véleményét erről,, a döntésről? Marosán György
leszögezte: a Minisztertanács valóban úgy döntött, hogy november 7-e
a jövőben nem lesz munkaszüneti nappal járó ünnep. Hozzátette:
ismeretei szerint a környező szocialista országok többségében sem
munkaszüneti nap november 7-e. A kérdés egyébként úgy vetődött fel,
hogy a Parlament döntése nyomán munkaszüneti nappá váló március
15-ével növeljék-e az ilyen ünnepek számát, vagy valamely más
ünnepet munkanappá nyilvánítsanak-e.

    A Veszprém Megyei Napló munkatársa arról érdeklődött: nem
tekinthető-e kedvezőtlen előjelnek a ,,kormányzópárt,, és az
alternatív szervezetek várható tárgyalásainak előestéjén, hogy az
alternatív szervezetek elutasították a Hazafias Népfront javaslatát
március 15-e közös megünneplésére, s egy 12 pontos kiáltványt
fogalmaztak meg. (folyt.köv.)


1989. február 22., szerda 20:26


Vissza »


A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (8. rész)

A kormányszóvivő állásfoglalása: minden szervezetnek, pártnak és
mozgalomnak szuverén joga, hogy eldöntse, milyen körülmények között
kíván megemlékezni március 15-éről. A közös ünneplés kedvezően hatna
a kialakuló közmegegyezésre, ugyanakkor az alternatív szervezetek
tartózkodása nem jelenti eleve gátját a valóban esedékes
megbeszéléseknek, amelyekre az igényt - mint köztudomású - az MSZMP
már korábban bejelentette. Az alternatív szervezetek közleményében
megfogalmazott 12 pontban számos olyan található, amely mellett az
MSZMP és a kormány is letette a voksot. Ilyenek a jogállam
megteremtésére, a többpártrendszerre, a sajtószabadságra, a
tulajdonformák pluralizmusára vonatkozó javaslatok.

    A Die Presse újságírója azt tudakolta: tervezi-e a kormány, hogy
esetleg az 1962 utáni, koncepciós jellegű ügyeket is felülvizsgálja.
Ezek közé sorolta a tudósító például a magyar reform visszafogását
követő úgynevezett tsz-elnök pereket. A szóvivő elmondta: szóba
került, hogy az 1962-t követő időszak pereit is át kellene
tekinteni, azonban az óriási energiát és sok munkát igénylő
vizsgálatokat most az 1945 és 1962 közötti periódus értékelésére
összpontosítják. Ennek ellenére minden olyan kérelmet megfelelően
elbírálnak, amely az érintettek részéről beérkezik.

    A víz- és csatornadíjak emelésének elhalasztásával kapcsolatban
a Képes 7 arról érdeklődött, milyen forrásokból pótolja a
költségvetés a kieső összeget. Megkérdezte az újságíró azt is,
értékelte-e a kormány a sztrájktörvény tervezetét.

    Az első kérdésre rövid választ adott a szóvivő: a kieső
bevételek pótlásának lehetőségét még vizsgálják az illetékesek. A
sztrájktörvény tervezetéről külön nem esett szó a Minisztertanács
ülésén, viszont a kormány feltétlenül szükségesnek tartja e
jogszabály megalkotását, ugyanakkor kész megfontolni az eddig
felvetett különféle javaslatokat is.

    Az utolsó kérdést a UPI tudósítója tette fel: lesz-e hivatalos
magyar állásfoglalás Václav Hável ügyével kapcsolatban, különös
tekintettel arra, hogy számos szervezet elutasította a cseh író
ellen folytatott eljárást. Marosán György lakonikus tömörséggel
válaszolt: a kormányszóvivőnek nem feladata, hogy kommentálja más
országok eseményeit. (MTI)


1989. február 22., szerda 20:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD